Devizaadósság: 2010 után a háztartásoké lenullázódott, az államé megfeleződött
Az elmúlt nyolc évben eltűntek a devizahitelek
2010 előtt a gazdaságpolitika a többségében külföldi tulajdonú bankrendszerrel közösen devizában adósította el a magyar háztartásokat, vállalatokat és az államot. A háztartások devizaadóssága 2005-ben még a GDP két százaléka volt, 2010-re viszont már a húsz százalékot is meghaladta, miközben egyetlen visegrádi országban sem nőtt 13 százalék fölé. A hazai háztartási devizahitel-állomány 2010 és 2015 között az új gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhetően azonban megfeleződött, majd a 2015-ös forintosításokkal teljesen megszűnt és már a GDP nulla százalékához közelít. Így a 2010 előtti nyolc év alatt felhalmozott devizaadósság 2010 után lenullázódott.
Nemcsak a háztartások, hanem a magyar állam is devizában adósodott el (az államadósság devizaaránya látható a fenti ábrán). Ezzel a fő probléma az, hogy a magas devizaarány jelentősen csökkenti a gazdaság külső sokkokkal szembeni ellenállóképességét. Kijelenthető, hogy az államadósság kivételesen nagy devizaaránya miatt került Magyarország a szakadék szélére a 2008-as válságban.
2010 után nemcsak az államadósság aránya állt tartósan csökkenő pályára, hanem a devizaarány is gyorsan visszatért 2002-es szintje alá. Ezzel a 2010 utáni nyolc évben sikerült kiküszöbölni a 2010 előtti nyolc év hibáit.
A devizaarány alapján a magyar gazdaság sérülékenysége legalább másfél évtizede nem volt ilyen alacsony:
2018-ban az államadósság devizaaránya tovább csökkenve 20 százalék alá eshet, ez négy évtizedes rekordot jelentene.
A gazdasági teljesítmény lehetővé tette, hogy Magyarország gazdasági szuverenitásának növelésével nemzeti érdekeit is fokozottabban érvényesítse. Az ország ezáltal volt képes megvédeni magát az Európát sújtó válságoktól, annak ellenére, hogy a balkáni útvonal miatt például a tömeges migrációs válságnak is Magyarország volt kezdetben az egyik leginkább kitett uniós ország.
Ezen eredmények legfontosabb feltétele az elmúlt nyolc év politikai stabilitása volt, ami Európában és Közép-Európában is versenyelőnynek számít.
Bár a politikai stabilitás a gazdasági siker alapja, több hazai politikai szereplő megszólalásai is azt jelzik, hogy hatalomra kerülésük esetén politikai válsághelyzet alakulna ki: Karácsony Gergely egy nyilatkozata szerint alaptörvény és törvényesség nélkül működtetné az országot, és megkezdené a jogállam azonnali lebontását.
Káosz, válság, elhúzódó tárgyalások és új választás jönne egy ellenzéki győzelem után – erősítette meg Gyurcsány Ferenc egy rádióinterjúban, hozzátéve, hogy ez nem lenne probléma, mivel más országok is képesek voltak már stabil kormány nélküli működésre.
Amiről elfeledkeznek, hogy a politikai instabilitás óriási gazdasági kockázatokat is hordoz: egy brit pénzügyi lap már arra intette a külföldi befektetőket, hogy beruházásaikkal inkább várják ki, hogy folytatódhat-e a jelenlegi sikeres gazdaságpolitika.
Nyitókép: az államadósság devizaaránya 2010 előtt és 2010 után százalékban, Századvég-számítás.
Összesen 41 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
A magánnyugdíjrendszer esetében nem a hozammal volt a probléma. Sőt, az volt a legkisebb probléma.
Bejelentkezés