Bérvezérelt növekedés

Rendkívüli ütemben nőnek a beruházások: a növekvő bérek hatékonyságnövelő beruházásokat eredményeznek

2018. augusztus 31. 11:45
A beruházások második negyedéves növekedése jelentős részben a költségvetésből részben uniós támogatással finanszírozott fejlesztéseknek köszönhető, a vállalatokat pedig a munkaerőhiány és a magas bérköltségek ösztönzik beruházásokra – így kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH csütörtökön kiadott legfrissebb jelentését.

A gazdaság szereplői bizakodók

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) arról számolt be, hogy

az idei második negyedévben 15,3 százalékkal nőtt a beruházások volumene,

az első fél évben 13,4 százalékkal haladta meg a beruházási teljesítmény a múlt év azonos időszakit. 

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a kiemelkedő eredmény elsősorban az állami és az uniós forrásokon alapuló fejlesztéseknek köszönhető. A beruházások növekedéséhez hozzájárul, hogy a jelentős belföldi és külföldi kereslet hatására sok cég bővíti a meglévő kapacitásait, valamint az, hogy egyes cégek a munkaerőhiány miatt új gépekkel biztosítják a termelést.

A következő időszakban továbbra is két számjegyű lehet a növekedés, de 2019-ben valamivel lassabb tempóra lehet számítani – jelezte előre Németh Dávid.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője számos beruházás befejezésével magyarázta, hogy a KSH felfelé módosított a beruházások tavalyi növekedési ütemét,  a korábban közölt 16,7 százalékról 23,3 százalékra. Ennek fényében nem lenne meglepő, ha a tavalyi GDP adatokat is felfelé módosítaná a KSH, tett hozzá.

A Takarékbank elemzője egyetértett azzal, hogy a beruházásokat döntően az állami és uniós finanszírozású projektek húzták. Prognózisa szerint idén folytatódhat a beruházások kétszámjegyű növekedése, amit alátámaszt az építőipari szerződésállomány és a folyamatban levő beruházások soha nem látott értéke is.

A beruházásokat a lakás- és iroda átadási hullám mellett az uniós támogatású és tisztán állami beruházások is gyorsítják. A Liget, az Egészséges Budapest program, Paks, múzeum, oktatási és sport beruházások, várfejlesztések stb. önmagukban is évente több száz milliárd forinttal növelhetik a beruházások értékét a következő években. 

A vállalatokat pedig technológiai, automatizálási, digitalizációs beruházásokra ösztönözheti a munkaerőhiány, valamint a bérköltségek várható további jelentős emelkedése. A Takarékbank ebben az évben 14 százalékhoz közeli növekedésre számít.

A bérnövekedés nem árt, hanem használ a versenyképességnek

A beruházások növekedése tehát arra utal, hogy a gazdaság szereplői bizakodóak a jövőt illetően és úgy vélik, hogy jelentős keresletet kell majd kielégíteniük a jövőben is. Különösen kedvező, hogy a beruházások együtt növekednek a bérekkel, ami arra utal, hogy a béremelkedés valóban képes növelni a termelékenységet, segítve a magyar gazdaság gyorsabb növekedési pályára állását. A folyamatot az állami beruházások mellett a társasági adókulcs 9 százalékra csökkentése is nagyban segítheti.

Ez megcáfolja azt a közgazdasági logikát, hogy alacsonyan tartott bérekre van szükség a gazdasági versenyképességhez. Valójában azonban úgy tűnik, hogy épp a növekvő bérek kényszerítik a vállalatokat a hatékonyságukat növelő beruházásokra, ezáltal a magyar dolgozók egyre termelékenyebbé válnak majd. Ez pedig a gyors béremelkedés fenntartásának kulcsa.

Mivel a beruházások a jövő gazdasági növekedésének nagyságára engednek következtetni, úgy tűnik, hogy jelentős új termelési kapacitások épülnek ki a magyar gazdaságban a jelenlegi fejlesztéseknek köszönhetően, amelyek a későbbi termelést alapozzák meg.

(MTI, Makronóm)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 21 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szörnyű ez a tomboló fasizmus. Az emberek visszasírják a csőddemokratákat.

Micsoda pénzpazarlás! Most már biztos, hogy megbukik az Orbán kormány. ;-)

Na ja! Nő a fasizmus, meg az antiszemitizmus. Már a Szeplőshegy tejét is eléri. Gyurcsány rezidenciája már ki se látszik.

Ha az idézet szöveg egy részét beírod a keresődbe megtalálod.
Lásd milyen vagyok hozzád, megadom a linket.
https://kronika.ro/belfold/rom..

Román Népszabadság? Te nekik hiszel?
Olvasva az illető személy több publikációját, az a véleményem, hogy liberális indentitással rendelkezik és közel áll a balliberális kormányzathoz.
Valószínűbbnek tartom az CDCDI független vizsgáló, elelmző megállapításait, mint a szociológus feltételezéseit.

Horváth István ilyent is mondott.

"Horváth István szociológus kiemelte: az állampolgárság lehetőséget kínál bizonyos rendszerekhez való hozzáféréshez, előfeltételét képezi bizonyos jogkörök gyakorlásának, ezek azonban jellemző módon nem következnek automatikusan az állampolgárság birtoklásából. Hangsúlyos erkölcsi kérdésként felvetette: joga lehet-e polgároknak úgy dönteni, hogy annak hatásait, következményeit nem ők viselik el, példaként említve a legutóbbi romániai államelnöki választásokat, amikor a mérleg nyelvét a külföldön élők szavazatai billentették le. Kérdés, hogy miként csapódik le majd hosszútávon nemzetpolitikai szempontból, milyen törésvonalakat eredményez majd ez az erkölcsi dilemma – vetette fel Horváth István. Mint elmondta, állampolgárság és élethelyzet között sok esetben jelentős eltérések vannak, így kompromisszumos megoldásoknak kell születniük. A szociológus úgy vélte, fennáll a veszélye egyébként annak is, hogy a szavazati joggal járó elvárások rendszere zűrzavart okoz majd a társadalmi, közpolitikai valóság helyes megítélésének tekintetében: példaként említett olyan felméréseket, amelyek kimutatták, hogy a romániai magyar nők eleve kevésbé ismerik az érvényben levő szociális támogatási rendszereket, mint a román hölgyek, tehát kisebb mértékben használják azokat a jogokat, amelyekhez hozzájárulnak, és amelyek hozzáférhetőek lennének számukra."
http://archivum2.szabadsag.ro/..

Ezt is a maszol.ro hozza

"Munkaerő nélkül maradhat az ország: óránként kilencen hagyják el Romániát
Az elmúlt évben Románia európai viszonylatban a negyedik helyet foglalta el a kivándorlók számát tekintve. Az országból a hivatalos adatok szerint az elmúlt húsz évben 3,4 millió ember távozott, nem hivatalosan már közel hatmillió román állampolgár él külföldön. A legtöbb román állampolgár Spanyolországban és Olaszországban telepedett le.

Az ENSZ jelentése szerint a polgárháborúban álló Szíria után Románia a második helyen áll az országot elhagyó állampolgárok tekintetében. Az országot elhagyó személyek átlagos életkora 30 és 45 év között van. A Román Előrejelzési és Stratégiai Intézet adatai szerint a román családok felének legalább egy tagja külföldön él. A külföldön letelepedett románok negyvenkilenc százaléka családjával együtt hagyta el az országot, 23 százaléka azonban gyermekét romániai rokonaira bízta."
http://www.maszol.ro/index.php..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés