Hitelezés nélküli növekedés

A hazai bankok extraprofitot termelnek, de alig hiteleznek

2019. január 16. 21:01

A magyar bankrendszer magas költségszinttel és részben ezért drága pénzügyi szolgáltatásokkal, hitelekkel működik – olvasható egy jegybanki elemzésben.

A magyar bankrendszer keveset hitelez, de rekordprofittal

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján olvasható cikk szerzői azt írták,

régiós összevetésben is nagyon magas a magyar bankrendszer jövedelmezősége, profitja,

ugyanakkor szerkezete nem egészséges, nemzetgazdasági szempontból nem megfelelő, mivel egyaránt nagyon magas a bevételi és a kiadási oldal a mérlegfőösszeghez viszonyítva. A magyar bankrendszer eszközarányos nyeresége (ROA), azaz profitja kétszer akkora, mint több fejlett nyugati országban, például a szomszédos Ausztriában. Alább látható az EU bankrendszereinek eredményszerkezete 2017 végén.

A probléma az, hogy

a bankrendszer rekordprofitja nem a hatékony banki működés vagy a széleskörű, olcsó hitelezés „jutalmaként” áll elő.

Valójában a banki működés költségei is rekordmagasak, a magyar bankok ráadásul a válság óta egyre kevesebbet hiteleznek a hazai vállalatoknak és háztartásoknak – legalábbis nemzetközi összevetésben. Az ábrán azt látjuk, hogy a vállalati hitelállomány Magyarországon 2009 óta folyamatosan csökkent

A hitelezés drasztikus visszaesése a háztartási hitelezésben is megfigyelhető volt (az alábbi ábrán). Ennek részben keresleti okai lehetnek – a háztartások óvatosabbá váltak és a hiteleik törlesztése után kevésbé mertek új hiteleket felvenni –, másrészt kínálati okokkal is magyarázható a hitelállomány csökkenése, ahogyan az az MNB új elemzéséből kiderül. 

A hitelezés elapadása miatt belső erőforrásokra kellett építeni

Visszatérve a vállalatokra, Magyarországon a vállalati hitelállomány a régiós trendekkel teljesen ellentétes irányba mozdult 2008-tól és 2016-ig folyamatosan csökkent. Mivel a hitelezés jelentős hatással van a gazdasági növekedésre, a hitelezés nélküli fellendülés a magyar gazdasági növekedést is visszafoghatta. Az IMF egy elemzése szerint legalábbis

a hitelezés nélküli helyreállás (creditless recovery) átlagosan harmadával alacsonyabb növekedéssel jár együtt, mint a hitelezéssel támogatott kilábalás. 

Nem véletlen, hogy az MNB vállalati hitelprogramot indított a válságot követően, aminek számításaik szerint nagy hatása volt a magyar GDP-re: a programnak köszönhetően évente előálló 2-5 százalék közötti kkv-hitelezési többlet mintegy 0,3-0,8 százalék közötti GDP növekedési többletet eredményezett az egyes években Magyarország számára.

Kedvező, hogy a magyar gazdaság még a hitelezés drasztikus visszaesése ellenére is, saját erőből, hitelezés helyett a rendkívüli bérnövekedésre és a beruházásokra építve is képes volt lépést tartani a többi visegrádi ország növekedésével.

A jegybanki alelnök és igazgató ismét e jelenséget emelte ki a magas költségek egyik okaként. Szerintük

a magas költségszint mögött az áll, hogy a magyar bankrendszer GDP-arányos hitelállománya lényegesen alacsonyabb, mint például a cseh bankrendszeré. 

A magánszektor hitelállományát mutatja be az alábbi ábra a GDP arányában 2018 első negyedév végén.

Szerintük a bankrendszer méretének – penetrációjának – felzárkózása a régiós átlaghoz a cseh és a magyar bankrendszer költségszintje közti különbségnek nagyjából a felét eltüntetné. A másik feléhez a hazai bankok összeolvadása, tudatos költségcsökkentése, valamint hatékonyságának növelése szükséges, amely mérsékelheti az ügyfelek terheit, így  csökkenhetnek a pénzügyi szolgáltatások, hitelek árai – írták. 

Magyarországon a hitelek árának csökkenése tehát különösen fontos, hogy a hitelállományban megfigyelhető régiós elmaradást hazánk leküzdhesse. Ez a gazdasági növekedés további élénkítéséhez is fontos lehet. Kedvező, hogy a hitelezés erősítésében jelentős tér áll még a magyar bankrendszer előtt, hiszen hazánkban egyelőre az MNB nem tekinti túlfűtöttnek a hitelezési folyamatokat.

Az MNB szerzői fontosnak nevezték, hogy

a hazai bankok ne a gazdasági szereplők egy szűk körének eladott drága termékek és szolgáltatások segítségével érjenek el megfelelő profitot,

hanem ehelyett a gazdasági szereplők széles körét kiszolgálva, a lehető legolcsóbban és leghatékonyabban.

A bankrendszer alacsonyabb bevétel, valamint alacsonyabb költségek és akár változatlan profit mellett is képes elérni ezeket a célokat, ehhez azonban még sokat kell tennie – írta Nagy Márton és Banai Ádám.

(MTI, Makronóm)

A bejegyzés trackback címe: https://makronom.mandiner.hu/trackback/32329