Szociális munkapiac

Magyarország után a németek is közmunkaprogramot vezetnének be

2018. április 6. 8:03

Írta: Oláh Dániel
Felélénkültek a viták Berlinben a munkanélküli segély megreformálásáról. A német szociáldemokraták megszüntetnék a feltétel nélküli ingyenpénzt és – a magyar példához hasonlóan – munkához kötnék azt. A szociáldemokraták új munkaügyi minisztere méltósággal élt életet szeretne biztosítani a szegénységet konzerváló segélyrendszer helyett.

Közmunkaprogram az elesettek védelmére 

Új gondolkodásmódra van szükség a jóléti politikáról Hubertus Heil német munkaügyi miniszter szerint. Bár a német gazdaság évek óta nem teljesített ilyen jól,

a növekedésből nagyon egyenlőtlenül részesülnek a társadalmi csoportok

– írta Heil a Frankfurter Allgemeine lapban.

A miniszter 4 milliárd eurót ígért az új, „szociális munkaerőpiac” létrehozására. Ez azt jelentené, hogy az állam biztosítana munkahelyeket a rászorulóknak, akik közösségi feladatokat végeznének. A pénzből felnőttképzést is finanszíroznának, hogy segítsék a munkapiacra való visszatérést. Hubertus Heil idén nyárig szeretné benyújtani a szociális munkapiacról szóló törvényt.

Hubertus Heil szociáldemokrata munkaügyi miniszter. Forrás: SPD/Flickr


Németországban ugyanis 800 ezer ember van, aki több mint egy éve nem talál munkát. Heil szerint

aki elszokott a munkától, azt ismét rá kell szoktatni arra, és ehhez támogatásra van szüksége. Csak ezután lehet képes visszatérni az elsődleges munkapiacra.

Ha valaki képessé vált a visszatérésre, akkor pedig bértámogatást kell kapnia, ha munkája hatékonysága miatt piaci jövedelme nem elég a megélhetéshez.

A szociáldemokraták balszárnyához tartozó politikusok, például Michael Müller Berlini polgármester még tovább menne. Megháromszorozná a támogatás összegét azon munkanélküliek esetében, akik

a magyar közmunkaprogramhoz hasonlóan például óvodákban, nyugdíjasotthonokban vagy éppen parkokban végeznének munkát.

Feltétel nélküli alapjövedelem helyett egy „szolidáris alapjövedelemről” lenne szó, amelyben a segélynél magasabb jövedelem járna a (közösségi) munkáért. 

A munka sokkal több, mint egy jövedelemforrás, identitást ad, felemel és a közösség résztvevő tagjává tesz 

– fogalmazott a szociáldemokraták alelnöke egy interjúban. Szerinte a jelenlegi gyors technológiai változások közepette azonban stabilitást kell teremteni a leszakadók számára. Ehhez a munkapiaci és szociális politikák teljes újragondolása szükséges.

Thorsten Schäfer-Gümbel, az SPD alelnöke. Forrás: Sebastian Scholl/Flickr.


Reformra van szükség

Indokolná a változtatást, hogy a támogatottak harminc százalékának problémát jelent a legalapvetőbb szükségletek fedezése. A Hartz-reformok segélyrendszere ugyanis szándékosan rendkívül szigorú: nem véletlen, hogy a baloldal meg akar szabadulni az általa neoliberálisnak tartott, a nagyvállalati érdekeket szolgáló és a munkaerőt túlzottan büntető rendszertől. 

A támogatási rendszernek más hibái is vannak: a Frankfurter Allgemeine szerint a támogatottak között olyanokat is találunk, akik luxusautókkal járnak, vagy éppen a feketepiacon dolgoznak üzletekben vagy kávézókban.

A közmunkaprogram nem csak a szegénységet enyhítené, hanem a gazdaságot is fehérítené, ahogyan teszi azt Magyarországon is.

Bár a Hartz-reformokkal szemben egyes baloldali körök a feltétel nélküli alapjövedelmet támogatják, a német baloldal most mégis inkább feltételes jövedelmet biztosítana a  közmunkaprogram keretében. 

Magyarországon már sikerült

2010 után hazánkban sor került a szociális ellátórendszer munkára ösztönző átalakítására. A – Magyarországon egyébként már a kilencvenes évek óta létező – közfoglalkoztatás elsődleges célja egy esetenként húsz éve, három generáció óta passzív réteget visszasegíteni a munka világába. Ezért a közfoglalkoztatásra nem mint a piaci foglalkoztatás hosszú távú alternatívájára kell tekintetünk, hanem egy átmeneti munkaerőpiaci eszközre, amely megteremti az utat az inaktivitásból az elsődleges munkapiacra. 

A munka világába való visszaterelés legfontosabb anyagi ösztönzője, hogy a szociális rendszert sikerült úgy átalakítani, hogy az inaktívaknak biztosított segély összege alacsonyabb, mint a közfoglalkoztatott bér, a közfoglalkoztatott bér pedig alacsonyabb, mint a minimálbér.

A magyar gazdaságpolitika így egy nagyobb problémát (inaktivitás) egy sokkal kisebb problémává (nem hatékony munkavégzés) alakított

egy olyan területen, ahol két évtizeden keresztül nem tapasztaltunk jelentős előrelépést.

Emlékezzünk: a rendszerváltoztatás során megszűnt másfél millió munkahely 1996-ig, majd a munkaerőpiac közel kétszázezer fővel bővült 2006-ig, hogy aztán a válság hatására 2010-ben ugyanolyan alacsony szinten álljon, mint 1996-ban. Az inaktivitásba vonuló, segélyen gyámoltalanított magyarok már nem számítottak vonzónak a munkaadók számára. Jövedelmeiket ezért jobbára a feketepiacról szerezték.

A munkaerőhiány növekedésével a program egyre több résztvevője talál utat vissza a munka világába, ami a közfoglalkoztatás eredeti célja volt. Emiatt is csökken a közfoglalkoztatottak létszáma: a 2017 folyamán 200-220 ezer fő között mozgó közfoglalkoztatotti létszám idénre 165 ezer főre csökkent, sőt 2018 januárjában már csak 126 ezren dolgoztak a programban.

Ez nem véletlen, hiszen a kormány mérései szerint 2014 és 2016 első négy hónapja között átlagosan a közmunkából kilépők 13 százaléka hat hónappal később a „normál munkaerőpiacon” talált munkát, így folyamatosan cserélődnek a program résztvevői. A tartósan közfoglalkoztatásban rekedők száma 70-80 ezer fő körül alakul, miközben a fennmaradó 100-140 ezer fős réteg összetétele folyamatosan cserélődött az elmúlt évek során:

újabb inaktívak kerültek be a munka világába, és korábbi közfoglalkoztatottak léptek ki az elsődleges munkaerőpiacra.

A közfoglalkoztatás országos programból 2018-ra mindinkább helyi jelentőségűvé válik, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyék adják a közfoglalkoztatotti létszám közel felét. A közfoglalkoztatás kiterjesztése egyébként a munkaerőpiac kifehéredéséhez és a közterhek igazságosabb elosztásához is hozzájárult. 

A magyar példa hasznos lehet

A német javaslat rámutat, hogy a hosszú ideje inaktívak vagy munkanélküliek foglalkoztatásba való visszatérését a piac csak állami segítséggel tudja megoldani. A magyar tapasztalat ezért hasznos lehet Németország számára, hiszen számos magyar település van, ahol a szociális munkapiac nem csupán terv, hanem a közmunkaprogramnak köszönhetően valósággá és sikeressé vált.

A közfoglalkoztatás ráadásul ahhoz is hozzájárult, hogy 2012 óta a súlyosan nélkülözők száma 1 millió 300 ezer fővel, az elmúlt húsz év legalacsonyabb szintjére csökkenjen Magyarországon. 

A cél Németországban is hasonló lenne: a rászorulókat segítő szervezetek országos szövetsége (Paritätischer Wohlfahrtsverband) már üdvözölte is a közmunkaprogram tervét, hangsúlyozva, hogy

a politikának több százezer hosszú távú munkanélkülinek kellene végre valódi perspektívát nyújtania. 

 


Ne maradjon le!


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 69 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Micsoda?! Magyar tapasztalata? Kizsigerelik a szegényeket? Még dolgoztatják is? Már ezek is nácik? Hetes cikk!
;-)

Arbeit macht frei?!

Legsötétebb idők. Bakancscsattogás. Szitáló barna eső.

Válaszok:
Antigoné | 2018. április 6. 8:58

Na ugye!

DDD

Hajrá magyarok!

Nem értem a németeket, mielőtt ilyen szörnyű döntést hoznak, miért nem koordinálnak a társadalmi érzékenységükről ismert MSZP, DK, LMP és a többi liberális párt szekértőivel. Miért kell az embereket megalázni, pont egy Németországban? S pont egy diktátor példáját átvenni, ez már tényleg a vég. Hétfőtől, ha kormányra kerülünk, kihez fordulhatunk Soroson és az IMF-en kívül, ha már a német szociáldemokrácia is vulgarizálódik?

„A várt szerény növekedés helyett csökkent februárban a német ipari termelés a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis pénteken közzétett előzetes adatai szerint.

Februárban 1,6 százalékkal csökkent a német ipari termelés a szezonális, ár és naptári kiigazítással az előző havihoz képest. A piacok 0,2 százalék havi növekedést vártak februárra.

A Destatis az ipari termelés januári alakulását, felülvizsgálat után, 0,1 százalék csökkenésről 0,1 százalék növekedésre módosította - írta az MTI.
A feldolgozóipari termelés 2,0 százalékkal csökkent februárban az előző havihoz képest. Ezen belül a tőkejavak termelése 3,1 százalékkal csökkent, a fogyasztási cikkeké 1,5 százalékkal csökkent. Az energiatermelés 4,0 százalékkal nőtt februárban az előző havihoz képest, az építőipar termelése pedig 2,2 százalékkal csökkent.”

MSZP, DK, LMP,Jobbik az internacionalizmus nevében lehet a tüntetést szervezni a német konzulátus elé.
Remélem kihasználják ezt a nagy lehetőséget.

"Februárban az ipari termelés volumene 0,5%-kal haladta meg a az előző havi szintet - jelentette a KSH. A havi bővülés mértéke ugyan elmarad az előző hónapokban mért, 1% feletti emelkedéstől, de így is jó eredménynek mondható. Az erős december-januári számok után logikus lett volna, ha egy kis megállást mutat a szektor, de úgy tűnik, az erős európai konjunktúra és a hazai kapacitásbővítések jó alapot teremtenek a bővülésre."
https://www.portfolio.hu/gazda..

Ezek szerint csak Magyarországot érinti az erős európai konjunktúra, Németországra pedig negatív hatást gyakorol.

Ki érti ezt?

Letettek az ingyenes tömegközlekedés bevezetéséről, most meg ez is. Ilyen sokba kerülnek a 'menekültek', vagy fel kell készülni az amerikaiakkal folytatandó kereskedelmi háborúra?

Németország gazdaságának problémáinak következménye, hogy a német cégek Közép-Kelet Európában helyezik át a termelésüket, mert kedvezőbbek a költségek.
Nem véletlen, hogy elkezdték a V4-ek ekézését. Tartanak attól, hogy nemcsak politikai összefogás jön létre, hanem gazdasági összefogás is ezekben az országokban. Együttesen pedig elég erősek lesznek, hogy szembeszálljanak az EU-t befolyásoló német politikával.

Ebben a formájában nem igaz: "Ez a folyamat már most is észlelhető! Magyarországról a közelmúltban már ment vissza cég az anyaországba, mert az olcsó bérnél többre értékelte a termelési és kereskedelmi biztonságot. A közeljövőben erre a kettőre kell súlyt fektetnünk."

Úgy igaz, hogy mentek el cégek és jöttek helyettük más cégek. 2013-ban 622 ezer, 2015-ben 669 ezer külföldi cég volt a KSH adatok szerint. Ennél frissebb adatok még nincsenek.
Ugyanakkor a médiából lehet érzékelni, hogy nagyobb a külföldi cégek növekménye, mint akik elmennek az országból. Ez igaz darabszámra és igaz a teljesítményük növekedésére is.

Az osztrák-bajor határon is mindenkit lelassítanak 5km/h-ra az autópályán és bevilágítanak. 3 év alatt el is kaptak 2 embercsempészt. A kamionsor meg 10 kilométeres, a hozzátartozó CO2 tonnák levegőbe pöfékelésével.

"Do not pay attention to what I say.."

A VH2-ben is sokára vették észre, hogy elvesztették..

Még az is lehet, hogy nem az összes felépült, működő, termelő, CO2 mentes atomreaktorukat zárják be. Hanem esetleg a ligniterőműveket.

Muszlimok a hizlaldákban akklimatizálódhatnak.
Vagy a sertéshús feldolgozó üzemekben.
A terrorista-gyanúsak a disznóvágóhidakon.

Megint Orbánnak volt igaza?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés