Töröljük el végre az osztályzást!

2018. július 29. 16:51

Partos Bence
Mandiner
Az osztályzás a diák megalázásának legegyszerűbb módja – vallja a pedagógus szakma egy része. Az állítás talán kissé túlzó, de én is azt gondolom, hogy nagy tanáregyéniségek kezébe nem való az érdemjegy!

Az osztályzás a diák megalázásának legegyszerűbb módja – vallja a pedagógus szakma egy része. Az állítás talán kissé túlzó, de annyi bizonyos: az iskolai teljesítmény érdemjegyekkel történő értékelése kevésbé támogatja a fejlődést, sok esetben pedig egyenesen destruktív. Az ötfokú osztályzat csak leegyszerűsítő értékelésre alkalmas, önmagában nem segíti a diákot a teljesítménye javításában. A tanárok elhibázott módon gyakran fegyelmezési eszközként is használják, ami jelentősen torzítja az értékelés funkcióit. Szociálpszichológiai kutatások eredményei szerint egy adott tanárt az osztályzat megállapításában számos tényező befolyásolja: a tanulóról alkotott előzetes tudása, a pedagógusok előfeltevései, az első jegy utáni besorolás, a tanuló neme, a Pygmalion-effektus, a holdudvar-hatás, a tanuló társadalmi háttere vagy épp a tanár-diák kapcsolat aktuális állapota. Mivel egy tanárt ennyi minden befolyásolhatja az osztályzás során, rendre számos tanulót sújtanak igazságtalan jegyekkel. Ha mérésmetodikai szempontból tekintünk az osztályzás folyamatára, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tényt, miszerint az osztályzattal nem mérjük, hanem csak becsüljük a teljesítményt! Kutatások mutattak rá, hogy ugyanazt a teljesítményt különböző tanárok, különböző időpontokban másképp osztályozzák, de

az osztályon belüli viszonyítási rendszer miatt a jegyek osztályon kívül egyébként sem összehasonlíthatók.

Ha bizonyítottan ennyi probléma van az osztályzással, miért nem került már ki rég az oktatás rendszeréből? A válasz egyszerű: mind a tanárok, mind a szülők ragaszkodnak hozzá, hiszen ez egy egyszerű, könnyen értelmezhető értékelési forma, na meg egyébként is ehhez vannak hozzászokva. Ahol be is vezetik a szöveges értékelést, a szülők értetlenkedve keresik fel a tanárokat, hogy mégis mondják meg, most akkor mit jelent ez a szöveges értékelés? Milyen a gyerekük teljesítménye? Ez nagyjából egy közepest jelent? – kérdezgetik. A tanárok pedig ilyenkor sajnos rendre rávágják, hogy igen, ez körülbelül egy közepes teljesítmény. A szülő pedig félig megnyugodva, félig bosszúsan hazamegy abban a tudatban, hogy a gyereke hármas szinten van matematikából.

Ez a jelenség legtöbb esetben káros a diákokra nézve, nem támogatja a fejlődésüket, így előbb-utóbb érdemes lenne bevezetni az ún. fejlesztő, tanulás támogató értékelést, ami a tanulók fejlődésének és tudásának gyakori, interaktív módon történő értékelését jelenti. Ennek a módszernek a célja a tanulási eredmények meghatározása és a tanítás azokhoz igazítása.

A fejlesztő értékelés során a diákokat bevonják a tanulási célok meghatározásába, segítik a diákoknak megismerni és megérteni a követelményeket, ezzel hozzájárulva ahhoz, hogy azok az ő céljaikká is váljanak. Fontos, hogy ez a módszer nem az extrinzik, hanem a sokkal hatásosabb intrinzik motivációkkal operál. Ösztönzik a diákokat az önértékelésre és interaktív formában rendszeres visszajelzéseket adnak nekik, amelyek ráirányítják a tanulók figyelmét a továbblépés lehetséges formáira.

Mindenki képes fejlődni!

– fontos, hogy ezt az elsők között verjük bele a diákok fejébe.

Ezek szépen hangzó kitételek, de hogyan nézne ki ez az egész a gyakorlatban? Ebben a módszerben az értékelés folyamatosan követi és támogatja a tanulást. A diák maga is aktív szereplő ebben a folyamatban, ami lényegében annyit tesz, hogy részt vesz az értékelés megtervezésében és kivitelezésében. A tanulás támogató értékelés nem csupán az ismeretek reproduktív számonkérésére szolgál, hanem lehetőséget teremt a fejlesztendő kompetenciák változásának megismerésére, hiszen az elsődleges cél a tudás létrehozása és nem reprodukálása. Az értékelésnek olyan helyzetekben kell történnie, amely életszerű, reális, vagyis az iskolán kívüli helyzetekre utaló, valós problémahelyzet. Próbáljuk meg a való élet minél több szeletét becsempészni az iskola falai közé!

Persze a fejlesztő értékelés megfelelő működéséhez képzett, kellő pedagógiai érzékkel rendelkező tanárok kellenek. Egy gyenge pedagógus vezetésével az értékelés ezen módja fejetlenséghez és lazsáláshoz vezethet. Azt azonban ne felejtsük: nagy tanáregyéniségek kezébe nem való az érdemjegy! Így ha a magyar kormány egyszer úgy döntene, hogy hozzányúl az oktatáshoz, nem ártana, ha az osztályzás eltörlésével indítana. Sokat nyerhetnénk vele!

Összesen 189 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Az osztályzás a diák megalázásának legegyszerűbb módja – vallja a pedagógus szakma egy része."

Megin' a "szakma". Egy része...

Válaszok:
Sulammit | 2018. július 30. 18:28

Nem új ötlet. Kun Béláék már bevezették 99 éve.

Utána meg jönne, hogy az ilyen-olyan "nemzetközi" - figyelem! osztályozó teszteken - kevés pontot kapnak a fiaink. Buktatás no, osztályozás no, követelmény no, mindenki azt tanít vagy nem tanít amit akar, abból amiből akar, de még több lét a közösből! Ezt a mozit már láttuk..

Pontosan. :)))
Ezzel le is zárhatjuk a topikot.

Honnan veszi ez a csóka, hogy a fejlesztő értékelés kizárja az osztályozást?

Mire alapozza azt a ködös kinyilatkoztatását, hogy "nagy tanáregyéniségek kezébe nem való az érdemjegy"?

Odáig rendben, hogy "a tanulás támogató értékelés nem csupán az ismeretek reproduktív számonkérésére szolgál", de miért gondolja, hogy az osztályozás csak a az ismeretek reproduktív számonkérésére szolgálhat?

"Az értékelésnek olyan helyzetekben kell történnie, amely életszerű, reális, vagyis az iskolán kívüli helyzetekre utaló, valós problémahelyzet. Próbáljuk meg a való élet minél több szeletét becsempészni az iskola falai közé!" - Ezzel ezer százalékban egyetértek, de az osztályozás ennek egyáltalán nem akadálya. Viszont az osztályozás megszüntetése kifejezetten a valóság egy komoly szeletének kizárását jelentené az iskolából.

"Az osztályzás a diák megalázásának legegyszerűbb módja" kijelentés egy felettébb rosszindulatú feltételezést rejt magában, nevezetesen azt, hogy a tanító/tanár általában nem nem fejleszteni akar, hanem csak az alantas ösztöneit (pl. a tanulók megalázása) akarja kiélni. Ebből kiindulva "módszartanászunk" felhatalmazva érzi magát arra, hogy az osztályozásra ne a visszacsatolás megoldásaként tekintsen, hanem egyedül olyan eszközre, amely tanári visszaélésre ad alkalmat. - Éppen ezért azt is kétlem, hogy a pedagógusszakma komolyabban vehető része osztaná a szerző véleményét.

Beillik a "mindent eltörölni" vonalba. Nihilizmus,

A pedagógusszakma egy része elképesztően felkészületlen, a szociálpszichológia meg lassan annyira korrupt tudománnyá válik, hogy vetekszik a feminista-genderista szakok nívójával.

Az iskola feladata a felnőtt életre, a kenyérkereső munkára való felkészítés.

Az élet, a munkahely is elkerülhetetlenül teljesítményt vár el és "osztályozni" fog.

A gyerekeknek meg kell szokniuzk a teljesítmény kényszert és a képességeik szerinti legjobb teljesítményre törekvést, mert ha nem, akkor biztosan megaláző helyzetekbe keverednek majd felnőttként.

Az osztályzás nélküli élet álomvilág.

Még egy matekdolgozat elbírálása sem teljesen objektív. Fiam tanáránál pl. hiába tökéletes a levezetés, ha egy számszaki hiba miatt hibás az eredmény az 0 pont. Nem mindenki így értékel. Az iskolán belül pedig köztudott, az adott tanárnál a 3-as másnál akár jeles is lehet.

Nem támogatom az ötletedet Bence. Sőt az ötletelgetéseket sem.

"Így ha a magyar kormány egyszer úgy döntene, hogy hozzányúl az oktatáshoz, nem ártana, ha az osztályzás eltörlésével indítana. Sokat nyerhetnénk vele!"

Válaszok:
Megtalálta | 2018. július 30. 15:19

Nem kell ezt cizellálni sokat. Az írásból süt az ostobaság, a rosszindulat.

Ennek a jóembernek halvány fogalma sincs az oktatásról, vagy szándékosan csúsztat és hazudozik, hogy valamiféle posztmodern-újbalos propagandát terjesszen.

Kedves Bence! Elfeledkezel arról, hogy általában felmérőket írnak a tanulók és ennek megvannak a ponthatárai. Úgyhogy semmi szubjektivitás. A tanár nem úgy osztályoz, hogy aznap milyen lábbal kelt fel. Hanem úgy, hogy adott gyerek, mennyi műveletet ront el, mennyi helyesírási hibát követ el, mennyi évszámot nem tud, stb.

Minden iskolában szöveges értékelés van elsőben, nagyon hosszú és kimerítő szöveges értékelés, és a tanár nem vágja rá, hogy közepes, ha nem közepes. Pláne nem matekból, ahol világosan látszik, hogy hányadán áll a számokkal az a gyerek.

Egy kis része! Vekerdi Tamás követői, aki még a piros pontokat is "sajnálja" a szorgalmas, okos gyerekektől, merthogy szerinte árt nekik.

Hiába adja át, ha nincs egy befogadó.

Vannak gyerekek, akiket odaküldenék. A Waldorf iskolának nem az a lényege, hogy van vagy nincs osztályzat.

Egyébként sem új találmány. Montessori óvodája, iskolája példaértékű, és ma így működik a legtöbb iskola.

Pokorninak biztos, hogy megvolt az oka rá, hogy mind a négy fiát odaírassa. Talán, mert ő is tanár volt? :)

Vannak gyerekek, akiket odaküldenék. A Waldorf iskolának nem az a lényege, hogy van vagy nincs osztályzat.

Egyébként sem új találmány. Montessori óvodája, iskolája példaértékű, és ma így működik a legtöbb iskola.

Pokorninak biztos, hogy megvolt az oka rá, hogy mind a négy fiát odaírassa. Talán, mert ő is tanár volt? :)

Bocsi! Tudom, hogy elsőre is megértetted, de biztos, ami biztos. :)

Van egy félbehagyott témánk a sabbat.

Segítesz? Hol írtam, hogy nem időszerű?

A gyerekek szeretik az ötösöket.
Benned nem volt egy büszkeség, amikor az indexedbe ötöst írtak?
Én nagyon bírtam.
Ha sokat tanultam, tanulok, és ezt egy ötössel respektálják, hát az maga a boldogság. De kell, kell nekem az ötös! És neked is, valld csak be.

Hogy lehet? Hát így lehet.

"Ebben a szakaszban nincs osztályozás, a nevelőnek a tekintélye az egyetlen fegyelmező eszköze. Az osztályozás elhagyása természetesen nem azt jelenti, hogy a Waldorf iskolában nincs értékelés. Az osztálytanító elismerő, szeretetteljes pillantása maga is értékelés. Később, mikor a gyerekek már elég érettek, és el tudják viselni az összemérés súlyát, témazáró feladatokban mutatják meg a tudásukat, amit általában százalékosan értékelnek."

"Lényeges különbség még, a hagyományos iskolákhoz képest, hogy minden osztálynak megvan a saját osztálytanítója, osztályzás nincs, a tanárok mindent részletesen, írásos formában értékelnek. Persze év végi és érettségi bizonyítványt adnak a továbbtanulás miatt."

"Az első nyolc évben nem szakosodott tanárok foglalkoznak a gyermekekkel, hanem olyanok, akik személyiségükön át tudják sugározni azt, hogy akár a matematika, akár a természet vagy a művészetek világa csodálatosan szép területe az élet egészének."

Elemezzük a szövegeket?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés