A szülő-gyerek viszony kap gazdasági jelentőséget

Generációváltás: felemelkednek vagy elporladnak a magyar vállalatok?

2019. január 30. 09:20

A következő tíz évben tulajdonost vált a magyar gazdaság harmada – írja Szepesi Balázs, szociológus-közgazdász. Szerinte az egész országot érintő változás zajlik le, mely hatalmas megújulást, vagy megtorpanást hoz majd.

A magyar kapitalizmus újraalapítói adják át a stafétát

Egy mai fejjel felfoghatatlanul zárt korban nőtt fel a mai kis- és középvállalatokat alapító generáció, de már egy szabályok nélküli világban indították vállalkozásukat. Náluk gond nélkül megfért egymás mellett a végtelenül gyakorlatias realizmus és az építési vággyal teli, lelkes idealizmus – véli Szepesi Balázs, az Összkép gazdasági blog főszerkesztője.


Sokan váltak a nyolcvanas évek üzemvezetőiből tulajdonossá, ugyanis a rendszerváltást követően a termelőszövetkezetek jelentős része átalakult a korábbi vezetőség kft-jévé. Voltak, akik megkapták a fülest, hogy mikor és hol lehet olcsón megvenni egy üzemet, ingatlant, hogyan lehet jó hitelt szerezni hozzá – írja Szepesi.

Csányi Sándor és Demján Sándor - Fotó: MTI

A piacgazdaság megteremtőinek egy része a maszek világból lépett ki

Ők voltak a sötét köpenyes bácsik, akik a kis műhelyükben mindent meg tudtak szerelni. A vendéglősök, akik a reggel kilencig tartó alkoholtilalom alatt kacsintva, vizes pohárban adták a pálinkát a törzsvendégeknek. A butikosok, akiknél meg lehetett venni a törökből, olaszból hozott zoknit, bőrkabátot. A pécsi vásár árusai, a zsírúj Daciát szétszedő és rendesen összerakó autószerelők, a Dél-alföldi fóliaházak paprikatermesztői. Tüdőshalként éltek a nagy szárazság kicsi tavaiban és életerősen vágtak neki a víznek, amikor vége lett a szárazságnak

 festi le a szocializmusbeli maszekok világát Szepesi.

Kockáztattak, belevágtak, beletanultak a vállalkozásba

Volt, akit a kényszer vitt bele az alapításba, amikor a rendszerváltás elején eltűnt egymillió munkahely. Sokan pedig fiatalok voltak és magával ragadta őket a vállalkozás szelleme. Ők lettek az újkori magyar vállalkozók első generációja. Ahogy a főszerkesztő fogalmaz:

Puha dobozos Symphoniáról álltak át a piros Marlborora. Gyanakodva néztek vállalkozó társaikra, hiszen tudták róluk, hogyan szerezték az első milliókat – hasonlóan mint ők maguk. Mégis véd – és dacszövetségben vannak egymással. Együtt voltak fiatalok, amikor még volt idő barátságra a lehetőségtelen, szürke világban. Közös élményük a hirtelen kitörő, igazi szabályok és biztosítókötél nélküli szabadság. Együtt félték a piacot mozgató erős hatalmakat: a felvásárlást irányító nagyvállalatokat, a hatósági ellenőrzések rendjének gazdáit, a politika felől érkező, nagyokat ígérő táskás embereket, a hol a hitelt tukmáló, hol a folyószámlahitelt befagyasztó bankokat. Mindnyájan megtanulták mikor kell meghúzódni és félreállni, vagy hol nyílnak a titkos kiskapuk a hivatalosan áthatolhatatlan falakon.

Sokan bírálják az alapító generációt, hogy fittyet hánytak a szabályokra, vagy kijátszották azokat

Azonban ha szabálykövetők lettek volna, akkor valószínűleg nem vágnak bele az üzletbe és nem élik túl a vadkapitalizmus első éveit, ahogy a tíz éve bekövetkező nagy válságot sem. A bírálatok ellenére elismerés illeti meg ezt a generációt, mivel sokat tettek a magyar kapitalizmus újraindításáért – összegründolták a gazdaság magyar tulajdonban maradt felét.

Egy nagy feladata van még a leköszönő generációnak: előkészíteni, hogy az utánuk jövők tovább vigyék, megújítsák azt, amit ők felépítettek – húzza alá cikkében Szepesi Balázs.

A tulajdonosok háromnegyede szeretné családon belül átadni a cégvezetést

– közli a Budapest LAB. Ez az arány jóval magasabb, mint az európai átlag.

Nálunk azonban más a helyzet, mint a tervgazdasági kísérletből kimaradt országokban. Egyrészt nálunk a kommunista időszak miatt az első nemzedék adja át cégeit, így semmiféle tapasztalat nincs a cégek átadását illetően. Másrészt nálunk kétszer akkora a generációváltás előtt álló cégek aránya, mint azokban az országokban, ahol már hosszú ideje tart az egymást váltó korosztályok láncolata.

A Fuxli a szekszárdi borászat generációváltásának jelképe – Fotó: a Budapesti Borfesztivál facebook oldala

Sok reményre ad okot az örökös, ha volt idő átadni neki az értékeket, ha arra figyelt a szülő, hogy tapasztalatokat adó irányba indítsa el fiát, lányát, ha felelős munkára vonta be őket a cégnél. Most kiderül, hogy mennyire voltak jó szülők a visszavonuló cégalapítók.

Ha viszont az utódokra nem jutott figyelem, akkor inkább felhasználható vagyonként fog működni az örökség. A korábbi menedzserek viszik majd tovább a céget vagy vevőt keresnek rá és eladják, már ha nem szűnik meg a vállalat.

Az egyetemisták nem szívesen folytatnák a családi vállalkozást

Egy nemzetközi kutatásban olyan családi vállalkozások örököseit kérdezték, akik jelenleg még az egyetemen tanulnak. Ebből kiderült, hogy a magyar egyetemisták kis része, csupán egytizedük venné át szívesen a családi vállalkozást a tanulmányaikat követő öt éven belül. Habár a vizsgált 34 ország többségét megelőzzük vállalkozói kedv szempontjából, azért az adatok nyugtalanítók.

Forrás: itt


Úgy tűnik, hogy az egyetemisták egyre kevésbé akarják tovább vinni a családi vállalkozást, ami a multik színesedő munkakör palettájának, és a szélesedő egyetemi képzéseknek köszönhető – írja a tanulmány. 

A családi vállalkozások csupán egyharmada éri meg a második generációt

– figyelmeztetnek a Budapest LAB kutatói. Az első generáció felépíti, a második fenntartja, a harmadik feléli. Ez a bölcsesség sok országban ismert – talán nem véletlenül. Statisztikák szerint a családi vállalkozások többsége a második generációt se éri meg. Érdemes tehát aktívan foglalkozni azzal, hogy a családi vállalkozás túlélése ne a véletlenen múljon, hiszen a családi vállalkozás lehet az alapja az erős magyar családoknak, a vidék megtartó erejének.

A tapasztalat kevés, a tét nagy

A generációváltásnak meghatározó szerepe van a magyar gazdaság alakulásában, ugyanis a magántulajdonban álló vállalkozások sikeres működése nagymértékben hozzájárul a GDP növekedéséhez, és a foglalkoztatás fenntartásához.

A nagyobb cégeknél az elmúlt években zajlott le az X generáció és a Baby Boom generáció közötti csere. Az adatok alapján a száz millió forint éves árbevételt meghaladó cégek körében a tapasztalat egyelőre fontosabb, mint a modern szemlélet – a nagyvállalatok körében a II. világháború előtt született Veterán generáció tagjai is szép számban képviseltetik magukat, ezzel is jelezve, hogy a tapasztalatot nehéz pótolni – olvasható az Opten elemzésében. Ez látható az alábbi ábrán, amely a hazai cégtulajdonos generációk létszámát mutatja be.

Forrás: itt


A generációváltás eltolódása, vagy éppen hiánya ugyanakkor hosszú távon komoly problémát is jelenthet a nagyvállalati szegmensnek. Ez az, amiben a hazai vállalkozóknak most valami újat kell mutatniuk. A generációs léptékben még viszonylag fiatal hazai piacgazdaságban

eddig még nem volt szükség cégek tömeges örökítésére, átadására, ennek egyszerűen nincs meg a hagyománya Magyarországon 

– emelte ki az Opten szakértője.

Elporladnak vagy megújulnak a hazai vállalkozások?

Ha szerencsések vagyunk, az utódok felveszik a ritmust, a tapasztalatot tudással pótolják és megújítják a céget. Kibontakozhat egy vállalkozói reneszánsz, ahol a friss szemlélet sikeresen ad választ az olyan kihívásokra, mint az olcsó munkaerő korának vége, vagy a digitális világ térhódítása.

Ha rosszul jön ki a lépés, a cégek jelentős része nem éli túl a generációváltást: munkahelyek szűnhetnek meg, a magyar cégek piacait és kapacitásait erős és hatékony nemzetközi rendszerek szívják fel, épp úgy, ahogy a kilencvenes évek privatizációjánál történt. Ebben az esetben erősödik a magyar vállalkozások termelékenységi elmaradása, nem sikerül csökkentenünk innovációs hátrányunkat – figyelmeztet Szepesi Balázs.

Az élet legkomolyabb és legszemélyesebb ügyei: a visszavonulásra való felkészülés és a szülő-gyerek viszony most gazdasági jelentőséget is kap Magyarországon.

Kiderül majd, mennyire képesek megérteni egymást a különböző nemzedékek, és hogy mennyire életrevaló az új generáció.

 

A bejegyzés trackback címe: https://makronom.mandiner.hu/trackback/140938