Rétvári: Kisebb a különbség a nők és férfiak jövedelme között

2018. december 27. 7:33
A nők számára egyre több feltételt biztosítanak a gazdasági érvényesüléséhez, így lehet, hogy a női foglalkoztatás 20 éve nem volt olyan magas szinten Magyarországon, mint most – nyilatkozta Rétvári Bence.

Érezhetően kisebbek a jövedelmi különbségek 2010-hez képest az ország jobban vagy kevésbé fejlett régiói között az KSH legújabb adatai alapján, szintén kisebb a különbség a nők és férfiak jövedelme között „a balliberális időszak jövedelmi ollójához” képest – nyilatkozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-nek.

Rétvári Bence azt mondta: 2010 óta Magyarország mind a nyolc régiójában jelentősen nőtt az egy főre jutó éves bruttó jövedelem, a növekedés átlagos üteme országos szinten meghaladja a 40 százalékot. Külön pozitívumként értékelte, hogy a kevésbé fejlett régiókban nagyobb volt a növekedés, ezzel a régiók közötti különbségek érezhetően csökkentek.

Kiemelte: 2010-hez képest tavaly már jóval kisebb volt a különbség a főváros és vidéki települések között. Ezt mutatja az az adat is, amely szerint tavaly már 10 százalékkal kisebb volt a különbség a leggazdagabbnak számító budapesti és a legszegényebbnek számító, észak-alföldi régió között. Felhívta a figyelmet arra, hogy az észak-alföldi régióban az egy főre jutó éves bruttó jövedelem hét év alatt 42 százalékkal nőtt, ezzel a terület négy régiónál is gyorsabb ütemű fejlődést mutat.

Magas foglalkoztatottság, alacsony munkanélküliség

Az államtitkár részletezte: 2010-hez képest a legnagyobb mértékben, 12,6 százalékkal az észak-alföldi régióban nőtt a foglalkoztatási ráta, sőt, itt nőtt a legnagyobb mértékben, az országos átlagot is meghaladva, 14 százalékkal a gazdaságilag aktívak aránya. Mindezek mellett az Észak-Alföldön 25 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, ami szintén meghaladja az országos értéket, és a régiók között a legmagasabbnak számít.

Rétvári Bence szerint az egyre csökkenő területi különbségek azt tanúsítják, hogy a kormány intézkedései elérik céljukat: míg a szocialisták 2010-et megelőzően segélyezéssel tartották fenn a különbségeket, addig „a munkaalapú társadalom látható életszínvonalbeli emelkedést és országos kiegyenlítődést mutat”. Úgy folytatta: Magyarországon jelenleg a korábbiakhoz képest „elképzelhetetlenül magas” a foglalkoztatottság és rekord alacsony szinten van a munkanélküliség. A területi adatok alapján álláspontja szerint egyértelmű, hogy a segélyek helyett a munka a kulcs a nagyobb anyagi biztonsághoz.

Nemi különbségek

Kitért arra is, hogy a jövedelmek közötti különbségek mutatói nem csak területi alapon javultak. Hangsúlyozta: az országban az elmúlt években a nemek közötti bérkülönbség is egyértelműen csökkenő tendenciát mutat; nyolc év alatt eltűnt a férfiak és nők közötti bérkülönbség ötöde. Míg 2010-ben 17,6 százalékos volt az eltérés, addig 2016-ban már csak 14 százalékos. Ezzel párhuzamosan – közölte az államtitkár – a nők foglalkoztatási rátája is dinamikusan növekedett: a 2010-es 49,8 százalékról idén 62,5 százalékra emelkedett. Úgy fogalmazott: a balliberális kormányok csak nagyokat mondtak a nők helyzetének javításáról, valós intézkedéseik nem segítettek rajtuk. A gyed extra, a munkahelyvédelmi akció, a bölcsődefejlesztések, a Nők40 program, a gyermekek után járó pótszabadságok mind hozzájárulnak a nők gazdasági érvényesüléséhez, a női foglalkoztatás növeléséhez, amely 20 éve nem volt olyan magas szinten Magyarországon, mint most.

Az Eurostat adatai szerint 2017-ben az uniós országok között az 5. helyen állt Magyarország a női vezetők arányát tekintve. Magyarországon ez 39,4 százalék – ugyanennyi Svédországban, és csak Szlovénia, Lengyelország és Lettország előzi meg a magyarokat – nyilatkozta Rétvári Bence.

(MTI)

Összesen 29 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Az Eurostat adatai alapján, míg 2010-ben a legmagasabb jövedelmet elérő tizednek Magyarországon a jövedelmek 20,2 százaléka jutott, addig 2016-ra már 22,6 százaléka. Az ő gyarapodásuk a szegényebbek kárára valósult meg - áll a GKI elemzésében." [tozsdeforum.hu]

Válaszok:
hhonor | 2018. december 27. 7:54

Budapesthez, Nyugat illetve Közép-Magyarországhoz egyre inkább zárkózna fel akár Szabolcs, Borsod, Baranya?

Válaszok:
hhonor | 2018. december 27. 8:04
hhonor | 2018. december 27. 9:14

Az MNB 2017-es dátumal elkészítette a háztartások vagyoni helyzetét vizsgáló tanulmányát.

MNB tanulmány: https://www.mnb.hu/letoltes/haztartasok-hun-0531.pdf

Eddig ez a legátfogóbb statisztikai felmérés, amit készítettek, ami alapján pontosabb képet lehet kapni a háztatások tényleges vagyoni helyzetéről, a vagyon értékéről és eloszlásáról.

"A felmérés egyik fontos megállapítása, hogy a pénzügyi eszközök (részvények, üzletrészek) esetében jóval nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség a társadalomban, mint korábban gondolták.

Azt eddig is tudtuk, hogy az igazán nagy vagyonok nem készpénzben, bankbetétben, ingatlanban, hanem tulajdonosi részesedésekben, azaz vállalati részvényekben és üzletrészekben testesülnek meg, de azt nem, hogy utóbbiak eloszlása jóval koncentráltabb a társadalom felső tizedében.

A korrigált adatok alapján a magyar háztartások leggazdagabb 10 százaléka rendelkezik a pénzügyi eszközök 66 százalékával, a készpénz és a betétek 39 százalékával, a biztosítások 54 százalékával illetve a részvények, céges részesedések 92 százalékával."

Válaszok:
hhonor | 2018. december 27. 8:24

Portfolio.hu elemzése az MNB tanulmányáról
https://www.portfolio.hu/befektetes/ongondoskodas/megdobbento-szamok-ennyire-gazdag-a-magyarok-felso-10-szazaleka.253397.html

Pencentrum.hu elemzése társadalmi viszonylatban bérrendszerünk hatásairól, az adókedvezmények hatásáról a jövedelmekre nézve
https://www.penzcentrum.hu/otthon/igy-fest-a-torz-a-magyar-berrendszer-a-felso-10-szazalek-tobbet-keres-mint-az-also-65.1072016.html

Válaszok:
hhonor | 2018. december 27. 11:41

2017, egy főre jutó bruttó GDP (millió Ft-ban)
Budapest: 8,07
Győr-Sopron: 5,04
Fejér: 4,02
Szabolcs-Szatmár-Bereg: 2,17
Nógrád: 1,68

2016, egy főre jutó GDP (millió Ft-ban)
Budapest: 7,36
Győr-Sopron: 4,89
Fejér: 3,79
Szabolcs-Szatmár-Bereg: 2,03
Nógrád: 1,54

(http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt014b.html)

Válaszok:
hhonor | 2018. december 27. 9:20

Az első (Budapest) és utolsó (Nógrád) különbsége GDP-ben:
2017-ben: 6,39 millió Ft
2016-ban: 5,82 millió Ft

Válaszok:
hhonor | 2018. december 27. 9:48

(Nódrádban - a 2017-es KSH adatok szerint - az egy főre jutó GDP a Budapesti érték 16,7%-a.)

Válaszok:
hhonor | 2018. december 27. 11:05

A Párt is rendelkezik ilyen "szakemberekkel´" bőven.

Pl. a "biztonsági szakértő" Spöttle legutóbb a német túlmunka törvényt szakértette, természetesen olyan végeredménnyel, hogy a magyar szabályozás pont olyan mint a német.

Válaszok:
Berecskereki | 2018. december 27. 14:24

Fenti cikkben az állítás:
"2010-hez képest tavaly már jóval kisebb volt a különbség a főváros és vidéki települések között."

A KSH adatai szerint:
Az első (Budapest) és utolsó (Nógrád) különbsége GDP-ben:
2017-ben: 6,39 millió Ft
2010-ben: 4,8 millió Ft

Az első (Budapest) és utolsó előtti (Szabolcs) különbsége GDP-ben:
2017-ben: 5,9 millió Ft
2010-ben: 4,57 millió Ft

Az elemzésből:
"a gyerekek után járó adókedvezmény eloszlása a következőképpen néz ki: A munkajövedelem alapján a felső 10 százalékban lévők összesen annyit tudtak leírni adójukból, mint az alsó 48 százalék együttesen. Másképpen kifejezve 54 milliárd forintot kaptak a "gazdagok" gyermekeik után, ezzel tovább növekedett a bérolló."

Biztosan helyes ezen irány?

" a "biztonsági szakértő" Spöttle legutóbb a német túlmunka törvényt szakértette, természetesen olyan végeredménnyel, hogy a magyar szabályozás pont olyan mint a német."

Nem szakértette, hanem a véleményét mondta el.
Továbbá Németországban élt és rendelkezik ottani ismerettel. Végül nem kell szakértőnek lenni, csak egymásmellé kell tenni a német és a magyar túlórával rendelkező törvény részét és akkor látszik a különbség, vagy a hasonlóság, vagy az azonosság.

Mindaz igaz amit írsz és csak bővíteni lehet.

A GKI készített egy elemzést, amelyben azt állítják; a GDP növekedése az uniós források eredménye. Mindezt átvette a média.
A kimutatásaikból és a számaikból levezethető, hogy alapvető hibákat vétettek. Már az unió pénzügyi biztosa is kijelentette, hogy az uniós támogatásnak minimum a fele import beszerzésre fordítódik. Márpedig az import beszerzés nem jelenik meg a GDP-ben, így amennyiben a teljes uniós támogatás összegét hasonlítjuk a GDP változáshoz hamis eredményt kapunk.
Egyébként 2020 után is lesz uniós támogatás és a termelésbe állt beruházások is növelik a GDP-t. Az is előfordulhat, hogy nagyobb arányban, mint amilyen volt a beruházás idején.

A másik. Folyamatosan cikkeznek arról, hogy az import növekedik és az export import pozitív szaldója csökken, mely súlyos gazdasági problémákhoz fog vezetni. Ez azonban nem megalapozott értékítélet. A beruházások növekedésével növekszik az import igény. Amikor pedig a beruházás befejeződik visszaáll. Sőt, ha a beruházás folyamán létrehozott gazdasági egység exportra is termel, akkor ebből eredően is javulni fog a külkereskedelmi mérleg, így a pénzügyi mérleg. is.
Fontos, hogy megfelelő devizatartalék álljon rendelkezésre. Ezt az MNB jól kezeli.
Megjegyzem, nemcsak a devizahiány káros, hanem a szükségesnél nagyobb devizatartalék is.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés