Így alakultak a nettó bérek 2003-2017 között

2018. február 21. 10:46
Havi nettó bérek a költségvetési szektorban és a vállalkozások körében. Családi kedvezmények nélkül, az inflációt nem számítva.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 33 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

ezek olyan dolgok, amire a mindenkori kormánynak nincs túl nagy hatása.
jó dolog, hogy nőnek a bérek, de ez alapvetően a munkaerőhiánynak, valamint a gazdasági fellendülésnek köszönhető. (a gazdasági fellendülés sem magyar sajátosság, hanem világszinten zajlik.)

a munkerőhiányt és a gazdaság teljesítményét persze tudja befolyásolni a kormány, de rövidtávon olyan nagyon azért mégsem.
hosszútávon viszont határozottan káros a munkaerőhiány. hosszútávú gazdaság- (és bér)fejlesztést alapvetően a minőségi oktatás támogatásával, a korrupció visszaszorításával, az egészséges piaci verseny támogatásával lehet elérni.

ebben sajnos az elmúlt 16 év kormányai (1 évet kivéve) katasztrofálisan teljesítettek/teljesítenek

Ha a lilából kivonjuk a zöldet, megkapjuk, hogy mit lopott el az Orbán.

Gondolom a feleségednek hiszel. Mert a szemednek nem, az biztos.

Tévedésben vagy.
2009 év volt a teljes év amikor a Bajnai kormány működött, így 2003-2009 közötti növekedést kell a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányhoz számolni.
2010 évben amíg a Bajnai kormányzott nem volt béremelés. Sőt! Csökkenés volt, mert ekkor még befolyásolta a 13. teljes jövedelem és egyéb kedvezmények megvonása. Változás csak a második félévben történt. Ezért a 2010 évet a harmadik Orbán kormányhoz kell figyelembe venni.

Ennek figyelembevételével;

Költségvetésnél 2003-2009 közötti időszakban a növekedés 25,43 %, az évi átlagos 3,63
Versenyszférában 2003-2009 közötti időszakban a növekedés 47,81 %, az évi átlagos 6,83 %.

Költségvetésnél 2010-2017 közötti időszakban a növekedés 38,95 %, az évi átlagos 4,87 %.
Versenyszférában 2010-2017 közötti időszakban a növekedés 53,62 %, az évi átlagos 6,70 %.
A táblázatban azonban a nettó bérnél 2011 évtől nincs figyelembe véve a családi kedvezmény, amely tovább növeli az átlagbért.

Az átlag azonban önmagában nem fejezi ki a az egyes évek történéseit, hanem összemossa. Ezért évenként is meg kell nézni. Az évenkéntinél pedig azt tapasztaljuk, hogy a költségvetési szférában a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormánynál nagyobb volt az átlag nettó bér a versenyszféráénál. Ez pedig arra utal, hogy a költségvetésben nem volt meg a bérfedezet forrása és ezt hitelből biztosították. Ez is hozzájárult a költségvetés romlásához.

Nem valós állítás, hogy a második és harmadik Orbán kormány idején konjunktúra volt és a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt nem. A fordítottja igaz. 2007 évig konjunktúra volt - ezt öszödön még Gyurcsány is kifejezésre juttatta - dekonjunktúra 2008 év második felétől 2012 évig tartott. 2013 évtől minimális növekedés mutatkozik és a nagyobb arányú növekedés 2016 évtől van.

A legnagyobb növekedés pedig mindkét szférában 2017 évben jelentkezik.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés