Oktatás

A gazdasági fejlődéshez nem elég több időt iskolában tölteni

2018. január 26. 11:35
Emellett érvel Eric A. Hanushek, aki szerint hosszú távon a képzettség és a tudás alapozza meg a növekedést. Bár eddig ezt nehéz volt mérni, egyre jobb nemzetközi tesztek állnak rendelkezésünkre, így pontosabb képet kaphatunk az összefüggésről.

Hanushek az alábbi ábrával illusztrálja a képzettség és a növekedés kapcsolatát. Látható, hogy egy hosszú, negyven éves időszakot vizsgálva pozitív kapcsolatot találunk a GDP-növekedés és az iskolában töltött évek száma között.

A kutató szerint azonban ez az összefüggés félrevezető. Ezért figyelembe veszi az iskolák minőségét és az oktatási rendszer szervezettségét is. Miután e tényezőre „kontrollál”, az alábbi ábrát kapja, amely már semmilyen összefüggést nem mutat az iskolában töltött évek és a GDP-növekedés között.

Ezért szerinte a fejlődő országokban nem az iskolákhoz való hozzáférés eredményezne igazán jelentős GDP-növekedést hosszú távon, hanem az iskolák minőségének javítása, azaz a minőségi oktatáshoz való hozzáférés.

A közbeszédben és a szakpolitikában ezért a képzettséget ne az iskolában töltött évek számával próbáljuk mérni,

mert az félrevezet és a növekedési haszna is alacsony. Ehelyett az elsődleges cél a minőség javítása legyen  – véli a szakértő.

Szerinte a készségek és a tudástőke javításával az egy főre jutó GDP is jelentősen emelkedhet, ezzel pedig más gazdasági és szociális célok megvalósulása is elérhetőbbé válik.

 

Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Persze, mert keverték az okot az okozattal:
Ha sok felsőfokú végzettségű emberre van szükség, akik ezért jól keresnek, és sokan mennek el ezekre a szakokra, az nem jelenti azt, hogy ha sok embernek adnak diplomát, akkor elkezd pörögni a gazdaság.
Pláne, ha leginkább mondjuk mérnökökre, fizikusokra és biokémikusokra van szükség, akkor hiába képeznek rengeteg bölcsészt, ez nem fog átmenni ugrásszerű növekedésbe.

Nem szorosan ide tartozik, de egyre többen kezdenek bele a diploma megszerzése után a sokadik diploma megszerzésébe főállású tanulóként, és utána olyan munkát végeznek, amihez a két világháború között érettségire volt szükség - itt pl. az van, hogy nyolc-tíz évvel kevesebbet dolgozik az az egyén, ennyivel is csökkenti a növekedési potenciált (és gyereket is később vállal)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés