Uniós pénz

Kevesebb támogatást adna Brüsszel és a vétót is kikerülné

2018. május 1. 13:50
Nagy-Britanniának az Európai Unióból való kilépése után az uniós költségvetési keret átstrukturálása, valamint Lengyelország javuló gazdasági helyzete miatt Varsó sok milliárd euróval alacsonyabb uniós támogatáshoz juthat 2020 után, az EU következő keretköltségvetésének hét évében – értesült róla pénteken a lengyel sajtó. A lengyel külügyminiszter jelezte: a források átcsoportosítása esetén Varsó vétójoggal élhet, Brüsszel azonban megkerülné a vétót.

Drasztikusan csökken a lengyelek támogatása

A PAP hírügynökség meg nem nevezett brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési tervezetnek az Európai Bizottság által május 2-án bemutatandó keretszámai alapján Lengyelország összesen 80 milliárd euróra számíthat majd, ami 25 milliárd euróval kevesebb a jelenlegi (2014-2020-as) hétéves keretnél.

A EU szegényebb régióinak felzárkóztatását célzó kohéziós alapokból Varsó akár 8 milliárd euróval is kevesebbet kapna a mostaninál a nem hivatalos becslések szerint – írja a PAP.

A Rzeczpospolita független jobbközép napilap csütörtöki értesülése szerint a kohéziós alapokból Varsó 5-15 milliárd euróval kevesebbet kaphat. A lap a költségvetési tervezet kiszivárgott, jelenleg rendelkezésére álló változatára hivatkozva megírta: a 2021-2027-es időszak leteltével Lengyelország az uniós költségvetés nettó befizetőjévé válhat.

Brüsszel szerint Lengyelország már elég fejlett

Mindkét sajtóforrás úgy tudja, hogy a Lengyelországnak járó támogatások egyrészt azért csökkennének, mert az ország több régiójának gazdasági fejlettsége már elérte az uniós átlagot, így nem lesznek többé jogosultak a kohéziós források igénybe vételére.

Emellett a Brexit következtében mintegy 60 milliárd euróval alacsonyabb lesz a tagállamok összes befizetése. A támogatásokat ezenkívül várhatóan át is csoportosítják, a kohéziós alapok odaítélése pedig nemcsak a bruttó hazai termék (GDP) számaihoz lesz kötve, hanem más, szociális jellegű mutatókhoz is, mint például a fiatalok munkanélkülisége.

A PAP által idézett forrás rámutat továbbá arra, hogy az Európai Bizottság korábbi bejelentései szerint az eszközök egy részét a migrációs válság kezelésére, külső határvédelemre, a közös védelemre csoportosítanák át. A megváltozott odaítélési szempontok miatt a támogatások az eddiginél nagyobb mértékben juthatnának a dél-európai tagállamoknak is.

A támogatások odaítélését nem kötik majd a jogállamiság helyzetéhez, inkább „a költségvetés megvalósításának szabályosságához” – értesült a PAP. Információi szerint még nem vált világossá, milyen módon kötné össze az EB ezt a szabályt a jogállami elvekkel

Lengyelországnak 2004 óta, amikor tagja lett az EU-nak, összesen 143,7 milliárd eurót folyósítottak az uniós költségvetésből, miközben 47,3 milliárd eurót fizetett be.

A lengyelek szerint nehezen elfogadható a támogatások csökkentése

A februári EU-csúcstalálkozón Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a befizetések emelését javasolta uniós partnereinek, eszerint minden tagállam a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,2 százalékával járulna hozzá a közös uniós költségvetéshez. Jelenleg a befizetések a GNI mintegy 1 százalékát érik el.

Morawiecki az EU kohéziós politikájának folytatását szorgalmazza. Peter Pellegrini szlovák kormányfővel együtt szerdán Varsóban hangsúlyozták: bár érthető, hogy a Brexit után korlátozott lesz az uniós költségvetés, az új keretek között is „minél igazságosabb és minél szolidárisabb” megosztást kellene biztosítani az EU „régi” és „új” tagállamai között.

A szolidaritás azért is fontos, mert számos közgazdász és elemzés szerint nem jelenthető ki egyértelműen, hogy a közép-európai országok az unió nettó befizetői lennének gazdasági értelemben, mivel az uniós támogatások jelentős részét nyugat-európai nagyvállalatok szerzik meg.


Péntek délután a PAP hírügynökség beszámolt arról, hogy Morawiecki aznap az Európai Bizottság elnökével, Jean-Claude Junckerrel beszélt telefonon. A lengyel hírügynökség nem hivatalos értesülése szerint a beszélgetés fő témája éppen a készülő uniós költségvetés volt.

A témában csütörtökön a brüsszeli külügyminiszteri értekezleten tartózkodó Jacek Czaputowicz, a lengyel diplomácia vezetője nyilatkozott, aláhúzva: a költségvetés elfogadásához a tagállamok egyhangú döntésére van szükség. A tárgyalásokon „nem használtam a vétó szót” – számolt be, egyúttal „nehezen elfogadhatónak” minősítette a támogatások jelentős csökkentését, illetve a források átcsoportosítását. Lengyelország amellett áll ki, hogy az EU megőrizze eddigi közös mezőgazdasági és kohéziós politikáját – mondta Czaputowicz.

Brüsszel megkerülné a vétót

Az Európai Unió tervei szerint csökkentenék a kifizetéseket azokban az országokban, ahol veszélyben van a jogállamiság – írta vasárnap a Financial Times. A gazdasági lap úgy értesült, hogy az Európai Bizottság szerdán be is jelenti az új szabályozást, amely szerint csökkenhet Magyarország és Lengyelország támogatása a következő uniós ciklusban.

 

(MTI, Hirado.hu nyomán; Címlapkép: Flickr)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 9 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés