Aranytartalék

Surányi a 20-30 évvel ezelőtti dogmáknál ragadt le

2018. november 2. 11:43

Hoffman Mihály
HVG
Surányi „az arany nem pénz” állítása meghökkentő.

„Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, ami így a 70 évvel ezelőtti historikus szintre emelkedett – a monetáris tanács e döntését kritizálta Surányi György egyetemi tanár a HVG legutóbbi számában. Sajnálatos, hogy Surányi a 20-30 évvel ezelőtti dogmáknál ragadt le, s nem vette figyelembe, hogy az aranytartalék növelése és országon belüli birtoklása összhangban van a nemzetközi trendekkel, támogatja a pénzügyi stabilitást, és tovább erősítheti a hazánk iránti piaci bizalmat. A világgazdaságban kialakult geopolitikai feszültségek mentén az elmúlt években felgyorsultak a nagyobb feltörekvő országok jegybankjainak aranyvásárlásai. Az aranytartalék növelése mögött gazdaságstratégiai szempontok állnak: az arany normál piaci körülmények mellett meglévő bizalomerősítő szerepe válsághelyzetben tovább erősödik.

Surányi állításával szemben az arany megőrizte történelmi szerepét, és továbbra is az egyik legbiztonságosabb eszköz. A globális és régiós folyamatokba illeszkedik az MNB monetáris tanácsának döntése, amely testületnek 17 éve nem tagja Surányi. A jegybank mostani lépését kizárólag stabilitási célok vezették, az aranytartalék tartása mögött nincsenek befektetési vagy spekulációs megfontolások. Az arany azért az egyik legbiztonságosabb eszköz, mivel hitelkockázat-mentes, nem függ egyetlen kibocsátótól sem.

Ez Surányi György jegybankelnök idején is így volt, amikor szinte teljesen eladták hazánk aranytartalékát. Surányi »az arany nem pénz« állítása meghökkentő: közgazdászok között jól ismert Alan Greenspan volt amerikai jegybankelnök mondása, miszerint a nyomtatott pénzt szélsőséges körülmények között senki nem fogadja el, míg az aranyat mindig elfogadják, mert végső fizetési eszközként funkcionál.

De más ellentmondás is akad a HVG-nek adott interjú érvelésében. Míg Surányi arról tájékoztat, hogy a Fed és a Bundesbank nem vett a közelmúltban aranyat, azt már elfelejti, hogy több mint 8 ezer, illetve 3 ezer tonnával e két nemzeti banknak van a világon a legnagyobb aranytartaléka. Surányi György átsiklik a 2008-ban kitört globális pénzügyi válság tanulságain, és azt is elfelejti, hogy az elmúlt években a jegybankok aranystratégiája megváltozott. A G20-ak jegybankjai 2014 után leállították aranyeladásaikat, és stabilizálták nagyon magas aranytartalékukat. Eközben a nagyobb feltörekvő országok jegybankjai jelentős aranyvásárlásba kezdtek.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 91 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az eredeti cikkben azt mondja, gyorsan mozgatható pénzre volt szükségük............

Mindenben egyetértek velős lényeglátásoddal.
Egy dologban helyesbítek: nem rekeszeket hegesztenek a kormányzati repülőgépeken, hanem utánfutókkal látják el azokat.
Valóságos légi vonatokat szervez az Orbán, annyi a kimenteni-kilopni szándékozott vagyon.
Anit Kohn Béla 19-ben a Vérmező fölött átrepülve aranyékszerekben kilopott, annak a ... szá, nem eze, nem,... százezerszerese, minyimum...

Ez a faszi egyetemi tanár...
Miért hagyják hogy tanítson?
Aztán meg csodálkozunk milyenek a fiatalok...

Na, ez egy igen jogos fölvetés. Ugyanakkor a válasz azért nem egyértelmű: az aranyár tényleg liftezett egy nagyot az elmúlt 30 évben.

Saját véleményem az, hogy az arany akkor igazi érték, ha a tulajdonosa súlyos válsághelyetben meg tudja védeni. Magyarország, mint ország ehhez túl kicsi. Ugyanakkor a magyar lakosság igen helyesen tenné, ha megtakarításai egy részét aranyban tartaná, és azt megfelelően elrejtve kincsként biztosítaná.

Az MNB pl. elkezdhetné belföldön értékesíteni a most fölvásárolt aranyat.

Válaszok:
Csomorkany | 2018. november 2. 20:40

Na, meg is néztem. 1990. deccember 4-én 288 USD-t ért 1 uncia arany. Jelenleg 1350 USD-t ér. Itt lehet tanulmányozni: https://www.kitco.com/scripts/hist_charts/yearly_graphs.plx

A dollárinflációt itt lehet kalkulálni: https://www.officialdata.org/1990-dollars-in-2018?amount=1

Eszerint 1 1990-es USD 1,93 2018-as USD-t ér. Vagyis, a 288-at indokolt megszorozni 1,93-mal, így azt lehet mondani, hogy az aranytartalék eladása idején kb. 556 mai dollárt ért az eladott aranyunk, amit ma kb. 1300 dollárért vásárlunk vissza.

Hát, nem tűnik jó üzletnek Surányi részéről az eladás.

Válaszok:
Csomorkany | 2018. november 2. 20:43

pontosítás: 288 akkori, azaz kb. 556 mai dollárt ért 1990-ben az eladott aranyunk unciája, amit ma kb. 1300 mai dollárért vásárlunk vissza.

Mindig ugyanazok a témák, olyan unalmas már.

Nincs olyan, hogy biztos, fizikailag létező megtakarítás. Ez csak a képzeleted szüleménye.

"az MNB a külföldi trendek szerint vásárolt"
Ez meg sajnos propaganda, és még arra sem veszi szinte senki a fáradságot, hogy utánanézzen, ki is vett aranyat az elmúlt időben.

Az MNB múltkori aranyvásárlása önmagában nem probléma, de a módja már igen. Ha Orbán nem erőlteti, akkor az MNB vezetése aligha vett volna ennyi aranyat.

Némi túlzással azt lehet mondani, hogy egy ország aranytartalékából úgy is tud vásárolni, hogy egy grammot sem ad ki belőle.

Antall?
Ez érdekes, mert Surányi a 94-es választásokra Soós Károly Attilával kampányolt az SZDSZ-nek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés