Akkor most nő az államadósság, vagy csökken?

2018. május 31. 14:57

Zawadowski Ádám
Defacto
Ugyanolyan gazdasági növekedés mellett a Fidesz-kormány tényleg kevesebb új adósságot vett fel, mint az MSZP vezette kormány.

„Az első ábránk a gazdasági növekedés és az államadósság növekedésének kapcsolatát mutatja be az elmúlt kétszer nyolc évben. A vízszintes tengely azt mutatja, hogy minden egyes évben hány százalékkal növekedett a magyar gazdaság, a függőleges tengely pedig azt, hogy az adott évben az állam mennyivel többet költött, mint a bevétele. Ezt a hiányt általában új adósság felvételével kénytelen az állam fedezni. Az összehasonlíthatóság kedvéért a hiányt is az ország GDP-jének százalékában adjuk meg.

A piros háromszögek az MSZP által vezetett kormány nyolc évét mutatják, a Fidesz éveit a narancssárga pöttyök jelzik. Egyértelműen látszik, hogy a piros háromszögek tipikusan a narancssárga pöttyök felett helyezkednek el, azaz ugyanolyan gazdasági növekedés mellett a Fidesz-kormány tényleg kevesebb új adósságot vett fel, mint az MSZP vezette kormány.

Ezért egyértelműen a 2002-től 2006-ig terjedő öt év a »bűnös«, amikor az erőteljes gazdasági növekedés mellett az állam túlköltekezett. Ebben a bejegyzésben az államháztartási hiányra koncentrálunk, mert hosszú távon annak van a legerősebb hatása az államadósság alakulására. A magánnyugdíjpénztárak államosításának adósságcsökkentő hatását és az Eximbank adósságnövelő hatását itt nem elemezzük külön.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 58 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az MSZP-SZDSZ kormányok minősíthetetlenül gyenge, sőt, bűnös teljesítménye a gazdaságpolitika legfontosabb területein biztosította a dicsfényt az Orbán kormányok közepes teljesítményének.

államadósság
2002: 7 500 milliárd Ft
2010: 22 420 milliárd Ft
2017: 27 360 milliárd Ft
Rend a lelke mindennek.
És most tényleg: No comment!

A multi szektor adói és járadékai a bevételi oldalon vannak, az első bekezdésben viszont a kiadási oldalról írsz.

Meg kellene nézni alaposabban a számokat; az adósságszolgálat csökkenésén túl nem biztos, hogy volt érdemi kiadáscsökkenés (beleszámítva az Eximbank-ot). Bár ki tudja?

"az államadósság 2018-végére 50 % alá csökken"

Senki sincs kétségbeesve, hogy ezt nem érte el. A nagyon ambíciózus célokkal meg lehet mozgatni embereket, az állami szereplőket irányítani. Igaz persze, hogy ez a cél illuzorikos volt, de politikai célként működött - és ez a lényeg.

"Megtört a tények súlya alatt a Defacto is?"

Ők írják.

"A blogról
A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a University of Michigan, a London School of Economics és a Közép-európai Egyetem kutatói."

El kell olvasni a teljes értékelést, majd értelmezni és akkor kiviláglik a sumákolás.

"Viszont, amint arra minap az Európai Bizottság is figyelmeztetett, az adósság lassan csökken, és az elmúlt évek ütemét figyelembe véve még 25-50 év amíg az alaptörvény által előírt és biztonságosnak vélt 50 százalék alá csökken. Sajnos nem valószínű, hogy a következő válság ezt „megvárja”. Ha azt szeretnénk, hogy Magyarország stabil helyzetben várja a jövő kihívásait, akkor a jelenlegi magas gazdasági növekedés mellett még a mostaninál is kevesebb új adósságot kellene felvennie az államnak."

Másként fogalmazva: Szerintük a Fidesz gazdaságpolitikája hibás és ezzel a gazdaságpolitikával a kívánatos cél nem elérhető.

Az elemzés csak felületesen vizsgálja az összetevőket és hiányzik a vertikális vizsgálat, vagyis a részösszetevők.

Az MSZP/SZDSZ kormány a 8 évben devizában adósodott el. külföldi hitelezők felé. A felvett hitelek döntő hányada olyan állami beruházásokra lett elköltve, amelyeknek nincs vagy nagyon alacsony a megtérülési rátája. Sok esetben ha van is, meghaladja a 25 évet. Ennek ellenére a GDP növekedés üteme évről-évre lassult és a nullához konvergált. Ennek következtében a kormány a pénzpiacról csak magas kamatokkal tudott forráshoz jutni, amely megnövelte a kamatköltségeket. Ha ezek a kamatköltség nem lettek volna, akkor a 2010 utáni kormány már 2013-ra közel nullás költségvetést tudott volna teljesíteni és a pénzügyi mozgástere is sokkal kedvezőbb lett volna.

Amikor az új kormány megalakult gazdasági fordulatot hajtott végre. 2013 után pedig ebbe a Matolcsy György által vezetett MNB is beszállt az irányadó kamat csökkentésével, új források rendelkezésre bocsájtásával.
Az uniós támogatások felhasználásának aránya pedig eltolódott a reálgazdaság felé. A kormány gazdaságpolitikájának megvalósítása során csökkentette a reálgazdaságot terhelő adókat és ösztönözte a reálgazdaságba történő beruházásokat.
Azt senki nem tudja megmondani, hogy 5-10-15-20-30-50 év múlva milyen lesz a világgazdasági környezet, azonban ha a magyar gazdaságszerkezete kedvezően alakul és csökken az import szükséglet, akkor a növekedést meghatározó tényezők - beruházások, foglalkoztatás, jövedelem, fogyasztás - dinamikus növekedés következtében előfordulhat, hogy a költségvetés 2022-re szuficites lesz és akkor minden egyes GDP százalék növekedés csökkenti a GDP százalékában mért államadósságot. Továbbá a visszafizetésekre is lehetőség nyílik.
Jelenleg a világgazdaságba zajló események igénylik a tartalékolást, így a költségvetésből a pénzkiáramlást vissza kell fogni. Varga Mihály legutóbbi bejelentéséből erre következtetek.

A cikk szerzői az elemzés során statikus (mozdulatlan) állapot vesznek figyelembe a költségvetési hiánynál, holott ahogy írtam bizonyos körülmények közrejátszása folytán pozitív változás is bekövetkezhet, amely hatására a költségvetés szuficites lesz és akkor a szerzők által meghatározott időintervallum lényegesen lecsökken.

Összegezve: A Defacto elemzése amolyan ceu-s-ra sikeredett.

"A felvett hitelek döntő hányada olyan állami beruházásokra lett elköltve, amelyeknek nincs vagy nagyon alacsony a megtérülési rátája."

Tudtommal a felvett hitelek zömében egyszerűen forint- és eurókötvények voltak, illetve persze az IMF-hitel. Ezek nem köthetők állami beruházásokhoz; egyrészt az egész államháztartás finanszírozását szolgálták, másrészt az MNB tartalékainak feltöltését.

Állami beruházások drágaságáról meg megtérüléséről (4-es metró? Autópályák?) lehet beszélni, de az egy külön téma.

"Sok esetben ha van is, meghaladja a 25 évet."

Egy metrónál, autópályánál vagy atomerőműnél ez alapesetben is igaz lehet, még jó számok esetén is.

"Ennek ellenére a GDP növekedés üteme évről-évre lassult és a nullához konvergált."

A 2006-os megszorítási ciklus hatására kezdett el a nullára esni, előtte - a nagy hitelfelvételi ámokfutás idején - nem.

"2013 után pedig ebbe a Matolcsy György által vezetett MNB is beszállt az irányadó kamat csökkentésével, ..."

A bátor kamatcsökkentési ciklus már Matolcsy előtt elkezdődött. A sok-sok új kedvezményes hitel kihelyezése valóban már alatta történt.

"Az uniós támogatások felhasználásának aránya pedig eltolódott a reálgazdaság felé."

A 'reálgazdaság'-on pénzügyi szférától elhatárolható, javakat és (részben közösségi-) szolgáltatásokat előállító gazdaságot szokták érteni, erre gondoltál?
Ha arra gondolsz, hogy jóval kevesebbet fordítottak a SA-ból 2004-2013 között a vállalati szféra beruházásainak támogatására, az igaz. De az akkori prioritások és sikerek megítéléséhez azért több részletet kell átbeszélni.

"ha a magyar gazdaságszerkezete kedvezően alakul és csökken az import szükséglet,"

Nem hiszem, hogy az imporszükséglet (import/GDP arány) csökkentése lenne gazdaságpolitikai prioritásként megfogalmazva. Ez engem nagyon a '80-as évekre emlékeztet. A kormány a high-tech ipar erősítését szeretné, annak pedig nagy az importszükséglete. Igaz, hogy ez a szektor persze nettó exportőr, ha őket kivesszük a számításból, akkor más képet is kaphatunk. De ez ki van fejtve valami gazdaspolitikai iratban?

"a növekedést meghatározó tényezők - beruházások, foglalkoztatás, jövedelem, fogyasztás"

A beruházások és a fogyasztás keresleti oldali tényezők, a foglalkoztatás nem. A fogyasztás trendjei jobban érthetők, a beruházások már bonyolultabbak. Szerintem érdemes alaposan mögéjük nézni, és valami stratégiai 'versenyképességi' szemlélettel vizsgálni őket.
Amúgy a fogyó munkaerőtartalékra figyelni kell, az már igen hamar akadálya lesz a dinamikis bővülésnek.

"A cikk szerzői az elemzés során statikus (mozdulatlan) állapot vesznek figyelembe a költségvetési hiánynál,"

A cikk nem statikus alapon készült, de nyilván nagyon felületes, nem tettek kísérletet arra (egy blogra feltehetően a szabadidejükben készített gyors bejegyzés keretében), hogy modellezzenek különböző gazdaságpolitikai és makrogazdasági szcenáriókat. Ilyesmire ott van a kormány apparátusa, mondjuk.

A CEU jelenleg a legnívósabb egyetem Magyarországon a közgazdasági graduate képzés terén; nem egészen világos, hogy mire gondolsz azzal, hogy 'ceus'-ra sikeredett.

Nálad a közgazdaságtan hit kérdése?

Világosan leírtam a véleményem. Időm sincs és kedves sincs, hogy részletes tanulmányt írjak. A szerző(k) a CEU tanára és a gazdaság elemzés a feladatkörébe tartozik. A blogot valószínű a CEU üzemelteti, így joggal feltételezhető, hogy nem kedvtelésből írnak.
(Megjegyzem, a blogon a következőt olvashatod: " A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a University of Michigan, a London School of Economics és a Közép-európai Egyetem kutatói.")

Vitatom,hogy "A CEU jelenleg a legnívósabb egyetem Magyarországon a közgazdasági graduate képzés terén;" állítást. Az, hogy ceusra sikeredett úgy gondolom nem szorul magyarázatra és tán még te is ki tudod találni.

Leírtad a véleményedet, és vannak benne szerintem vitatható elemek, mint ahogy a véleményüket leíró embereknél általában. Az én hozzászólásaimban is. Én hozzátettem valamit, aki akarja, elolvassa mind a két hozzászólást.

De a blogot az index üzemelteti a jelek szerint.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés