Vértes András a gyors gazdasági növekedésről: Mondtuk, hogy jobb lesz, mielőtt rosszabb lesz

2018. december 10. 14:33

Írta: Oláh Dániel
Az elmúlt hat év előrejelzéseit áttekintve egyértelmű, hogy még a legoptimistább előrejelzők is rendre alulbecsülték a magyar GDP-növekedési adatokat – mondta el Palócz Éva az Előrejelzők Fórumán a Budapesti Gazdasági Egyetemen. Az eseményt épp azon a napon tartották, amikor a KSH publikálta a mindenkit meglepő 5,2 százalékos harmadik negyedéves GDP-növekedési adatot.

Elismerték, hogy rendre alulbecslik a gazdasági növekedést

Az elmúlt években minden előrejelző mindig alálőtt a valós növekedési adatnak, csak a mérték volt különböző – mondta Palócz Éva. A Tárki vezérigazgatója áttekintette az elmúlt hat év előrejelzéseit, amiből az derült ki, hogy még a legoptimistább előrejelzők is alulbecsülték – még az adott év decemberében is – az adott éves gazdasági növekedést. 


Az elemzői várakozások tavaly decemberben kettő és négy százalék között szóródtak, de még az októberi előrejelzések középértéke is három százalék körül alakult.

A magyar gazdaság növekedése az elmúlt hat évben még az optimistább előrejelzőket is felülmúlta – tette hozzá. Arra is rámutatott, hogy a januári előrejelzéseket az év folyamán rend szerint fokozatosan javítják az előrejelzők, ahogyan egyre több információ derül ki az éves teljesítményről.

Az idei harmadik negyedéves 5,2 százalékos magyar növekedési adatról elmondta, hogy nagyjából előre látható volt, a mértéke viszont nem. Azt már az év elején látni lehetett, hogy az uniós források és a minimálbér emelése miatti fogyasztásnövekedés lesznek a gazdaság húzóerői.

A termelési oldalon sokan óvatosságra intettek arra hivatkozva, hogy a lassú ipari növekedés mellett nehéz lesz gyors növekedést elérni, de mára ez régimódi szemléletté vált, hiszen már az ipar mellett a szolgáltatások is képesek húzni a gazdaságot Palócz Éva szerint.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató vezetője úgy látta, hogy nincs nagy meglepetés a harmadik negyedéves adatban, mert az elemzőcég is azt jelezte, hogy

„mielőtt rosszabb lesz, azelőtt jobb lesz”.

„Megnyugtatta” a hallgatóságot, hogy a következő években jelentősen gyengébb növekedésre számíthatunk, ugyanakkor elismerte, hogy korábban a GKI is alulbecsülte a növekedési adatokat.

Vértes András, Palócz Éva és Regős Gábor.


A gyors magyar gazdasági növekedés szerinte egy egyedülálló magyar gazdaságpolitikai találmánynak köszönhető. Annak, hogy úgy fizetünk ki uniós forrásokat, hogy valójában nem fizetünk ki uniós pénzt. Azaz magyar forrásokból előlegezzük meg a későbbi uniós támogatásokat.

Ezt az unióban egyetlen ország sem csinálta meg, a találmány pedig előrehozta az uniós támogatások beáramlását. Így a jelenlegi hétéves költségvetési időszakra nagyjából a források 60 százalékát fizette ki a kormány, a többi ország 20-25 százalék között van – mondta.

Persze más okai is vannak a növekedésnek, például a választási év, illetve „vásárlóerőben és adóztatásban természetesen olyan lépések történtek, amelyek a gazdaság növekedését okozták” – mondta Vértes.

A növekedés szépnek látszik,

de Magyarország „túllövi magát”, a potenciális növekedési képesség valójában jóval gyengébb – tette hozzá.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatócsoport-vezetője szerint a beruházások és az építőipar jól teljesített annak ellenére is, hogy korábban is hallottuk az ágazat panaszait a kapacitás- és munkaerőhiányról. A hasonló panaszokat tehát mérsékelten kell komolyan vennünk – mondta el. 

Regős hozzátette, hogy a fogyasztást, a béremelkedést és a költéseket is alulbecsülték, a külkereskedelem kapcsán viszont optimistább volt a Századvég a valósnál. A jó külkereskedelmi egyenleget a szolgáltatásoknak köszönhetjük, amelyekből sokat exportálunk (ilyen a turizmus, az üzleti szolgáltatások vagy a szállítás), míg az áruk esetében már külkereskedelmi deficitünk van.

Az inflációról elmondta, hogy arra elsősorban nem a béremelkedés, hanem az olajárak és az árfolyam hatott.

Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központ igazgatója szerint a bank elemzői folyamatosan az optimistább elemzők közé tartoztak és régóta számítottak rá, hogy a magyar gazdaság jó növekedésre képes. Most valóban

átlépett a magyar gazdaság egy érett szakaszba, ahol már a belső kereslet a hajtóerő

– mondta. Amíg nincs külső nyomás, addig az elhalasztott fogyasztás és beruházás pótlása tovább hajtja a gazdaságot. Pozitív meglepetés volt az erős állami beruházási aktivitás és negatív volt a magasabb olajárak miatti, a vártnál magasabb infláció.

A külső egyensúly a magas olajárak és a vártnál erősebb beruházási aktivitás miatt a vártnál jobban romlott, hiszen a növekvő beruházások az importot is növelik – mondta.

„Szabad most már kicsit könnyedebben élni”

Palócz Éva vitába szállt Vértes Andrással az uniós pénzekkel kapcsolatban. Szerinte valóban sok kifizetés történt, de az uniós forrásokból nem lesz automatikusan növekedés, mert azt fel is kell használni, azaz beruházás, „kapavágás” és teljesítmény kell hozzá, hogy GDP-növekedéssé alakuljon.

Kockázatot jelenthet szerinte az idei magas bázis, azaz hogy fokozható-e még tovább e gyors növekedés. Ugyanakkor jövőre is négy százalék feletti GDP-bővülés történhet a beruházásoknak és a fogyasztásnak köszönhetően. A bérnövekedés persze nem lehet örökké tíz százalék feletti, ezért lassul majd.

Bár mindez felülnézetből egészséges folyamatnak tűnik, a csődbe menő cégek számára fájdalmas. Annyiban egészséges átalakulás mehet végbe, hogy a munkaerő a magasabb hatékonyságú cégekbe áramolhat át. E folyamatnak a hazai kkv-k lehetnek a vesztesei – tette hozzá.

Palócz szerint a mostani béremelkedés már igazi, valós béremelkedés, míg korábban a minimálbér emelésének hatására elsősorban gazdaságfehéredés történt.

A Tárki vezérigazgatója szerint a hazai lakosság most tényleg elkezdett fogyasztani, de nem csak a korábban elhalasztott fogyasztást pótolják. „Szabad most már kicsit könnyedebben élni” – mutatott rá a dinamikus, továbbra is emelkedő fogyasztási trendre. Szerinte e fogyasztás bővülése akkor is folytatódik majd, ha a bérek kicsit lassabban is nőnek.

A globális és európai kockázatok miatt érdemi lassulás lesz jövőre, így 3,2-3,5 százalékkal nőhet a gazdaság – vette át a szót Vértes András. Úgy vélte, hogy a hosszú távú növekedési tényezőkben nem javítottunk, az oktatásban, az egészségügyben és a digitalizációban „semmi sem történt” Magyarországon az elmúlt években.

Tardos Gergely szerint a ciklus végén vagyunk, a nagyon kedvező külső környezet pedig változhat. Németország megtorpant és széles bázisú lehet a lassulása. A lefelé mutató kockázatok növekednek, bár a monetáris politika csak nagyon fokozatosan szigorít majd, az USA monetáris politikája pedig csak áttételesen hat a magyar gazdaságra.

Nagyon kedvező, ha a 3,2 százalékos növekedés már lassulásnak számít

– utalt Vértes előrejelzésére Regős Gábor. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatócsoport-vezetője szerint hosszú távon nagyon kedvező, hogy a magyar gazdaságpolitika sikeresen emelte a foglalkoztatási rátát is, de a jövőben a munka mennyisége mellett a minősége is fontos lesz.

Természetes, hogy a leginkább termelékeny munkaerőt vontuk be a munkapiacra, ez az összetételhatás is magyarázza a termelékenység lassabb növekedését. A multik a jövőben pedig mindinkább rákényszerülnek arra, hogy képezzék a dolgozóikat – tette hozzá

Kockázatot jelenthet ugyanakkor, hogy miközben a magyar gazdaság nagyot nőtt, a harmadik negyedéves GDP-adat Németországban katasztrofális lett. Kérdés, hogy tartós-e a német lassulás, mert az hosszú távon hat majd a magyar gazdaságra is. A brit gazdaság pedig a szolgáltatások kereskedelmében a második legfontosabb partnerünk, így hosszú távon a brexit is lényeges lehet – mondta. 

Béremelések idén is lesznek, a beruházások pedig ha lassulnak is, a jövőben meg kell jelenniük majd az exportban, ami további dinamikus növekedést jelezhet – mutatott rá a kutatásvezető.

Fordítani kell azon, hogy munkával helyettesítjük a tőkét

A béremelkedésről Palócz Éva elmondta, hogy jövőre is az átlagos termelékenységet meghaladó lesz. Vértes András szerint három százalékos reálbérnövekedés várható jövőre, szemben a nyugati egy százalék körülivel, „ennyit pedig Magyarország még kibír”, bár a kkv-szektor már nem bírja sokáig. 

Tardos Gergely egyetértett abban, hogy az elmúlt években nem nőtt jelentősen a termelékenység.

Korábban nem ruháztak be a cégek, mert sok munkaerő állt rendelkezésre,

de most gyorsan nőnek a beruházások. Szerinte a foglalkoztatás növekedése 2020-ra megállhat, a bérek és a termelékenység pedig egészen a következő recesszióig növekedhet tovább. Az ágazataink legalábbis 2017-ben erősen jövedelmezőek voltak, így van lehetőségük a béremelések folytatására. Nem igaz, hogy a mostani bérszint érezhető versenyhátrányt okozna az országnak. Eddig a cégek munkával helyettesítették a tőkét, most viszont tőkével kezdik helyettesíteni a munkát – tette hozzá.

Palócz Éva arra mutatott rá, hogy ha a termelékenység a magasabb osztrák vagy cseh szinten lenne, akkor nem létezne magyar munkaerőhiány, mert kevesebb ember is el tudná végezni a feladatokat.

Nem munkaerőhiány van, hanem alacsony termelékenység,

ezért van szükségünk sok emberre a feladatok elvégzéséhez.

Vértes András ehhez azt tette hozzá, hogy óriási állami túlfoglalkoztatottság van még, ezért jelentős leépítésre lenne szükség.

Regős Gábor a bérekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a nagyvállalatoknál a bérarány viszonylag alacsony, így van még tér a béremelésre. A kutatásvezető szerint

nem csak elhalasztott fogyasztásról, hanem elhalasztott béremelésről is beszélhetünk és most végre elkezdtük behozni a 2008 után kezdetben alig látható béremelkedést.

Szerinte már nem félünk annyira attól, hogy a multik elviszik a termelést szomszédos országokba a növekvő bérek miatt.

A kis- és középvállalatokkal kapcsolatban elmondta, hogy szükségük van a piaci kényszerre ahhoz, hogy javítsák a termelékenységüket.

A túl sok mikrovállalat lassítja a növekedést

A hosszú távú növekedés akadályának látta Palócz Éva a üzleti és intézményi környezetet, amelyet a kiszámíthatóság és az átláthatóság hiánya, illetve szerinte a korrupció jellemez. Hosszú távon márpedig e puha tényezők is számítanak meglátása szerint. Szintén fontos a hazai vállalkozási szerkezet rendkívüli elaprózottsága, ami a növekedés akadálya.

Vértes András ezen túl a lojalitásalapú, modernizációt elhanyagoló gazdaság gyengeségéről beszélt és az uniós források jövőbeli nagy csökkenésének veszélyét említette.

Tardos Gergely pedig úgy látta, hogy 2019 után lassulás jöhet és ha a termelékenység nem javul érdemben – amit a népességfogyás súlyosbíthat – akkor hosszú távon a növekedési képesség két százalék alá csökkenhet.

2012 körül is azt mondták már az elemzők, hogy a falnak megy a magyar gazdaság és mégsem láttuk ezt 

– tette hozzá Regős Gábor a hosszabb távú előrejelzések problémáival kapcsolatban.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 83 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

De mulatságos lesz ezt visszaolvasni jövő ilyenkor.

Válaszok:
hátakkor | 2018. december 10. 17:24

Akkor idézzük megint a klasszikust:

"Aki a Magyar Szocialista Párt környékén befolyásos véleményformáló makrogazdasági ügyekben Kornaitól Bokrosig, Békésitől Surányiig, Vértestől a jó ég tudja kicsodáig, azokkal végigbeszéltük, végigszenvedtük, végigüvöltöztük. És azt is meg kell mondjam nektek, hogy nagyon sok nagy ötlettel találkozunk. Hű, a hétszázát neki. És kiderül, hogy még a legnagyobbak is, a legtöbbre tartottak is százmilliárdos nagyságrendű tévedésekben vannak. Vessünk ki ingatlanadót mindenkire. Tudjátok, hogy mennyi jön be ingatlanadóból, ha minden ingatlant megadóztatunk, ami 5 millió forintnál drágább? Alacsony értékhatárt mondtam, nem 100 milliót, ötöt. És egyébként még odaadjuk még az önkormányzatoknak azt az 52 milliárdot, ami a kommunális adóból bejön, mert akkor azt oda kell nekik adni, már most az ő bevételük. Az egésznek az egyenlege kevesebb, mint 20 milliárd forint. Oda jön hozzám Magyarország talán legbefolyásosabb üzletembere, Demján Sándor. Hatalmas nagy hanggal, hogy: Ferikém olvasom a Sárközi-tanulmányban, hogyha minden háttérintézményt bezárunk, akkor 700-800 milliárd forintot fogunk megtakarítani. Mondom: Sanyikám, normális vagy te? Hát legalább te tudhatnál számolni, áldjon meg a jó Isten. Odajön Surányi Gyuri barátunk, hogy ő neki megvan, hogy hogyan kell átalakítani úgy a minimálbér adómentességét, hogy közben fönt lehessen tartani az igazságosságot. És dolgozunk sokáig vele. Majd elküldi a papírját végre, amire kiszámolja és kiderül, hogy minden nagyon jó, csak azt nem tudja, hogy létezik az adójóváírás intézménye ma Magyarországon és azt is át kell alakítani, és az 230 milliárd forint összességében. Ja? Hát, ha a 200 milliárd forint benne van a pakkba, akkor már nincsen megoldása. Általában sok jó ötlet van egész addig, amíg nem kell számolni. Mikor számolni kell, akkor elfogy a tudomány."

:))))
Ennyit a vértesekről.

"Persze más okai is vannak a növekedésnek, például a választási év," mondta Vértes:-)))))))))))))))))))
Ilyet még nem hallottunk:-)))))) a választási év gazdaságnövekedéssel jár. Eddig mindig minuszos volt a ballibeknek a választási év az osztogatások miatt.

(-::

"A magyar gazdaság 2014-ben a bárki által vártnál sokkal jobb teljesítményt mutatott, de előretekintve továbbra sem került a régióhoz mérten tartós felzárkózást biztosító pályára. A látványosan kedvező 2014. évi statisztikai adatok jórészt átmeneti tényezőkből és/vagy más területeken hozott, indokolatlanul súlyos áldozatokból adódnak. Folytatódik a piacgazdaságot kiiktató, államosító modell kiteljesítése, ahol a fő cél a minél szélesebb körre kiterjedő politikai hatalom és a kedvezményezett üzleti csoportok pozíciójának erősítése. A kormányzat éles konfliktusba került az EU-val, az Egyesült Államokkal, számos társadalmi réteggel, hazai és külföldi tőkéscsoporttal. Mindezek miatt a magyar gazdaság teljesítménye 2015-ben lényegesen gyengülni fog a tavalyi évhez képest."

Előrejelzés, vízgereblyézés.
Ez a Vértes mióta várja, hogy bejöjjön neki a középtávú kilátása legalább?

"A GKI szerint bár 2014-ben látványosan, 5 százalékkal emelkedik a foglalkoztatás és éves átlagban 10,2-ről 7,8 százalék körülire csökken a munkanélküliség, ez félrevezető. A valódi – Magyarországon dolgozó, nem közmunkás – munkavállalók számának növekedése lényegesen kisebb a statisztikailag kimutatottnál. Vértes András szerint 2015-ben legfeljebb 1 százalékos foglalkoztatásbővülés és 7,5 százalékos munkanélküliség várható..

"Bukásra áll a 2013-as költségvetés - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke. A gazdaságpolitika lefelé menő spirálba kerül, ez az út nem vezet előre. A GKI Gazdaságkutató elnök szerint, ha maradnak a mostani körülmények, akkor 2014-ig sem lesz növekedés."

A terembe ahova járok rengeteg régi magazin gyűlt fel, a szettek közti pihenés alatt nagyon vicces elolvasni a régi gazdasági lapokat.
Még mindig buli devizaalapú hitelt felvenni, két hónap múlva vége az Euronak, milyen jó lesz mindenkinek ha a nyugdíj és beteg kasszák versenyeznek értünk, meg balek módon elkergette a kormány az IMF-et, de majd duplán kuncsorogjuk vissza, akkora csőd lesz. Vágtató infláció, rezsinövekedés, elszabaduló hiány, tömeges munkanélküliség. Offshore Péter, Vértes, Petting Zita és férje, Csaba László meg persze az MSzMP disszidens Lengyel László. Szóval a legnagyobb kutatók, legnagyobb koponyák. Meg az MNB alelnöke, hogy az USA ingatlanbuborék nem érinti a magyar gazdaságot. Én ilyet olvasva már azonnal tudom, hogy két hónap van az államcsődig.

Csak tudnám, hogy ki fizet ennek a szocialista hulladéklerakatnak elemzésért, mint amilyen a GKI, ha soha nem találnak el semmit.

Tévedés ne essék, nincs olyan, hogy mindig jó. Mások is megérezték a válságokat. Viszont a szocik alatt akkor se ment jól, mikor Szlovákia, és mások a közelben dübörögtek. Most meg az a helyzet, hogy Dél-Európának rosszul megy, viszont Közép-Európának jól, többek közt nekünk is.

„Jó cikk lett, nagyon érdekes gondolatokkal,”
Rossz, hibás felvetések, magyarázatok, értékelések. Mindez elsősorban a Tárkit képviselő Palócz Évára és a GKI-t képviselő Vértes Andrásra vonatkozik.

Ha megnézzük a 2010 előtti és utáni előrejelzéseiket, akkor azt tapasztaljuk, hogy 2010 előtt felülértékeltek, 2010 után alulértékeltek. Az alulértékeléssel pedig rontották az ország gazdasági renoméját. Ez utóbbiban ma sincs lényeges változás.

„Vértes András is mondta, kérdéses ennek a növekedési ütemnek a fenntartása az uniós források felélése után.”

Vértes András feltételezése több tekintetben is téves alapról indul ki. 2020 után is lesz uniós támogatás és a 2020-ig a reálgazdaságban megvalósított beruházások termelésbe állnak és hozzájárulnak a GDP növekedéshez. Téved akkor is, amikor a teljes uniós támogatást viszonyítja a GDP-hez, mert az uniós támogatásokkal megvalósuló beruházások mögött import is van, amely nem számít bele a GDP-be. A mezőgazdasági területalapú támogatások döntő hányadát pedig a vállalkozások a hiteleik törlesztésére használják fel, így ez sem jelenik meg a GDP növekedésben. Mindezek figyelembevételével, ha korrekciót hajtunk végre akkor az uniós támogatások legfeljebb 1,2-1,5 %-ban növelik éves átlagban a GDP-t.
Lásd! Oettinger: Germany may have to pay more to EU

Why not save even more – for example, the billions in EU structural funds that go to Poland and Hungary, since those two countries refuse to take in refugees?
Budgetary policy shouldn’t be used to impose political penalties. The structural funds are for making weak regions more competitive. And a large part of every euro the EU gives Poland comes back to Germany. The Poles use the money to place orders with the German construction industry, to buy German machines and German trucks. So net contributors such as Germany should be interested in the structural funds. From an economic perspective, Germany isn’t a net contributor but a net recipient.
Forrás: https://tinyurl.hu/0mHv/

„Csak remélem, hogy ezek a folyamatok olyan spill-over effektet tudnak teremteni, ami az előzetes beruházások által tovább tudja gördítani a gazdaságot.”
(spillover effect: olyan folyamat, mely során az egyik gazdasági szektorban végbemenő integráció hatással van más szektorokra is (forrás: fordulat.net)

Ez azonban nem remény kérdése, hanem tény kérdése. A reálgazdaság beruházásai kihatással vannak más ágazatokra is, mivel a felhasznált anyagokat, berendezéseket, gépeket és szolgáltatásokat más-más szektorok biztosítják. Ugyanez igaz akkor is, amikor a beruházások működnek, termelnek.
Ami a jövőben kiemelten fontos lenne a kkv-k technikai, technológiai javítása. Ehhez kellene irányítani az uniós és költségvetési támogatásokat, kedvezményeket.

Az elemzők olyanok mint a rossz óra, ami naponta kétszer azért mutatja a pontos időt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés