Gazdasági Évnyitó

György László: Nobel-díj várományosok kutathatnak majd Szegeden

2019. január 25. 13:26
A kormány nem kevesebb, hanem már idén is 30 milliárddal több pénzt szán kutatásfejlesztésre és innovációra, de a források csak tudásért és kiválóságért járnak majd – mondta György László államtitkár a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján.

A stabilitáshoz változni kell

Ahhoz, hogy stabil munkahelyeket biztosítsunk, alkalmazkodnunk kell a 21. század legnagyobb kihívásaihoz, a technológiai változásokhoz, az alkalmazkodás pedig innovációt, változtatást követel mindenki részéről – mondta György László, hozzátéve, hogy nem csak az innováció, ha valami teljesen újat találunk ki, hanem az is, ha a már létező jó megoldásokat figyeljük és tanuljuk el. 


Szerinte ennek támogatása is feladata az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak, amely a gazdaságpolitika széles eszköztárával rendelkezik a hazai vállalatok versenyképességének növeléséhez, hiszen ide tartozik a szabályozás, az energetika, az infokommunikáció, a szak- és felnőttképzés, az uniós források koordinációja, a fenntarthatóság vagy a közlekedés – tette hozzá.

Miért akarunk gazdaságstratégiát alkotni? – tette fel ezután az első alapkérdést.

Mindig azt kell néznünk, hogy hogyan tudjuk a magyarok életminőségét javítani,

ehhez pedig az itthon előállított hozzáadott érték növelése szükséges. Ennek egyik módja, ha támogatjuk a magyar tulajdonú szektorokat és akár piacokat teremtünk, hogy a magyar kórházak magyar orvostechnikai eszközt vásároljanak – árulta el.

A másik lehetőség, ha vonzóvá válunk a külföldi befektetők számára. Márpedig ma 600 globális cég adja a világexport 80 százalékát, így megkerülhetetlen a külföldi tőke a tudása és a piacokhoz való hozzáférése miatt is. A cél, hogy megérje Magyarországra hozni a kutató-fejlesztő munkahelyeket is – mondta.

Fotó: Szalai Ádám

Húsz év után jött a gazdaságfilozófiai váltás

A magyar és az itthon működő külföldi cégek között ma háromszoros termelékenységbeli különbség van. Ennek alapvető oka az államtitkár szerint az, hogy a külföldi tulajdonú cégeket a kilencvenes évek gazdaságpolitikája átgondoltság nélkül engedte be minden szektorba abban a hitben, hogy piacot, tudást és jólétet hoznak majd.

E neoliberális hittel szemben nem minden külföldi cég tevékenysége szervesült a magyar gazdaságban és nem is mindegyikük adta tovább a tudást és a piacokhoz való hozzáférést sem. Nem továbbfejlesztettek, hanem leépítettek, így piacokat vesztettünk – hangsúlyozta.

A kilencvenes évektől – egy rövid időszaktól eltekintve – 2010-ig semmiféle gazdaságfilozófiai változás nem mutatkozott e téren.

2010-ig egy közepes vállalkozás átlagos adóterhelése 52 százalék volt. Ma már a közel 600 ezer kkv nagyjából fele a katás adózást választja, ami 5-20 százalékos adóterhet jelent, egy közepes méretű vállalkozás átlagos adóterhelése pedig 52-ről 39 százalékra csökkent, a cél pedig a további csökkentés – mutatott rá.

Magyarország 2010 után felismerte, hogy a nemzetközi nagyvállalatok a nagy hozzáadott értéket adó tevékenységeket otthon tartják. Ezért van szükség nemzeti multivállalatokra a sikerhez, hogy a kutatás-fejlesztés, az ezáltal megtermelt nagy hozzáadott érték, és az ebből származó magas bér és profit magyar maradjon. Ezzel szemben úgy sikerült a világ egyik legnyitottabb gazdaságává válnunk, hogy 2009-re a magyarországi exportban volt a legalacsonyabb a hazai, saját hozzáadott érték, ami azt is jelzi, hogy

a külföldi vállalatok sok esetben nem adták át a tudásukat a hazai szektoroknak

– mondta György László, aki szerint a nyitottság arra is rámutatott, hogy a magyar dolgozók nagy teljesítményre képesek, mivel a magyar exportban a legmagasabb a high-tech és mid-tech export aránya.

Nem elég a világelső infrastruktúra

György László úgy vélte, hogy a magasabb bérekhez több innovációra van szükség, azonban hazánkban a nagyvállalati innováción kívül kevés innováció keletkezik és az alapkutatások terén is mérsékeltek a sikereink. A kreatív ötleteinkből többnyire nem magyar termékek jönnek létre. Ennek megoldására kell elmozdulnunk az alapkutatásoktól az alkalmazott kutatások irányába. 

Hozzátette, hogy a kutatásfejlesztésben jelenleg szintén egyensúlytalanságot látunk, mert jelenleg a németekhez képest kevesebbet költünk az orvosi, műszaki és természettudományos kutatásfejlesztésre, de agrár, bölcsész és társadalomtudományi téren arányaiban többet költünk náluk. Kedvező ugyanakkor, hogy 2015-2017 között a felsőoktatási intézményekben dolgozók száma 11 százalékkal nőtt. Ennél azonban többre, innovációs ökoszisztémákra lesz szükség ahhoz, hogy az uniós kutatásfejlesztési forrásoknak ne csak az öt százalékát hozza el régiónk.

Fotó: Szalai Ádám

Bár hazánkban az alapinfrastruktúrák megfelelők – 4G és szupergyors internet lefedettségben a nemzetközi élvonalba tartozunk – a vállalatok már kevésbé építenek a digitális kor eszközeire, például csak 14 százalékuk használ vállalatirányítási rendszert – folytatta az államtitkár.

Elmondása szerint a kormány ezért hamarosan egy vállalkozói portállal áll elő, amely lehetőséget ad a vállalatok honlapjainak ingyenes tervezésére és találkozóhelyet biztosít a magyar kkv-k számára a digitalizációt és hatékonyságnövelést segítő tanácsadókkal.

A jó infrastruktúrához és a versenyképes cégekhez képzett munkaerőre is szükség van, de Magyarországon a középfokon szakmát szerzők aránya 41 százalék, míg az OECD országok között 56, Finnországban pedig 104 százalék (mert ott sokan két szakmát is szereznek). 2010 óta 850 ezerrel több magyar dolgozik, amivel szintén közelítünk a munkapiac természetes állapotához, a képzett munkaerő alkuereje növekszik – mondta.

Segítenek, hogy a jég hátán is megéljünk

A képzett munkaerő hiánya valójában a kilencvenes évek óta leépült munkapiac és munkapiaci képzési rendszerek eredménye is – hangsúlyozta György László. A felnőttképzésben résztvevők arányát három százalékról már 6,2 százalékra emeltük, de cél, hogy 2030-ra 25 százalékra emelkedjen.

A világ már csodájára jár a magyar diplomás pályakövetési rendszernek, amelyben a kormány a NAV adatbázisait köti össze oktatási adatbázisokkal, így pontosan meg tudják mondani, hogy mely intézmények nyújtanak valós esélyeket és növekvő béreket. Ugyanezt a rendszert építik most ki a szak- és felnőttképzésben is, hogy növeljék a versenyt a képzőhelyek között – mondta.

A munkapiac utánpótlását az Innovációs és Technológiai Minisztérium azzal is segíti, hogy

elindítja a Tanítsunk Magyarországért Programot, amely egy olyan mentorprogram, amelyben idősebb diákok és hallgatók mentorálják majd a kistelepülések 7-8. osztályos diákjait,

hogy azok ne morzsolódjanak le később a középiskolában sem. Ők, a munkalehetőségektől távol élők a nyugdíjasokkal és a külföldről hazaérkezőkkel együtt több százezres tartalékot jelentenek – mutatott rá.

Fotó: Szalai Ádám

Több pénz innovációra

A kormány nyolc helyszínt jelölt meg tudományos parkok létrehozására, amelyek egyike Szeged. Itt az ELI lézer kutatóközpont 2019 végére a világ egyik vezető kutatóintézete lesz a területén, ahol Nobel-díj várományosok kutathatnak majd – hangsúlyozta György László.

A célunk az, hogy a magyar kkv-k felkereshessék az egyetemi központokat termék- vagy prototípus-fejlesztési ötleteikkel és igényeikkel. A Corvinus Egyetem működését is rugalmasabb, alapítványi modellre állítottuk át, mert ez a világ vezető intézményeinek sikeréhez is nagyban hozzájárul.

Hangsúlyozta, hogy a kormány nem kevesebb, hanem már rövid távon is 30 milliárddal több pénzt szán kutatásfejlesztésre és innovációra, de a források csak tudásért és kiválóságért járnak majd.

 

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés