György László: A cégek munkaerőhiányt érzékelnek, de ez a munkapiac természetes állapota

2018. szeptember 12. 23:10

A tömeges munkanélküliség és inaktivitás létrejöttéhez hozzájáruló kilencvenes évekbeli gazdaságpolitika és annak örökösei hagyták leépülni azokat a rendszereket, így a szak- és felnőttképzést, amelyek képesek lettek volna a „feszes” munkapiac kiszolgálására. Mi azon dolgozunk, hogy ezeket a rendszereket visszaépítsük – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a Joint Venture Szövetség (JVSZ) 8. makrogazdasági konferenciáján kedden. Az eseményen a JVSZ és az ITM Stratégiai Partnerségi Megállapodást írt alá.

2018. szeptember 12. 23:10
null

Nem munkaerőhiány, hanem a munkapiac természetes állapota

2010-ben Magyarországon Csehországhoz viszonyítva arányaiban egymillió fővel kevesebb munkavállaló tartott el egymillió fővel több inaktívat – mutatott rá György László. Ezzel szemben ma 800 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, ami korábban nem ismert problémákat is felszínre hozott – vélekedett.

A munkaadók munkaerőhiányt érzékelnek, miközben ez a munkapiac természetes állapota,

hiszen épp olyan feszes a piac, mint a többi visegrádi országban. Valójában a probléma az, hogy a tömeges munkanélküliség és inaktivitás létrejöttéhez hozzájáruló kilencvenes évekbeli gazdaságpolitika és annak örökösei hagyták leépülni azokat a rendszereket (a szak- és felnőttképzést), amelyek kiszolgálták volna a „feszes” munkapiacot.

Az embereket nem lebutítjuk, hanem képezzük és munkához segítjük, ezért fejlesztjük a szak- és felnőttképzést

– tette hozzá, emlékeztetve, hogy ezeket azonban szinte a nulláról kell visszaépítenünk. A cégek a technológiai fejlődés ellenére is növelnék a foglalkoztatottak számát, ami jelzi, hogy az új technológiák nem az ellenségeink és egyre több, egyre képzettebb munkavállalót igényelhetnek. Ha jól válaszolunk a technológiai kihívásokra, akkor az újítások a magyar munkavállalókat és a munkájuk hatékonyságát is támogathatják – mondta.

A magyar sikeresség értékei: rugalmasság, aktivitás, alkalmazkodás

A 2010 utáni gazdaságpolitika a társadalom egyik fő alapértékévé az aktivitást teszi. E társadalomban a felnőttkorúak tanulnak vagy más módon, munkával fejlesztik képességeiket, ugyanis a 21. században egyre több és összetettebb képességgel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy képesek legyünk együtt dolgozni a robotokkal. 

Ha e képességeket nem tudjuk megszerezni, akkor fennáll a veszély, hogy a robotok nem velünk, hanem helyettünk dolgoznak majd.

Márpedig a foglalkozások 60 százalékában a tevékenységek 30 százaléka automatizálható. Különösen érintett a vendéglátás, a gyártás, a mezőgazdaság és a szállítás – emlékeztetett.

Fotó: Alapfy László.


2020-ra a korábbiaknál is fontosabbá válik a kognitív rugalmasság és az érzelmi intelligencia – tette hozzá. Nem csak tiszta, hanem összetett struktúrákban gondolkodó emberekre lesz szükség, akik képesek átalakítani gondolatrendszerüket a környezet változásának hatására. Lehetséges, hogy emiatt a bölcsészek iránti kereslet nő majd meg – vélte az államtitkár. 

A 2010 utáni új magyar gazdaságpolitikával szemben is kognitív rugalmatlanság érződött külföldről, de mára a külföldi szereplők is megértették, hogy a magyar úton a munkavállalók mellett a munkát teremtők is célba érhetnek – vélekedett.

Innovációs ökoszisztéma a leányvállalat-ország helyett

A kilencvenes években vált hazánk „leányvállalat-országgá”. A kifejezés arra utal, hogy a nemzetközi vállalatok a magas hozzáadott értékű termelést többnyire otthon tartják. Ráadásul hallgatólagos megállapodásuk van kormányaikkal arról, hogy az innovatív termékfejlesztési termelési folyamatokat anyaországaikban végzik el – emlékeztetett. 

Ezért kell megtanítanunk a magyar kis- és középvállalatokat arra, hogyan boldogulhatnak az új, digitális korszakban

– tette hozzá, utalva arra, hogy az új technológiákra adott szabályozási válaszokban is élen kell járnunk. A drónszabályozás kapcsán például Magyarország az uniós álláspont kialakítására vár, e téren mi már előrébb járunk – emelte ki.

A globális kihívásokra gyors és hatékony válaszokat kell adni, kísérletezésre nincs sok idő. Ezért kell jobban fókuszálni a hazai tudományos, oktatási és innovációs erőforrások, egy szóval az innovációtermelési rendszer költéseit. Fontos eszköz lehet az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma megteremtése, ami olyan tudásközpontokat jelentene, amelyek 60 kilométeres körzetben kiszolgálnák a magyar kkv-k igényeit.

Újabb tudományos parkokat kell létrehozni, ahová betelepülhetnek a globális piacokhoz hozzáférő nemzetközi vállalatok fejlesztési részlegei. E közeg inspirálóan hatna a kisebb magyar cégekre, amelyek igénybe vehetik majd a park infrastruktúráját, és szervezetfejlesztési vagy éppen márkaépítési tanácsadásban is részesülhetnek – mondta el György László.

Jó példa erre, hogy Magyarország építi Közép-Európa legnagyobb, önvezető autók tesztelésére is alkalmas pályáját Zalaegerszegen,

amely a határidő előtt és a költségkereten belül épül meg, ráadásul már most is 350 kutatási-fejlesztési munkahely létrejöttét ösztönözte – hívta fel a figyelmet.

Kevesebben vagyunk és kevesebb erőforrásunk is van az USA-hoz vagy Kínához hasonló óriás innovátor-országokhoz képest, ezért el kell döntenünk, hogy mely tudományterületeken igyekszünk élen járni. Bizonyos megatrendeket követni kell, másokat alkalmazni, de több területen új eredményeket is létre kell hozni – figyelmeztetett. Ez csak a tudományfinanszírozás átalakításával sikerülhet, de Magyarország a kiválóságot továbbra is kiválósági alapon finanszírozza – tette hozzá.

A Joint Venture Szövetség a Magyarországon bejegyzett külföldi részvételű társaságok – részben vagy egészében külföldi tulajdonban lévő vállalatok  érdekképviseletére, működésük és a gazdasági életbe való beilleszkedésük elősegítésére alakult, 1986-ban. Az eseményen a JVSZ és az ITM Stratégiai Partnerségi Megállapodást írt alá. Jogszabály-véleményezésre és munkacsoportokban való részvételre is lehetőségük nyílik a JVSZ tagjainak. 
Fotó: Alapfy László.


Cél az országos 5G-lefedettség

Előadása végén az államtitkár az Innovációs és Technológiai Minisztérium jövőbeli terveiről elmondta, hogy Magyarország az önvezető autózás megatrendjét nem csupán követni kívánja, ezért a világban elsők között hoz létre 5G-fejlesztőkörnyezetet, majd teljes lefedettséget az országban. Ez ugyanis az önvezető autózás elengedhetetlen feltétele – ismertette.

A fizikai infrastruktúra mellett az emberi tőke és képességek fejlesztése is kiemelt feladat, ezért

cél, hogy 2030-ra minden évben legalább minden negyedik munkavállaló vegyen részt felnőttképzésben.

Bár a szak- és felnőttképzés újjáépítéséhez hazánk csak 2010 után kezdett neki, a kormány egy pezsgő felnőttképzési rendszer létrehozására törekszik, amely rugalmasan képes felkészíteni a magyarokat a munkaerő-piacnak a technológiai változásokból eredő folyamatosan változó igényeire – tette hozzá. 

Ehhez munkaerő-piaci előrejelző rendszert is építenek, amely a gyűjtött munkapiaci adatokra építve ellenőrizhetővé teszi a képzések minőségét, hogy garantáltan a leghasznosabb képzések maradjanak a felnőttképzési piacon – zárta előadását György László.

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
komik
2018. december 05. 12:16
Lehet hogy leépült a szak és felnőttképzés a 90-es években/óta. De a munkaerőhiányt csak és kizárólag erre fogni túlzás. A munkaerőhiány abból adódik hogy a szakmunkások rájöttek mennyivel többet kereshetnek a nyugat európai országokban, viszonylag kevés nyelvtudással. Ugyanakkor Magyarországra sem lehet kenni (megjegyzem egyik kormányra sem!) azt hogy nem keres itt milliókat egy vízvezetékszerelő, a kondíció adott, és a munkás érdeke hogy minél többet kereshessen. Logikus hogy oda megy a munkás ahol többet keres. Ez persze nem jelenti azt hogy a jövőben ne kereshetne ennyit itthon, de jelenleg 2018-ban ez nem időszerű. Nagy szarban vagyunk, mert alig lelni jó szakembert aki leparkettáz, kisebb munkákat ritkábban vállalnak. Igaza van GYL-nak hogy szükség van utánpótlásra, és abban is hogy ez nem lebutítás hanem a piaci kereslet kielégítésének esszenciális pillére.
Edgar
2018. szeptember 15. 21:05
A munkaerőpiac természetes állapota az, ha néhány százalék munkanélküli van akik továbbképzésen, átképzése stb.-n vesznek részt. A hiány megszünteti a versenyt, ami fedezet nélküli bérnövekedést okozhat !! Szakképzés?? Bakker, már nyolc éve nálatok a felelősség A 3 borítékból kettőt már felhasználtatok !!! :) 1, -fogd ez elődökre 2, -fogd a piacra tudod mi a 3. :)
kgz1
2018. szeptember 13. 15:46
Fiatalokat kell szakmunkára képezni, akik még esetleg képesek valamit megérteni az újabb technológiákból, képesek esetleg egy anyag használati utasítását pontosan betartani. Erre már a kiöregedő szakik se képesek, akik még tartottak valami szakmai színvonalat. Jelenleg az építőiparban kb. az iq szint legalja dolgozik, sok pénzért gyenge minőséget létrehozva, tisztelet a kivételnek.
kgz1
2018. szeptember 13. 10:42
Ezt az 5G dolgot is nemzeti konzultációra kéne rakni ha már ez ennyire sikeres... úgy néz ki, hogy még nem halálos fegyvernek is alkalmas ekkora frekvenciájú sugárzás. Hogy lesz így sok baba, ha az egész ország szenved a sugárzástól? Ez nem olyan lenne, mint a mostani 3-4G, hogy helyenként látsz antennákat - itt minden utcába sokat kellene tenni!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik