Új iparpolitika

Beruházás: hatmilliárdból épít kutatás-fejlesztési központot Győrben az Audi

2018. február 19. 14:44
​Ötödrészben kormányzati támogatásból, 6,15 milliárd forintból megvalósuló beruházással hoz létre új kutatás-fejlesztési központot (K+F) Győrben az Audi – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a járműgyártó magyarországi leányvállalata fennállásának 25. évfordulóján rendezett budapesti eseményen, hétfőn.

Elmondta: az e-motorok és új generációs belső égésű erőforrások kutatásával, fejlesztésével foglalkozó létesítményben harminc új fejlesztőmérnök kap állást. Hozzátette, a járműipar a magyar gazdaság zászlóshajója, amelynek termelési értéke először tavaly haladta meg a nyolcezer milliárd forintot, ezzel az ipari kibocsátás 28,7 százalékát adva.

Szijjártó Péter közlése szerint a magyarországi járműipar exportja két százalékkal, belföldi árbevétele hét százalékkal nőtt, az export aránya pedig 91,8 százalék volt. Kifejtette, aki sikeres az autóiparban, az sikeres az új ipari korszakban is. Úgy vélte, Magyarország helyes döntést hozott akkor, amikor az autóiparra helyezte a fókuszt, hiszen aki a mostani, modern ipari korszakban autóipari beruházásokat tud magához vonzani, az sikeres tud lenni a teljesen új versenyfeltételeket támasztó, teljesen új technológiai megoldásokra épülő ipari korszakban is.

Elmondta, negyedszázada kevesen gondolták, hogy az Audi mostanra nyolcmilliárd eurónál nagyobb összeget ruház be Magyarországon. Aláhúzta, közvetlenül 12 ezer 300, a beszállítókkal együtt 30 ezer embernek ad munkát, a világ legnagyobb autóipari motorgyárát üzemelteti, és az ország egyik legnagyobb árbevételű és exportorientált cége. A miniszter „elképesztő sikersztorinak” nevezte az Audi negyedszázados győri jelenlétét. 

Achim Heinfling, az Audi Hungaria Zrt. ügyvezető elnöke arról beszélt: az Audi történelmet írt Magyarországon, amikor 1993-ban létrehozta első Németországon kívüli gyárát 65 ezer négyzetméteren, 700 alkalmazottal, napi kétezresre tervezett motorkibocsátással.
Mint mondta, ma már 12 ezer 300-nál magasabb a munkatársak száma, akik tavaly – ötmillió négyzetméteren – 1 millió 965 ezer 156 erőforrást és 105 ezer 491 autót állítottak elő. Közölte, fennállásának negyedszázada alatt a győri gyárban 33 millió motor és – a gyártás 1998-as indítása óta – 1,15 millió jármű készült.

A jövőről szólva kijelentette, „folytatjuk azt, amit a legjobban tudunk, motorokat és autókat gyártunk, a legmagasabb színvonalon”, jelezve, hogy ebben az évben kezdődik az elektromos erőforrások és a Q3-as modell sorozatgyártása Győrben. Achim Heinfling hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a vállalatnak remek az együttműködése a várossal és a kormánnyal, és

az ország kedvező gazdasági környezetének – benne az elkötelezett munkavállalóknak – komoly szerepe van abban, hogy az európai autógyártás egyik központja itt jött létre.

Borkai Zsolt, Győr polgármestere az eseményen kiemelte: az Audi 25 évvel ezelőtti döntésében fontos szerepet játszott, hogy a vállalat számított a magyar emberek szorgalmára, tehetségére, kitartására, a városban rejlő lehetőségekre, hangsúlyozva, hogy mára a gazdaság mellett az Audi az élet számos területén jelen van a városban és együtt gondolkodik azzal, legyen szó a kultúráról, az oktatásról, a sportról vagy az egészségügyről.

A polgármester kiemelte, ahhoz, hogy a vállalat és a város eredményesen működjön együtt, szükség volt a kormányzat megfelelő hozzáállására is, amellyel lehet közösen gondolkodni és cselekedni. Hozzátette, az Audi elkötelezett munkavállalói nélkül sem a gyár, sem a város, sem az ország nem lenne ennyire sikeres.

Az autóipari termelés 2010 óta robbanásszerűen nőtt Magyarországon, ez pedig a magyar beszállítókat és a hazai exportkapacitásokat is nagyban támogatja. A visegrádi országok európai autóipari központtá váltak az elmúlt években a határozott iparpolitikáknak, az országok elhelyezkedésének és a képzett munkaerőnek köszönhetően.

(MTI nyomán)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 34 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha két perced kinézni a csőből, akkor pont van két percem a gazdaságélénkítő beruházástámogatás mellett érvelni. Nem a fideszé lesz, hanem az országé, ha úgy tetszik, közpénzt fial, busásan:
- 30 tervezőmérnök SZJA-ja és járulékai évi legalább 2-300 MFt
- munkaeszközeiket magyar cégektől bérlik, csak hw, csak erre a 30 főre 20 Mft
- magyar emberek építik fel az irodájukat
- magyarországon költik el a nem csekély bérüket, ez is évi pár 100 MFt nagyságrend csak ÁFA

Nem mellékesen pedig iszonyatosan nagy hozzáadott értéket termelnek, ami az export-értékesítésben valahol realizálódik is.

Válaszok:
kalotaszeg | 2018. február 19. 19:19

Szerencsénkre nem.
De pehhetekre tiétek sem.

Hagyd békén, szegényt, kell neki.
Ez az ő gyászmunkája.

Rossz nézni, ahogy fakocka végigvergődi ezt a threadet is...

Hát nem hiszem - és nagyon szabadon. Leginkább azért, mert nem EU- transzfereket költünk el náluk, hanem mert fejlesztői és termelési kapacitást helyeztek ide ők.
Csak a közvetlen alkalmazottaknak kifizetett nettó bértömeg legalább 50 mrd, de nem lepődnék meg a többszörösén sem. És van még 2x ennyi fő beszállítói oldalon.

Csak egy informatikai beszállítónál hw vásárlásra és bérlésre mrd környékén költenek. Na, az csak iroda és fejlesztés, és csak egy beszállító - nem egy nagyságrend a termelés beszállítóival.

Nem "szerintem", hanem tényszerűen. Nem termelőeszközöket, hanem it-eszközöket, pl. ezen fejlesztők munkaállomásait, notebookjait egészen biztosan. Ha nincs ellenedre, konkrét volument, futamidőt, árakat, típusokat inkább nem adnék ki...

A bérszáguldós propagandát nem szoptam be, ellenben szaros mérnök vagyok, meg hát fosadék közgazdász is, bár csak másodsorban: nem vastag túlzás a 200M.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés