György László: A tudományfinanszírozás megújítása nem ármány és nem rakétatudomány, hanem magyar érdek

2018. szeptember 07. 14:08

A magyar munkavállalók és munkáltatók érdekeit figyelembe véve kell elkölteni az innovációtermelésre szánt adófizetői pénzt – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára Debrecenben, az 56. közgazdász-vándorgyűlésen pénteken.

2018. szeptember 07. 14:08
null

A kilencvenes évek gazdaságpolitikája a külföldi érdeket helyezte előtérbe

A gazdaság- és innovációs politika nem lehet öncél, annak a magyar emberek jólétét kell szolgálnia:

a tiszta és élhető környezetet, a megfizethető lakhatást illetve a versenyképes tudás és a jól fizető munkahely megszerzésének lehetőségét – mondta György László. Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy mindenki dolgozzon, akinek nincs munkája, szemben a 2010 előtti időszakkal, amikor a gazdaságpolitikának nem volt célja, hogy mindenkinek legyen munkája és a bérek felzárkózzanak a nyugati szinthez – tette hozzá. 


György László szerint e kitűzött célok megvalósításához ismernünk kell a körülöttünk lévő világ folyamatait. Súlypontváltás zajlik a világban, az E7 országok (Kína, Brazília, Mexikó, Oroszország, Indonézia, India és Törökország) gazdasági teljesítménye 2050-re kétszerese lesz a fejlett G7 országok kibocsátásának (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Államok és Egyesült Királyság). Ezekben az országokban több száz millió fős új középosztály emelkedik ki a szegénységből.

Ha innoválni akarunk, akkor ismernünk kell, hogy ezt a világot mi foglalkoztatja, mi jelent számára kihívást és értéket.

Csak erre építve hozhatunk létre saját globális értékláncokat és márkákat, miközben tömegtermékek helyett minőségi termékeket kínálunk – figyelmeztetett. 

Ez nehéz kihívás, mivel

a kilencvenes évek gazdaságpolitikája úgy döntött, hogy a magyar helyett a külföldi érdeket helyezi előtérbe.

Ma már látjuk, hogy cselekvő és célokat kitűző gazdaságpolitika nélkül a piaci mechanizmusok nem növelik automatikusan a magyar emberek jólétét – vélekedett. Az aktív gazdaságpolitika feladata, hogy átfogó megközelítésben tekintsen a hazai vállalkozásokra: az önvezető autózás fejlődéséhez például a kormányzatnak a vállalati és tudományos élet együttműködését, de a teszteléshez szükséges jogszabályi háttér létrejöttét is segítenie kell.

A technológia és az életminőség-javítás összekapcsolódásának példájaként kitért arra is, hogy az önvezető autózás megkönnyítené az idős emberek közlekedését, mérsékelné a teherszállítás költségeit, hozzájárulna a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez és elősegítené a gyors és biztonságos munkába járást is.

Már a hazai közgazdászok is magyar modellről beszélnek

Az innovatív gondolkodásnak számos technológiai és társadalmi változásra kell választ adnia: a munkapiac átalakulása az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek megszűnésével vagy a városiasodás a vidéki környezet minőségének és szolgáltatásainak romlásával egyaránt kihívást jelent.

Szerencsére azonban már a hazai közgazdászok is egyre innovatívabban gondolkodnak és mindinkább képesek értelmezni a magyar gazdaságpolitika működését, így talán e problémákra is egyre több magyar válasz születik.

Ma már beszélnek magyar útról és elismerik, hogy nem mindenben kell követni az IMF vagy az Európai Bizottság ajánlásait

– vélekedett.

Kihasználatlan a magyar innovatív képesség

Az államtitkár ezt követően innovációs helyzetképet adott Magyarországról, kifejtve, hogy a hazai és a külföldi vállalatok termelékenysége között háromszoros különbség van. Magyarországon a hazai tulajdonú közép- és nagyvállalati szektor megszűnt a kilencvenes években a korabeli gazdaságpolitika „érzéketlensége” miatt.

Ma pedig már nehezebb visszaépíteni az innovatív magyar vállalatokat, mert hallgatólagos megállapodás van a multik és anyaországaik között, hogy a kutatási-fejlesztési tevékenységet nem szüntetik meg otthon

– mutatott rá.

Magyarországnak ezért a világ élvonalába kell kerülnie ahhoz, hogy bevonzza a nemzetközi vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységét is.

Hazánk a világban elsők között kívánja 5G-lefedettséggel ellátni az országot,

de átalakítja műszaki képzéseit, mechatronikai képzéseket hoz létre, duális szak- és felsőfokú képzéseket nyújt, hogy ezzel a magyaroknak magas béreket, a cégeknek pedig képzett munkaerőt biztosítson.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ráadásul az államtitkár szerint együttműködik a Külgazdasági és Külügyminisztériummal illetve a Pénzügyminisztériummal, hogy közösen dolgozzák ki a magas béreket fizető működőtőke bevonzásának programját. 

Magyarország innovációs potenciálja bizakodásra ad okot, de e képességet jobban kell kihasználni – vélte György László. Rámutatott, hogy bár a high-tech és mid-tech export aránya a magyar kivitelben uniós rekordnak számít és a 4G-lefedettség is jelzi a támogató infrastruktúra meglétét, 2017-ben innováció terén mégis csupán a 22. helyen állt Magyarország az unióban.

Nem maradhatnak magukra a hazai kkv-k

A gyorsan növekvő bérek eléréséhez ezért javítani kell az innovációt termelő rendszereinket. A külföldi vállalatok kutatásainak és fejlesztéseinek támogatása mellett el kell juttatni az innovációkat a magyar kis- és középvállalatokhoz is, akik a felmérések szerint jelenleg nem látják szükségét annak, hogy újítsanak.

Pedig a már bevált külföldi és nagyvállalati gyakorlatok alkalmazása is innovációnak számít

– mutatott rá György László.

Magyarországnak ehhez egyetemközpontú innovációs rendszerre van szüksége,

ahol az egyetemek tudása eljut a hazai vállalatokig és innovatív termékké válik. Vállalati-egyetemi együttműködéseket kell létrehozni, ahol külső szereplőként az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseli a magyar társadalom érdekeit. Fontos látni, hogy a nagyobb országok is tudatosan fókuszálják erőforrásaikat az innovációtermelésre és annak valós, társadalmi hasznosulására – tette hozzá. 

Nem ármány és nem rakétatudomány, hanem magyar érdek

Ennek tükrében a magyar innovációfinanszírozásnak is át kell alakulnia: Magyarország 2020-ban már a GDP 1,8 százalékát kívánja kutatás-fejlesztésre költeni, ezzel viszont 330 milliárd forinttal többet kell innovációtermelésre fordítanunk a jelenlegi szintnél.

Az adófizetők pénzét hatékonyabban kell elkölteni, a tudományos élettel konszenzusban, de a magyar munkavállalók és munkaadók érdekeit előtérbe helyezve

– mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy „ebben nincs sem ármány, sem rakétatudomány, aki pedig bonyolítja, annak hátsó szándéka van”. A kiválóságot továbbra is kiválósági alapon kívánjuk finanszírozni – tette hozzá.

György László szerint

nincs fenntartható jólétnövekedés a globális megatrendek ismerete nélkül.

Ezért kíván Magyarország az első országok közé lépni, amelyekben létrejön az 5G-tesztkörnyezet, emellett mesterséges intelligencia stratégiát is kidolgoz a kormány.

Jól jelképezi a kormány innovációs elkötelezettségét a zalai autonóm autózást támogató tesztpálya, amely az előre meghatározott költségkereten és határidőn belül valósul meg – zárta előadását György László.

 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 44 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
írmag
2019. július 17. 00:32
Kedves György László, nagyon tudnám az életemben még értékelni a közösnek látott gondolatunkból adódó sikereinket! Adjon az Isten szebb jövőt, nekünk, magyaroknak!
emhem
2019. április 07. 10:51
hát mindenesetre az akadémia kutatóintézeteinek államosítása nem magyar érdek. az mta intézményei világszínvonalú tudományos munkát végeznek, viszonylag kevés pénzből. az állam innovációs projektjei viszont borzalmas hatékonysággal működnek, a belefektetett pénzt mintha fekete lyukba öntenék. az, hogy orbánék az utóbbiba fektetnek az előbbi kárára, egyszerűen nemzetrontás.
emhem
2019. április 07. 10:51
ha az akadémia kiválóságára szeretnél példát, azt elég jól mutatják az elnyert erc-pályázatok száma (ez a legnívósabb európai kutatásfinanszírozási pályázat). magyarország 65 pályázatot nyert el az elmúlt 10 évben. ezt a listát már megírtam párszor itt, de azért nem árt felidézni: mta koki: 9 mta rényi: 8 mta szegedibiológia: 4 mta sztaki: 2 mta csfk: 2 mta btk: 1 mta tátk: 1 mta energia: 1 mta wigner (kfki): 1 mta ttk: 1 mta atom: 1 --- mta összesen: 31 ceu: 13 elte: 7 bme: 4 szte: 5 sote: 1 óbudai egyetem: 1 magáncég: 3 csak az mta több pályázatot nyert, mint csehország összesen. ha az innováció visszamaradottságára szeretnél példát, arra konkrétat kevésbé tudok, viszont összegzést tudok mutatni: https://ec.europa.eu/docsroom/documents/30684/attachments/1/translations/en/renditions/native eszerint kutatás-fejlesztés témakörben már 2010-ben is az innováció terén voltunk messze a legbénábbak, azóta pedig még romlott is a helyzet. nem is keveset. azért tudok konkrét példákat is mondani: 1. rogán cége 256millió állami támogatást nyert egy olyan fejlesztésre, ami senem eredeti ötlet, senem használható (sőt, jó eséllyel csalás az egész) https://index.hu/gazdasag/2016/08/11/rogan_mobilsign_elektronikus_alairas/ https://index.hu/belfold/2018/05/03/elszallt_a_semmibe_rogan_talalmanya/ 2. 340milliót kapott az origo, hogy kifejlesszen egy olyan email-rendszert, amiben szintén semmi innovatív nincsen. https://index.hu/gazdasag/2017/06/09/340_millio_forintos_allami_tamogatast_kap_az_origo_az_e-mail_2.0_kifejlesztesehez/ https://444.hu/2018/02/21/gyakorlatilag-senki-nem-hasznalja-az-origo-csodaemailjet-amire-340-milliot-aldoztak-a-magyar-adofizetok valszeg arról van szó, hogy az innovációs pénzeket sokkal egyszerűbb elpasszolni a haveroknak, mint a tudományosakat.
emhem
2019. április 07. 10:51
ha mai helyzet alatt a jelenlegi tudományos életet érted, akkor pl. itt tudsz nézelődni: https://www.mtmt.hu/
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik