Mi is a család? – A romániai népszavazás margójára

2018. október 6. 12:01
Vasárnap népszavazás dönt a család fogalmáról Románia. Bár a téma megérdemelné a tisztességes vitát, ennek ellenére a politikai túlélésért folytatott küzdelem áldozatául esett. A kormányzó szocialista párt ugyanis tudatosan használja fel a témát arra, hogy a szavazóit mozgósítsa, illetve a pártot kikezdő botrányokról elterelje a figyelmet.

A román ortodox egyház legerősebb, a közvéleményt befolyásolni képes szereplője a román közéletnek, a tekintélye azonban meggyengült az elmúlt években. A rendszerváltást követő évtizedekben még olyan erős befolyással rendelkezett az ortodox egyház Romániában, hogy a politikai pártok mindegyike igyekezett a legjobb viszonyt kialakítani papjaival. Ugyan ez a kitüntető figyelem nem járt a Romániában működő többi egyházának, kizárólag az ortodoxoknak.

Az egyház megítélését több eset, így például egy bukaresti klubban történt katasztrófa utáni egyházi kommunikáció is jelentősen rontotta. 2015 őszén egy bukaresti szórakozóhelyen szörnyű tragédia történt, a tűzvédelmi engedélyekre fittyet hányó tulajdonosok miatt rengetegen meghaltak, szörnyű kínok között. Az ortodox egyház pópái az együttérzés kifejezése helyett sorra adtak ki elítélő nyilatkozatokat, amelyben az esetnek olyan értelmezést adtak, miszerint a tűzeset Isten büntetése volt. Csak a pontosság kedvéért kell megjegyezni, hogy a szórakozóhelyen csupán egy rockzenei koncert zajlott, semmi olyan nem történt, ami a hívő embereket megbotránkoztathatta volna. A kínos kijelentések miatt végül Daniel patriarcha kénytelen volt nyilvánosan bocsánatot kérni. Az ortodox egyház megítélése azonban rövid idő leforgása alatt sokat romlott. A tragédiát követő tüntetéseken soha nem hallott szlogenek hangzanak el: „Ki a politikával a templomokból! Az egyház fizessen adót, ha kereskedelmi tevékenységet folytat!” Addig nem látott imázsvesztés áldozata lett az egyház.

A keresztény felekezetek főpásztorai közül, elsőként Bukarest katolikus érseke nyilvánított részvétet a tragédiában elhunytak hozzátartozóinak.

Az ortodox egyház számára 2016-ban, a Koalíció a családért nevű mozgalom dobott menőövet, amelynek tagjai egyértelműen az ortodox egyházhoz köthetők. A szervezet kampányt indított, és aláírásgyűjtésbe kezdett annak érdekében, hogy a parlament az alkotmány megváltoztatásával védje meg a hagyományos családot, annak ellenségtől, a melegházasságtól, vagy annak bárminemű veszélyétől. Az alkotmány ugyanis nem fogalmaz egyértelműen, a családot két házasságban levő személy kapcsolataként írta le, nem kötötte ki pontosan, hogy a pár egyik tagja férfi, a másik nő kell legyen. Az alkotmánymódosítás célja tehát, hogy

alkotmányban rögzítsék, hogy a család, heteroszexuális párok házasságán alapul.

A kezdeményezés alkalmat adott arra, hogy az ortodox egyház újra a jó erkölcs és a hagyományos család védelmezőjeként tűnhessen fel.

A törvényjavaslat polgári kezdeményezésként – a szükséges félmillió helyett – több mint hárommillió támogató aláírással került 2016-ban a parlament elé, amelyeket az említett, Koalíció a családért nevű szervezet gyűjtötte össze. Az azonban az első pillanattól nyílt titok volt, hogy az aláírásgyűjtésben tevőlegesen részt vett a szocialista párt, ezt az érintettek nem rejtették véka alá. A kormányzó szocialista párt ugyanis a polgári kezdeményezés parlament elé kerülését követően mindent megtett, hogy a kezdeményezés révbe érjen. Az ortodox egyház és a korrupciós vádak miatt kényelmetlen helyzetbe került szocialisták kölcsönösen kisegítették egymást. A szocialisták javaslatára a parlament módosította a referendumtörvényt, 30%-ra csökkentették az érvényességhez szükséges részvételi arányt, illetve az államelnök szerepét is megszüntették a népszavazás kihirdetésében.

Amikor a törvényt megtámadta néhány ellenzéki képviselő az alkotmánybíróságon, akkor a kormányzó szocialisták addig halasztották a szenátusi szavazást az alkotmánymódosító törvényről, amíg a parlament megszavazta az alsóházba visszaküldött referendumtörvényt, amely lehetővé tette, hogy könnyebben lehessen módosítani az alkotmányt.

Romániában kétharmados parlamenti többség szükséges egy alkotmánymódosító törvénytervezet elfogadásához, ez érvényes a parlament mindkét házára. A többséget nem volt nehéz megszerezni, az ellenzéki szenátorok jelentős része is támogatta az alkotmánymódosítást. A szükséges 91 helyett a szenátorok több mint háromnegyede, 107 törvényhozó támogatta az indítványt, 13-an ellenezték, 7-en tartózkodtak a szavazás alkalmával. A támogatás mértéke jól jelzi, hogy a román pártok között jórészt konszenzus van az ehhez hasonló kérdésekben; ugyanilyen

fegyelmezetten szavaznak együtt a magyar közösség ellen is; 

illetve azt hogy az ortodox egyház lobbiereje minden pártban érvényesül.

Miután a parlament mindkét háza elfogadja egy alkotmánymódosító törvénytervezetet, a referendum törvény úgy rendelkezik, hogy 30 napon belül automatikusan népszavazást rendeznek az adott módosítást illetően, anélkül, hogy a referendum kiírásáról külön törvényt kellene hozni, vagy azt az államelnöknek ki kellene hirdetnie. A szocialisták közben ígéretet tettek arra, hogy a család alkotmányos meghatározásának módosításával egy időben a regisztrált élettársi kapcsolat törvényesítésének lehetőségéről is közvitát kezdeményeznek, mert közlésük szerint: „nem tehetnek úgy, mintha szexuális kisebbségek nem léteznének".

Azt érdemes megjegyezni, hogy az Országos Diszkriminációelles Tanács elnöke, Asztalos Csaba időközben véleményezte a készülő referendumot, ami szerinte minden tekintetben diszkriminatív. Ennek természetesen semmilyen következménye nem lett.

A kormányt kívülről támogató RMDSZ viszont megosztott a referendum kapcsán. A félreérthető, kettős viszonyulása azért is furcsa, mivel az erdélyi magyar közösség teljesen érdektelen a szavazással kapcsolatban. Az erdélyi magyarok jelentős része már évtizedek óta erős szkepticizmussal figyeli, ami Bukarestben történik. Az RMDSZ mégis hivatalosan arra kéri támogatóit, hogy mindenki menjen el szavazni, és voksoljon a lelkiismerete szerint. Ezzel a magyar érdekképviseleti szervezet, ha áttételesen is, de a referendum érvényességéhez nyújt segítséget. A referendum sikere ugyanis azon múlik, hogy elegendő résztvevőt képesek-e urnához csábítani. Az alkotmánymódosítás ellenzői bojkottot hirdettek, ezzel akarják meghiúsítani a referendum érvényességét.

A referendum érvényességéhez legalább 6 millió választópolgárnak kell elmennie szavazni, az alkotmánymódosításhoz pedig legalább 5 millió szavazónak kell támogatnia azt. A lelkiismeretei szabadság szerinti szavazásra buzdítás ellenére a párt egykori és jelenlegi tisztségviselői sorra nyilvánulnak meg a referendum kapcsán, elutasító és támogató vélemény egyaránt érkezett a szövetségen belülről.

Szatmárnémeti magyar polgármestere, határozottan kiállt a referendum mellett, az azonos neműek házasságával szembeni ellenérzéseinek már a korábbi években is többször hangot adott. Senkinek nem okozott meglepetést, hogy a szavazáson való részvételre, és az igen szavazatra buzdítja a szavazóit. Markó Béla, az RMDSZ egykori elnöke egy erdélyi magyar portálnak írt jegyzetében mondat el a véleményét a szavazásról, illetve arról, hogy ő maga távol marad a voksolástól, annak ellenére, hogy általában minden szavazást fontosnak tart.

A szenátusi szavazáson az RMDSZ frakció úgy döntött, hogy képviselői a lelkiismeretük szerint szavazzanak, ugyanúgy, ahogy később a szervezet szimpatizánsait is kérték. Az RMDSZ-frakcióból hárman tartózkodtak – Antal Lóránt, Novák Csaba Zoltán és Turos Lóránd – a szövetség többi képviselője pedig igennel szavazott az alkotmánymódosításra.

A magyar közösség véleményvezérei, közéleti szereplőinek számos tagja a népszavazás bojkottja mellett foglalt állást, ideológiai elkötelezettségtől függetlenül. Az RMDSZ a kétkulacsos magatartásával, jó eséllyel egy újabb sanszot mulaszt el arra, hogy

a magyar közvélemény hangosabb, aktívabb részének a rokonszenvét visszanyerje.

A szocialistáknak kedvező magatartásával ugyanis tovább rontja a saját imázsát, karakter nélküli, a mindenkori hatalomhoz tartozni akaró alakulatnak mutatja magát.

Az sokak számára tűnik egyértelműnek, hogy a szocialista párt az érzékeny társadalmi kérdést csupán felhasználja arra, hogy elterelje a figyelmet saját botrányairól. Illetve a népszavazástól remélik, hogy az elpárolgó szocialista szimpatizánsokat visszaterelhetik a táborba, illetve a harc mobilizálja a szimpatizánsokat. Főleg a vidéki, vallásosabb szavazókra számítanak, akiket ezzel a melegházasság témájával vissza tudnak csábítani a szocialisták támogatói közé. A szocialisták számára ugyanis kis túlzással létkérdés a hétvégi referendum: Dragneának, a szocialista párt elnökének addig sem kell kényes kérdésekre válaszolnia, senki sem törődik azzal, hogy közben a legfelsőbb bíróság jóváhagyta a negyedik bűnvádi dosszié elindítását Dragnea ellen. Közben készül a közkegyelmi törvény, amíg a közbeszédet a család fogalmának tisztázása, a melegházasság engedélyezésé vagy tiltása uralja, addig a kormány azon munkálkodik, hogy megmentse Dragneát a felelősségre vonás veszélyétől.

Sokan úgy vélik, hogy a következő téma, amit a kormánypárt fel kíván használni, az az abortusz lesz. Bár a melegházasságnak, annak tilalmának semmi köze nincs az abortuszhoz, és jóllehet, az abortusz kérdésében sokkal könnyebb jó szívvel a tiltás mellé állni, azonban a kormány ezeket az érzékeny témákat a figyelem elterelésére használja, nem pedig morális kérdések megoldásának a szándéka vezeti. Románia nagyvárosaiban az abortuszt végző klinikák előtt folyamatosan csendes tüntetések zajlanak. Az abortusz betiltásának jelentős társadalmi támogatottsága van, a közeg adott arra, hogy a jövőben is a szándékuk szerint tematizálják a közbeszédet.

Összesen 78 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés