Magyar út

György László: A tudományfinanszírozás megújítása nem ármány és nem rakétatudomány, hanem magyar érdek

2018. szeptember 7. 14:08
A magyar munkavállalók és munkáltatók érdekeit figyelembe véve kell elkölteni az innovációtermelésre szánt adófizetői pénzt – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára Debrecenben, az 56. közgazdász-vándorgyűlésen pénteken.

A kilencvenes évek gazdaságpolitikája a külföldi érdeket helyezte előtérbe

A gazdaság- és innovációs politika nem lehet öncél, annak a magyar emberek jólétét kell szolgálnia:

a tiszta és élhető környezetet, a megfizethető lakhatást illetve a versenyképes tudás és a jól fizető munkahely megszerzésének lehetőségét – mondta György László. Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy mindenki dolgozzon, akinek nincs munkája, szemben a 2010 előtti időszakkal, amikor a gazdaságpolitikának nem volt célja, hogy mindenkinek legyen munkája és a bérek felzárkózzanak a nyugati szinthez – tette hozzá. 


György László szerint e kitűzött célok megvalósításához ismernünk kell a körülöttünk lévő világ folyamatait. Súlypontváltás zajlik a világban, az E7 országok (Kína, Brazília, Mexikó, Oroszország, Indonézia, India és Törökország) gazdasági teljesítménye 2050-re kétszerese lesz a fejlett G7 országok kibocsátásának (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Államok és Egyesült Királyság). Ezekben az országokban több száz millió fős új középosztály emelkedik ki a szegénységből.

Ha innoválni akarunk, akkor ismernünk kell, hogy ezt a világot mi foglalkoztatja, mi jelent számára kihívást és értéket.

Csak erre építve hozhatunk létre saját globális értékláncokat és márkákat, miközben tömegtermékek helyett minőségi termékeket kínálunk – figyelmeztetett. 

Ez nehéz kihívás, mivel

a kilencvenes évek gazdaságpolitikája úgy döntött, hogy a magyar helyett a külföldi érdeket helyezi előtérbe.

Ma már látjuk, hogy cselekvő és célokat kitűző gazdaságpolitika nélkül a piaci mechanizmusok nem növelik automatikusan a magyar emberek jólétét – vélekedett. Az aktív gazdaságpolitika feladata, hogy átfogó megközelítésben tekintsen a hazai vállalkozásokra: az önvezető autózás fejlődéséhez például a kormányzatnak a vállalati és tudományos élet együttműködését, de a teszteléshez szükséges jogszabályi háttér létrejöttét is segítenie kell.

A technológia és az életminőség-javítás összekapcsolódásának példájaként kitért arra is, hogy az önvezető autózás megkönnyítené az idős emberek közlekedését, mérsékelné a teherszállítás költségeit, hozzájárulna a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez és elősegítené a gyors és biztonságos munkába járást is.

Már a hazai közgazdászok is magyar modellről beszélnek

Az innovatív gondolkodásnak számos technológiai és társadalmi változásra kell választ adnia: a munkapiac átalakulása az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek megszűnésével vagy a városiasodás a vidéki környezet minőségének és szolgáltatásainak romlásával egyaránt kihívást jelent.

Szerencsére azonban már a hazai közgazdászok is egyre innovatívabban gondolkodnak és mindinkább képesek értelmezni a magyar gazdaságpolitika működését, így talán e problémákra is egyre több magyar válasz születik.

Ma már beszélnek magyar útról és elismerik, hogy nem mindenben kell követni az IMF vagy az Európai Bizottság ajánlásait

– vélekedett.

Kihasználatlan a magyar innovatív képesség

Az államtitkár ezt követően innovációs helyzetképet adott Magyarországról, kifejtve, hogy a hazai és a külföldi vállalatok termelékenysége között háromszoros különbség van. Magyarországon a hazai tulajdonú közép- és nagyvállalati szektor megszűnt a kilencvenes években a korabeli gazdaságpolitika „érzéketlensége” miatt.

Ma pedig már nehezebb visszaépíteni az innovatív magyar vállalatokat, mert hallgatólagos megállapodás van a multik és anyaországaik között, hogy a kutatási-fejlesztési tevékenységet nem szüntetik meg otthon

– mutatott rá.

Magyarországnak ezért a világ élvonalába kell kerülnie ahhoz, hogy bevonzza a nemzetközi vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenységét is.

Hazánk a világban elsők között kívánja 5G-lefedettséggel ellátni az országot,

de átalakítja műszaki képzéseit, mechatronikai képzéseket hoz létre, duális szak- és felsőfokú képzéseket nyújt, hogy ezzel a magyaroknak magas béreket, a cégeknek pedig képzett munkaerőt biztosítson.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ráadásul az államtitkár szerint együttműködik a Külgazdasági és Külügyminisztériummal illetve a Pénzügyminisztériummal, hogy közösen dolgozzák ki a magas béreket fizető működőtőke bevonzásának programját. 

Magyarország innovációs potenciálja bizakodásra ad okot, de e képességet jobban kell kihasználni – vélte György László. Rámutatott, hogy bár a high-tech és mid-tech export aránya a magyar kivitelben uniós rekordnak számít és a 4G-lefedettség is jelzi a támogató infrastruktúra meglétét, 2017-ben innováció terén mégis csupán a 22. helyen állt Magyarország az unióban.

Nem maradhatnak magukra a hazai kkv-k

A gyorsan növekvő bérek eléréséhez ezért javítani kell az innovációt termelő rendszereinket. A külföldi vállalatok kutatásainak és fejlesztéseinek támogatása mellett el kell juttatni az innovációkat a magyar kis- és középvállalatokhoz is, akik a felmérések szerint jelenleg nem látják szükségét annak, hogy újítsanak.

Pedig a már bevált külföldi és nagyvállalati gyakorlatok alkalmazása is innovációnak számít

– mutatott rá György László.

Magyarországnak ehhez egyetemközpontú innovációs rendszerre van szüksége,

ahol az egyetemek tudása eljut a hazai vállalatokig és innovatív termékké válik. Vállalati-egyetemi együttműködéseket kell létrehozni, ahol külső szereplőként az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseli a magyar társadalom érdekeit. Fontos látni, hogy a nagyobb országok is tudatosan fókuszálják erőforrásaikat az innovációtermelésre és annak valós, társadalmi hasznosulására – tette hozzá. 

Nem ármány és nem rakétatudomány, hanem magyar érdek

Ennek tükrében a magyar innovációfinanszírozásnak is át kell alakulnia: Magyarország 2020-ban már a GDP 1,8 százalékát kívánja kutatás-fejlesztésre költeni, ezzel viszont 330 milliárd forinttal többet kell innovációtermelésre fordítanunk a jelenlegi szintnél.

Az adófizetők pénzét hatékonyabban kell elkölteni, a tudományos élettel konszenzusban, de a magyar munkavállalók és munkaadók érdekeit előtérbe helyezve

– mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy „ebben nincs sem ármány, sem rakétatudomány, aki pedig bonyolítja, annak hátsó szándéka van”. A kiválóságot továbbra is kiválósági alapon kívánjuk finanszírozni – tette hozzá.

György László szerint

nincs fenntartható jólétnövekedés a globális megatrendek ismerete nélkül.

Ezért kíván Magyarország az első országok közé lépni, amelyekben létrejön az 5G-tesztkörnyezet, emellett mesterséges intelligencia stratégiát is kidolgoz a kormány.

Jól jelképezi a kormány innovációs elkötelezettségét a zalai autonóm autózást támogató tesztpálya, amely az előre meghatározott költségkereten és határidőn belül valósul meg – zárta előadását György László.

 

Összesen 35 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

hát mindenesetre az akadémia kutatóintézeteinek államosítása nem magyar érdek.

az mta intézményei világszínvonalú tudományos munkát végeznek, viszonylag kevés pénzből.
az állam innovációs projektjei viszont borzalmas hatékonysággal működnek, a belefektetett pénzt mintha fekete lyukba öntenék.

az, hogy orbánék az utóbbiba fektetnek az előbbi kárára, egyszerűen nemzetrontás.

Bizonyos reál területek kivételével az akadémikusokat már pályájuk késői szakaszában választják meg, ennek megfelelően tudományosan már nem annyira aktívak, mint korábban.

"Nagyra becsülöm Győrgy Lászlót, bizony jó érzés tölt el hogy ilyen remek, nagytudásu emberek, egyre többen vannak a kormányban.... magyarország jövője biztosítva látszik, és ez jó!!"

Megvettem a könyvét és elolvastam. A fiamnak is odaadtam és olvassa, s rendszeresen megbeszéljük az olvasott réseket. Egyetértek veled.

Ez neked nem világszínvonalú filozófiai tevékenység? ;-)
Ulyenekből táplálkozott a demokratikus baloldal. :D
https://mno.hu/belfold/ketes_k..

ha az akadémia kiválóságára szeretnél példát, azt elég jól mutatják az elnyert erc-pályázatok száma (ez a legnívósabb európai kutatásfinanszírozási pályázat).
magyarország 65 pályázatot nyert el az elmúlt 10 évben.

ezt a listát már megírtam párszor itt, de azért nem árt felidézni:

mta koki: 9
mta rényi: 8
mta szegedibiológia: 4
mta sztaki: 2
mta csfk: 2
mta btk: 1
mta tátk: 1
mta energia: 1
mta wigner (kfki): 1
mta ttk: 1
mta atom: 1
--- mta összesen: 31

ceu: 13
elte: 7
bme: 4
szte: 5
sote: 1
óbudai egyetem: 1
magáncég: 3

csak az mta több pályázatot nyert, mint csehország összesen.


ha az innováció visszamaradottságára szeretnél példát, arra konkrétat kevésbé tudok, viszont összegzést tudok mutatni:
https://ec.europa.eu/docsroom/..
eszerint kutatás-fejlesztés témakörben már 2010-ben is az innováció terén voltunk messze a legbénábbak, azóta pedig még romlott is a helyzet. nem is keveset.

azért tudok konkrét példákat is mondani:
1. rogán cége 256millió állami támogatást nyert egy olyan fejlesztésre, ami senem eredeti ötlet, senem használható (sőt, jó eséllyel csalás az egész)
https://index.hu/gazdasag/2016..
https://index.hu/belfold/2018/..

2. 340milliót kapott az origo, hogy kifejlesszen egy olyan email-rendszert, amiben szintén semmi innovatív nincsen.
https://index.hu/gazdasag/2017..
https://444.hu/2018/02/21/gyak..

valszeg arról van szó, hogy az innovációs pénzeket sokkal egyszerűbb elpasszolni a haveroknak, mint a tudományosakat.

ha mai helyzet alatt a jelenlegi tudományos életet érted, akkor pl. itt tudsz nézelődni: https://www.mtmt.hu/

mire alapozod, hogy nem hatékonyak a kutatóintézetek?
egy előző kommentemben megmutattam, hány erc-pályázatot nyertek: 31-et. (magyarország összesen 65-öt)

ehhez képest
görögország: 60
csehország: 30
lengyelország: 27
szlovénia:6
románia: 5
bulgária: 4
horvátország: 3
szlovákia: 1
(írország: 91, ausztria: 232, svájc: 581, franciaország: 1060, németország: 1284, nagy-britannia: 1787)
https://erc.europa.eu/projects..

mi ez, ha nem teljesítmény?

rengeteg világszínvonalú tudományos eredmény. pl. itt tudsz nézelődni: https://mtmt.hu/

ha az a kérdésed, hogy a tudománynak mi az eredménye, akkor fogj meg egy tetszőleges tárgyat a közeledben. számítógép, porszívó, villanykörte, aspirin, banán egyike sem létezne tudomány nélkül.

ha attól félsz, hogy erre megy el minden pénzünk, akkor fölöslegesen aggódsz. magyarország nagyon kevés pénzt költ tudományra és oktatásra.
az akadémia teljes költségvetése évi 80milliárd forint, és ebben több mint ezer ember bére benne van. azaz egy puskás-stadion árából három évig elvan ez az ezer ember.

pedig igenis megéri erre költeni.
az egy dolog, hogy a tudományos eredmények egy részét nem kifejezetten hazai célra termelik a tudósok.
de azzal, hogy magyarországon modern tudományos élet zajlik, ez a tudás az egyetemeken is le tud csapódni. az pedig igenis nemzetgazdasági érdek, hogy az egyetemi oktatás modern legyen.
ha az oktatásunk 20 évvel a nyugati mögött van, akkor a szakembereink tudása is elmaradott lesz. úgy meg vagy az egész ország lemarad, vagy külföldi cégektől kell a szakértelmet megvásárolni.

ezek azok a pályázatok, amiket a európai kutatási tanács többszázmilliós támogatással díjazott.
ez garancia arra, hogy a pályázatok színvonalasak. a ceu, az mta, az elte, és mindenki más pályázata is.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés