Megosztott második hely

Hivatalosan is fellépett az uniós dobogóra a magyar gazdaság

2018. február 14. 12:49
A negyedik negyedévben negyedéves és éves bázison is lassult a gazdasági növekedés üteme az euróövezetben és az Európai Unióban az unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán kiadott második becslése szerint. Magyarországon épp ellenkezőleg történt: a negyedik negyedévben a második legnagyobb GDP-növekedési ütemet érte el az Európai Unióban negyedéves és éves összehasonlításban.

A negyedik negyedévben szezonális kiigazítással 0,6 százalékkal emelkedett a bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest az euróövezetben és az Európai Unióban.

Az euróövezet 19 tagállamában és az EU 28 tagállamában egyaránt átlagosan 0,7 százalékkal nőtt GDP a harmadik negyedévben negyedéves bázison. A második negyedévben szintén mindkét országcsoportban 0,7 százalék volt az átlagos negyedéves GDP-növekedés, az első negyedévben pedig mindkét térségben 0,6 százalékos.

Az előző negyedévihez képest Litvánia bruttó hazai terméke nőtt a legnagyobb mértékben a negyedik negyedévben, 1,5 százalékkal. A második legnagyobb növekedési ütem, 1,3 százalék, a magyar volt. Ciprus és Finnország 1,1 százalék negyedéves GDP-növekedést ért el, Lengyelország pedig 1,0 százalékot.

A negyedéves GDP-növekedés üteme a nagyobb euróövezeti tagállamok közül lassult Németországban (0,7-ről 0,6 százalékra), Olaszországban (0,4-ről 0,3 százalékra) és Spanyolországban (0,8-ról 0,7 százalékra), emelkedett viszont Franciaországban (0,5-ről 0,6 százalékra).

Az évesített GDP-növekedés szezonális kiigazítással a negyedik negyedévben az euróövezetben 2,7 százalék, az EU-ban 2,6 százalék volt, alacsonyabb a harmadik negyedévinél, ami mindkét térségben 2,8 százalék volt. A második negyedévben az euróövezet 2,4 százalék, az EU 2,5 százalék éves GDP-növekedést ért el, az első negyedévben pedig az euróövezet 2,1 százalékot, az EU 2,2 százalékot.

A legnagyobb éves GDP-növekedést a negyedik negyedévben Románia érte el, 7,0 százalékot. A román növekedés azonban nem fenntartható, mivel azt nagyon erős prociklikus, a gazdaságot élénkítő, fogyasztásösztönző politikákkal sikerült elérni – nyilatkozta a Makronómnak Winkler Gyula volt romániai miniszter, az Európai Parlament képviselője.

A második helyen pedig Magyarország és Lettország osztozott 4,8 százalékkal, a harmadik legnagyobb növekedés pedig a lengyel volt 4,3 százalékkal. Az EU-ban 3,0 százalék feletti GDP-növekedést a negyedik negyedévben Bulgária ért még el (3,6 százalék), valamint Spanyolország (3,1 százalék), Ciprus (3,9 százalék) és Litvánia (3,6 százalék), illetve Hollandia (3,1 százalék), Ausztria (3,6 százalék), Szlovákia (3,6 százalék) és Finnország (3,9 százalék).

(MTI nyomán)

Összesen 54 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Na tessék. Itt a bizonyíték, még a románok is megelőznek minket.

A baj ott kezdődik, hogy ennyire kiszámíthatóak a hozzászólásaid.

"A legnagyobb éves GDP-növekedést a negyedik negyedévben Románia érte el, 7,0 százalékot. A román növekedés azonban nem fenntartható, mivel azt nagyon erős prociklikus, a gazdaságot élénkítő, fogyasztásösztönző politikákkal sikerült elérni "

meg benne van a Nyugatról hazautalt zsé is. A latin országok, meg Svájc tele van románokkal.

A GDP a harmincas években lett divat. Hogy az nyeri a háborút, aki több tankot, repzit, tengeralattjárót tud építeni, aki nagyonn hadsereget tud felállítani, élelmezni.
ma már egyetlen jelentősége van. Hogy a kötvénykibocsátás fedezhető-e GDP-vel. Nincs megállás, különben csőd van.
Mi még megérjük, hogy a mérőszám nem az lesz, hogy mennyivel nőtt a belső fogyasztás, hanem az lesz a frankó, aki vissza tud venni az értelmetlen konzumidiotizmusból.

Válaszok:
Berecskereki | 2018. február 14. 17:49

"A baj ott kezdődik, hogy ez egy egyszeri pénzszórásból adódó, választási ciklushoz igazodó növekedés."

Nem! Az a "baj", hogy nem hitelből megy a GDP növekedés. Csökkent az államháztartás, az önkormányzatok, a cégek és magánszemélyek adóssága. Bármerre nézel mindenhol építkezés, átadás, újabb vállalkozások, magyari fel és visszavásárlások.

A Nagyformátumú, meg bukása után a Lúdas Mutyis a választási ciklushoz államcsődöt, IMF-EU hitelt, ingatlanadót és TB kassza privatizációt igazított. A "profik". Az volt a (nem) egyszeri! Onnan állt fel az ország 2010-től. Tudom, tudom, EU pénzből, amit aztán el is lopnak.. :) Így hát!

„A baj ott kezdődik, hogy ez egy egyszeri pénzszórásból adódó, választási ciklushoz igazodó növekedés.”

Ha az állítást Romániára vonatkoztatod akar igaz, mert a kiáramló béreknek a közszférában nincs meg a gazdaságban a fedezete ezért a költségvetés hiányát növeli. Ugyancsak jelentős a hitelből megvalósult állami beruházások. Így várható, hogy 2017-ben a költségvetési hiány eléri, vagy meghaladja a 3 %-ot, 2018-ban a GDP 3,9 százalékáig, 2019-ben pedig 4,1 százalékig mélyülhet. Így a növekedvő GDP ellenére az államadósság értéke a 2016-os 37,6 százalékról 2019-ben eléri majd a GDP 40,5 százalékát.
Forrás: https://kronika.ro/gazdasag/ro..)

A 2017. évi magas GDP értéket árnyalja, hogy tovább romlott Románia külkereskedelmi mérleg. Tavaly csaknem 30 százalékkal nőtt a román külkereskedelmi mérleg hiánya, megközelítve a 13 milliárd eurót.

"Hivatalosan is fellépett az uniós dobogóra a magyar gazdaság"

Nana, csak lassan a testtel. Jön Bástyaelvtárs, és majd megmondja a tutit!!! :)))

Közgazdaságtanból elégtelen.

A fogyasztás nem a termelés érdekében van, hanem fordítva. Ha növekszik a fogyasztás, akkor növekedik a termelés. Ha nincs fogyasztás növekedés, akkor nincs szükség termelés növekedésre.

Nem mindegy azonban, hogy mi a forrása. Akkor van probléma, ha a növekedés forrása hitel és fogyasztás növekedése inflációt generál. Ez történt 2004-2008 között a Gyurcsány-kormány idején. Ezt a Bajnai-kormány új próbálta orvosolni, hogy drasztikusan csökkentette a jövedelmeket, az állami szolgáltatást, melynek következtében csökkent a termelés, csökkentek a jövedelmek és fogyasztás is. A meglévő vállalkozási és háztartási hitelek egy részes besült.
Ugyanez volt a Horn-kormány idején a Bokros-csomag kapcsán azzal a többlettel, hogy a nagymértékű hiányt rövid távon - éves hiányt - az állami vagyon akadásával pótoltak.

Csak azért vagyunk a másodikak, mert jó néhány ország még nem publikálta az adatait. Talán az 5-6. helyen lehettünk. Illene ellenőrizni a híreket, Mandika, nem csak átvenni az MTI szalagcímeit! Ettől függetlenül örvendetes a 4% fölötti ütem.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés