Hogyan zilálják szét a jegybankok a társadalmat?

2018. május 31. 9:33

Zsiday Viktor
Zsiday Viktor honlapja
Szétzilálják a társadalmat a vagyoni egyenlőtlenségek generálásával, és a lakáshoz jutás ellehetetlenítésével.

„A jegybankok így a gazdaság feltámasztására tett nagy igyekezetükben nem csak tőkepiaci buborékot fújtak, aminek a leeresztése akár recesszióba is tolhatja a gazdaságot, hanem politikájukkal olyan káros társadalmi hatásokat keltenek, amely komoly társadalmi elégedetlenséget szít (joggal), és a szélsőséges politikai mozgalmakat erősíti (mint minden társadalmi-gazdasági feszültség).

A nagy jegybankok kamatpolitikája borzasztóan káros és kontraproduktív. Valószínűleg egy bizonyos szint, kb. 1-2% alá nem lenne szabad levinni a kamatokat. Amíg ezt nem értik meg a jegybankok vezetői, addig egyrészt felerősítik a ciklikus kilengéseket az eszközárbuborékokon keresztül, másrészt szétzilálják a társadalmat a vagyoni egyenlőtlenségek generálásával, és a lakáshoz jutás ellehetetlenítésével.

Zárójelben megjegyezném, hogy a kis jegybankoknak, mint pl. a magyar, nincs sok autonómiája ebben a kérdésben: a nagyok politikájához kell valamilyen módon igazodnia. A magyar monetáris rendszer egyébként is megváltozott: a 2000-es években a sok devizahitel miatt a forint stabilan tartása volt a kulcsfontosságú, ezért minden feszültség a kamatokon vezetődött le: ha jó volt a hangulat, lehetett kamatot csökkenteni, ha rossz, az egekbe kellett emelni. Az új monetáris rendszer lényege ezzel ellenkezően a kamatszint alacsonyan tartása, ugyanis mind az államadósság, mind a lakossági/vállalati adósság egyre nagyobb része effektíve a rövid kamathoz kötött, s ennek gyors és nagyarányú megemelkedése súlyos gazdasági problémákat okozhat. Mivel a kamatszint kvázi rögzített (értve ezalatt, hogy a lehetőségekhez képest a legalacsonyabban kell tartani), ezért minden feszültség a forinton vezetődik le: ha emelkedik a globális kamatszint, akkor a forint sokat gyengülhet, ha csökken, akkor erősödhet. Ez persze logikusan következik a lehetetlen szentháromságból.

(A gazdaságpolitika a tőkemozgás szabadsága, a devizaárfolyam és a kamatszint közül kettőt határozhat meg, a harmadik a másik kettő függvénye. Mivel nálunk a tőkemozgás szabad és a kamatokat szeretnénk láthatóan minél tovább minél alacsonyabban rögzíteni, így a devizaárfolyam kell, hogy viselje a csapásokat… )”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 31 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A szerző által megfogalmazottakban van némi igazság, de nem úgy ahogy megfogalmazza. Írásában a Jegybankokat okozza, holott a Jegybankok csak a liberalizált piac mozgásait követik le.
Így a probléma gyökere nem a Jegybankoknál, hanem a kereskedelmi bankok hitelezési politikájában keresendő és így a következmény is ott a liberális piac, kereskedelmi bankok működésében, hitelezésében érhető tetten.
Ez történt 2009 előtt és után is.

A lakásvásárlásra fókuszálva. Egyetértek azzal, hogy a forinthitelezés is okozhat hasonló következményt, mint a devizaalapú hitelezés, melyre a CSOK is hatást gyakorol. Ezért érdemes lenne megfontolni, hogy mi az a négyzetméter ár, amely felett a CSOK támogatás megszűnne. Mondjuk például 400 ezer forint felett. Mind MNB, mind kormányzati szinten tájékoztatni kellene a hitelfelvevőket, hogy a jelen körülmények folytán a nagymértékű eladósodottság milyen következménnyel járhat hosszabb távon. Pl. változó kamat, növekvő törlesztőrészlet, a fogyasztási hitelek működésének belső mechanizmusa. Az utóbbinál fontos tudni, hogy a futamidő feléig a törlesztő részek nagyobb mértékben a kamatokra fordítódik és csak kisebb hányada a tőketörlesztésre. Így fordulhat elő, hogy évekig fizeti valaki a törlesztést és a tőke alig csökken. Egy 15-20 éves futamidejű hitelnél ez lényeges törlesztő növekedést vonhat maga után.

A nagyarányú bérlakás program is növelné a lakás árakat és a bérleti díjakat is. Amennyiben nem jelentetnék meg a bérleti díjban, akkor a költségvetés kiadási szociálpolitika kiadásai növekednének. A változás annyi lenne, hogy a változás minden adófizetőt terhelné, vagyis azt is aki ezt nem veszi igénybe. Így a bérlakás programmal nem lehet kiküszöbölni azt amire te gondolsz.

"Ezért kellene állami bérlakás-program. Akár az LMP által javasolt, államilag felügyelt bérlakásokkal, akár új bérlakás-építésekkel. "

Az állam mitől tudna olcsóbb kecót építeni, mint egy egyén vagy egy kft?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés