2010 előtt nem volt elég, 2010 után viszont elegendő devizatartaléka van Magyarországnak

2018. április 2. 22:10
A magyar gazdaság sérülékenysége drámaian nőtt a 2010 előtti nyolc évben, ezért Magyarország a Nemzetközi Valutaalap segítségére szorult a 2008-as válságban. Az államadósság devizaaránya 2010 után gyorsan csökkent, így ma már a gazdaság külső sérülékenysége is sokkal alacsonyabb, mint 2010 előtt. Van azonban egy további szempont is, amit a sérülékenység elemzéséhez figyelembe kell vennünk.

Végre elegendő devizatartalékunk van

A gazdaság külső sérülékenységét nem csupán a devizaaránnyal mérik. Mi történik ugyanis, ha a külföldi befektetők tőkét vonnak ki a gazdaságból valamilyen oknál fogva? 


A Greenspan-Guidotti mutató azt méri, hogy egy ország tartalékai képesek-e fedezni az ország rövid lejáratú külső adósságát, így a gazdaság mennyire ellenálló egy tőkekivonási sokkal szemben. Az arány akkor optimális, ha egy fölötti értéket vesz fel (ezt az arányt emeltük ki a fenti ábrán).

Ha ugyanis a külső finanszírozás leáll, akkor a devizatartalékból kell biztosítani a lejáró külső adósság visszafizetését.

A széles körben használt mutató megbízhatóan jelzi, hogy egy országban fennáll-e egy esetleges külső pénzügyi válság veszélye. Nem véletlen, hogy még a hitelminősítők is figyelemmel kísérik e mutató különböző változatait.

2010 után ebből a szempontból is javuló képet látunk. 2006 és 2010 között nem fordult elő, hogy a tartalékszint kellően magas legyen, míg 2011-től kezdve a tartalékszint évről évre stabilan meghaladja a rövid lejáratú külső adósság mértékét, amely elengedhetetlen egy külső válság kivédéséhez.
 

A politikai instabilitás is külső sérülékenységet okozna​

A gazdasági teljesítmény lehetővé tette, hogy Magyarország gazdasági szuverenitásának növelésével nemzeti érdekeit is fokozottabban érvényesítse. Az ország ezáltal volt képes megvédeni magát az Európát sújtó válságoktól, annak ellenére, hogy a balkáni útvonal miatt például a tömeges migrációs válságnak is Magyarország volt kezdetben az egyik leginkább kitett uniós ország.

Ezen eredmények legfontosabb feltétele az elmúlt nyolc év politikai stabilitása volt, ami Európában és Közép-Európában is versenyelőnynek számít. 

Bár a politikai stabilitás a gazdasági siker alapja, több hazai politikai szereplő megszólalásai is azt jelzik, hogy hatalomra kerülésük esetén politikai válsághelyzet alakulna ki: Karácsony Gergely egy nyilatkozata szerint alaptörvény és törvényesség nélkül működtetné az országot, és megkezdené a jogállam azonnali lebontását.

Káosz, válság, elhúzódó tárgyalások és új választás jönne egy ellenzéki győzelem után – erősítette meg Gyurcsány Ferenc egy rádióinterjúban, hozzátéve, hogy ez nem lenne probléma, mivel más országok is képesek voltak már stabil kormány nélküli működésre.

Amiről elfeledkeznek, hogy a politikai instabilitás óriási gazdasági kockázatokat is hordoz: egy brit pénzügyi lap már arra intette a külföldi befektetőket, hogy beruházásaikkal inkább várják ki, hogy folytatódhat-e a jelenlegi sikeres gazdaságpolitika. 


A nyitókép a gazdaság sérülékenységét mérő Greenspan-Guidotti mutatót és összetevőit ábrázolja Századvég-számítás alapján. A tartalék és a rövid lejáratú adósság a bal tengelyen, a Greenspan-Guidotti mutató a jobb tengelyen látható.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 24 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Na ja! a Gyurcsány-Bajnai kormány hitelből is tudott takarékoskodni. ;-)

Azt is mondta: " Gyerekek, nem vagyunk tökéletesek! Egyáltalán nem. Nem is leszünk."

Ki szavaz egy nem tökéletes pártra, amelyik egyszer már elkúrta a kormányzást?

LOL
Neked oszt naprakész információid vannak. Vajon melyik párt szimpatizánsához tartozol?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés