Növekedés

KSH: Az előzetes adatnál is jobban, 5,2 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben

2018. december 5. 9:25
A piaci szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítménye és a nagyobb hozzáadott érték tartalmú ipari ágazatok jelentős növekedése magyarázza a revíziót.

A bruttó hazai termék (GDP) 4,9 százalékkal haladta az az előző év azonos időszakit a harmadik negyedévben, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 5,2, az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal nőtt – jelentette szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A november 14-én kiadott első becslésnél is jobbak az adatok. Akkor a nyers adatok szerint 4,8, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 5,0 százalékos gazdasági növekedést jelzett a KSH. Az előző negyedévhez mérten pedig 1,2 százalékos növekedést jelentett.

A korábban közölt volumenindex revízióját elsősorban a piaci szolgáltatások vártnál kedvezőbb teljesítménye és a nagyobb hozzáadott érték tartalmú ipari ágazatok jelentős növekedése magyarázza – tette hozzá szerdai jelentésében a KSH. 

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás érte el 6,9 százalékkal. Az ipar teljesítménye 2,7, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5 százalékkal nőtt az előző év harmadik negyedévéhez mérten. Az építőipar hozzáadott értéke 27,5 százalékkal emelkedett.

(MTI)

Összesen 60 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Csak azt sajnálom ilyenkor, mikor eszembe jut, hogy hol lennénk most a 2002-2010 között elvesztegetett évek nélkül.

Ebből nagy baj lesz:-))))))))))))
Mit szól a ballib? :-))))))))))))

Válaszok:
Karvaly | 2018. december 5. 10:03

Á, szóval tényként kezeled, hogy baloldali kormány csak csődbe viheti az országot. :)
Ugyanis megtehette volna az MSZP-SZDSZ kormány is, hogy elkúrás helyett strukturális reformokat hajt végre, adót csökkent. 2002-ben nagyon kedvező volt a gazdasági helyzet, Szlovákia kihasználta, és sokkal rosszabb alapokról indulva minden mutatóban jobb lett 2010-re.
Ha az akkori kormány kicsit is jobban odafigyel, most maximum váltógazdálkodás lenne, egy nagyon erős MSZP-SZDSZ szavazói bázissal - és akkor nem lennének az általad kisbetűvel írtak sem. Az a baj, hogy a félrekormányzás hatásait nem csak te, és a hozzád hasonlók tapasztalják meg, hanem én és a gyerekeim is.

"csapás csapás hátán" :)

Válaszok:
pollip | 2018. december 5. 11:48

"Ez csak is kizárólag az EU-s forrásoknak köszönhető,"

Itt álljunk meg pár gondolat erejéig!

A portfolio.hu-n ma is van egy elemzés amely ezzel a témával foglalkozik, azonban a számítási metodika hibás. Kérdés; Hozzáértés hiánya, vagy a tudatos félrevezetés eredménye?

Miért?

- Az uniós támogatásokkal megvalósuló beruházásokhoz szükséges anyagok, gépek berendezések, szolgáltatások fele import beszerzés, amely nem szerepel a GDP-ben.
- Az uniós támogatások az inflációval növelt kiadást finanszírozza. Az elemzésnél azonban az infláció nélkülit veszik figyelembe.
- Nem veszik figyelembe az uniós közös kalapba befizetett összegeket.

Amennyiben csak e három tényezőt figyelembe veszik, akkor az uniós támogatások a GDP-re gyakorolt hatása az 1 %-ot sem éri el évenként.

Ilyen kiszámíthatatlanság mellett érthető, miért nem akarják a hitelminősítők javítani a besorolásunkat.

"...hogy hol lennénk most a 2002-2010 között elvesztegetett évek nélkül"

Nagyjából 30%-kal lenne több mindenre...
.....................

Attól függ, hogy mire értjük.
- Ha az adósságállományt fokozatosan csökkentik akkor ma az államadósság 40 % körül lenne.
- A lakosság és a vállalkozások nem adósodnak el devizában.
- A jövedelem elvonás kb. 30 %-os volt. Ennek hatása is több, mint 30 %.
- Ha a felvett hiteleket termelő beruházásokra fordították volna, akkor lenne megtérülés és napjainkban a GDP értéke több mint 30 %-al nagyobb lenne.

Most már tényleg takarodnia kell a Zorbánnak.

:))

Most már mindjárt bedől. Már majdnem ott vagyunk.

"A harmadik negyedévi 4,8 százalékos, az EU-ban az egyik leggyorsabb növekedés után, más előrejelzőkhöz hasonlóan a GKI is emelte – 4,2-ről 4,5 százalékra – idei GDP-előrejelzését, ugyanakkor 2019-re fenntartja 3,2 százalékos várakozását – közölte a GKI az MTI-vel.

A gazdaságkutató a változatlan jövő évi előrejelzését azzal indokolta, hogy az EU-transzferek dinamizáló hatása csökken, a világgazdasági konjunktúra bizonytalanabb, s érdemben továbbra sem várható a versenyképesség javulása. Idén az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly romlik, s mindebben 2019-ben sem várható fordulat.
A harmadik negyedévben az EU-tagállamok közül csak a lengyel és a lett gazdaság volt gyorsabb a magyarnál. A GKI szerint az év egészében is ez várható, noha az első három negyedévben elért átlagosan 4,7 százalékos növekedés után a negyedik negyedévben már csak 4 százalék körüli bővülésre lehet számítani.
A beruházások dinamikája a harmadik negyedévben még gyorsult, az éves teljesítmény mintegy 40 százalékát adó utolsó negyedévben azonban a GKI markáns lassulást valószínűsít. Idén a leggyorsabban, legalább 20 százalékkal az építőipari termelés, és 6-7 százalékkal a kiskereskedelmi forgalom bővül, jövőre azonban – főleg az előbbi – látványosan lassulni fog. Az ipari termelés még javuló idei utolsó negyedév esetén is kevésbé bővül (3,5 százalékkal), mint tavaly, s a romló európai, és ezen belül a német konjunktúra alapján 2019-ben már ennek megismétlése is kérdéses.
A bruttó keresetek növekedése idén csekély mértékben, de negyedévről negyedévre fékeződik (összesen közel 2 százalékponttal). Az infláció viszont gyorsul, így idén a tavalyi kétszámjegyűnél valamivel kisebb ütemű, de továbbra is nagyon magas, 8 százalék feletti reálkereset-növekedés várható. Ez jövőre – főleg a bérkiáramlás lassulása miatt – 4-5 százalékra csökken, de így is gyors marad.
Az infláció októberben elérte a 3,8 százalékot, ez az észt és román adat után a legmagasabb az EU-ban. Az év hátralevő részében az világpiaci olajár csökkenése miatt némi lassulás lehetséges, de a gyors bérkiáramlás és a gyenge forint következtében idén 3 százalék közeli, 2019-ben pedig 3,5 százalékos éves átlagos áremelkedés várható. Míg ugyanis az első negyedévben egy euróért átlagosan csak 311 forintot kellett fizetni, augusztus-október átlagában már 325 forintot – mutattak rá a prognózis készítői.
A munkanélküliség az egy évvel korábbihoz viszonyítva még csökken, az előző hónapokhoz viszonyítva azonban már megállt a mérséklődés. Sőt, a harmadik negyedévi átlag 0,2 százalékponttal magasabb is volt a második negyedévinél. Októberben nem történt változás. Igaz, eközben a közmunkások száma kedvező módon mérséklődött – tették hozzá. A hivatalos munkanélküliség Csehország, Németország és Lengyelország után Magyarországon a negyedik legkisebb az EU-ban. Kedvező, hogy a munkanélküliségi ráta immár a közmunkásokkal együtt is kisebb az EU átlagánál. A javulásban azonban fontos szerepe van a külföldi munkavállalásnak is – jelezték.
Bár az eredményszemléletű államháztartási deficit 2018 első három negyedévében mindössze a GDP 0,4 százaléka volt, és az adóbevételek nagyon kedvezően alakulnak, az éves pénzforgalmi deficit az előirányzottnál 500 milliárd forinttal magasabb (1900 milliárd forint körüli) lehet. Ez mindenekelőtt az EU-transzferek hazai megelőlegezésének következménye.
Idén – az EU hiánycsökkentésre való felszólítása miatt is – a tervezett 2,3 százaléknál egy hajszállal kisebb, 2019-ben viszont a gazdaság markáns lassulása miatt az előirányzott 1,7 százaléknál valamivel magasabb deficit várható. A GDP-arányos államadósság idén csak minimálisan, 73 százalék körülire csökken a tavalyi 73,3 százalékról, 2019-ben viszont, főleg a jelentősen kisebb pénzforgalmi deficit miatt, a ráta megközelítheti a 71 százalékot a GKI szerint." (MTI, trendmagazin)

Szerintem a ballib bánatában összekarmolja egymást:-)

"Én úgy tudom, hogy a későn kifizetett EU-s pénzeket nem kell beszámítani a hiányba.
A GDP növekedésbe meg azért nem számít bele, mert az állam akkor is kifizeti ezeket a pénzeket, ha még nem kaptuk meg."

Csak részben igaz az állítás.

A hiányba valóban nem számít bele, mert ez egyik oldalon van a kiadás és az ellentétes oldalon pedig az unió felé egy követelés. A kettő szaldója nulla.

A GDP-be pedig beszámít a következőképpen; tárgyévben elvégzett leszámlázott beruházás mínusz az import kerül be a tárgyévi GDP-ba.

"Jövőre 2,7% lesz a nyugdíjemelés mértéke + ha a GDP 3,5%-nál nagyobb lesz, akkor megint lesz nyugdíjprémium.
Hallottál ilyet a szoci kormányok alatt?"

Olyan volt, hogy a svájci indexálással a az infláció 5 % a béremelés 3 % volt a nyugdíjemelés 4 %. Vagyis a nyugdíj veszített a reálértékéből.
A mostani indexálással 5 %-os infláció mellett a nyugdíj emelés 5 % lenne és nem négy, vagyis a nyugdíj megőrizné a vásárló értékét.

"Véres képpel bandukolnak a történelem szemétdombjára."

Biztos, hogy véres-t akartál írni és nem Vértest? ;-)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés