Jövedelempolitika

Az ortodox közgazdászok is kezdik megérteni, miért nőnek 2018-ban a magyar bérek a leggyorsabban

2018. január 9. 10:09

Írta: Oláh Dániel
A brit szakszervezeti szövetség az OECD adataira építve elkészítette az idei évre szóló előrejelzését. Az eredmény: a magyar bérek nőnek a leggyorsabban, 4,9 százalékkal az idei évben a vizsgált 32 OECD-ország között. Ez egyelőre inflációs veszéllyel nem jár, de a termelékenységet javíthatja. Az ortodox közgazdaságtan számára paradoxnak tűnhet, pedig nem az.

Az egyensúly visszaállítása

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai között

a magyar reálbérek növekedése lesz a rekorder idén.

Ezt csak közép-európai országok, így Lettország, Lengyelország, Csehország és Szlovénia lesz képes megközelíteni. A nyugat-európai országok bérnövekedése ennek töredéke lesz: a svájciak stagnálásra számíthatnak, a spanyolok, az olaszok és a britek pedig bércsökkenésre. Annak, hogy a britek miért sereghajtók, itt jártunk utána részletesen.

A hazai dinamikus bérnövekedés nem újdonság, de az igen, hogy továbbra is a legmagasabb bérnövekedés várható Magyarországon. A hagyományos nézetekkel szemben ez egyelőre nem jelent inflációs veszélyt. Korábbi tanulmányunkban mutattunk rá, hogy egy eddig elhanyagolt elemzési szempont, a bérarány (a bérek nemzeti jövedelemből való részesedése) kulcsfontosságú a makrogazdasági tendenciák elemzéséhez.


Ezt figyelembe véve látható, hogy a magyar dolgozók sokkal kisebb arányban részesülnek az általuk megtermelt jövedelemből, mint az a nyugati országokban jellemző, ráadásul a külföldi cégek a hazaiakhoz képest alulfizetik a magyar munkaerőt. Ezt egyébként Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Szövetség kutatója is megerősítette.

Ez az, amit nem ért az ortodoxia

Ezért kezdtünk interjúsorozatba azokkal a nemzetközi szakértőkkel, akikre említett tanulmányunk is hivatkozik. Ők többek között azt árulták el nekünk, hogy a minimálbér jelentős emelése sokat segíthet, hogy a munkaerő nagyobb szeletet vívjon ki a megtermelt jövedelemből. Különösen fontos ez Közép-Európában, ahol a szakszervezetek hagyományosan gyengék, így a kormányzatnak kell a piacra lépnie, hogy ellensúlyozza a tőketulajdonosok piaci erejét. További érdekességeket a bérvezérelt növekedési stratégiáról Özlem Onaran, a Greenwichi Egyetem kutatója árult el nekünk.

Az egyre több rendelkezésre álló bizonyíték alapján nagyon úgy tűnik, hogy a bérek emelkedése nem rontja, hanem javítja a termelékenységet a jelenlegi helyzetben. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a bérnövekedés akkor fenntartható, ha az nem drasztikus, hanem dinamikus bár, de fokozatos. 

A legtöbb közgazdász kissé szerénytelenül szereti magát az orvosokhoz hasonlítani. A párhuzam abból a szempontból biztosan jó, hogy a páciens érdekében semmilyen gyógyszert nem szabad túladagolni.

A bérnövekedés kormányzati támogatása nem csodaszer, hanem orvosság.

A csodaszer örök életet és végtelen fizetést adhatna, de ennek hiányában az orvosság is megteszi, amely még mindig biztosíthat hosszú életet és magas fizetést. Erről szól az egyensúlyteremtés gazdaságpolitikája, amit azért nevezhetünk egy kicsit művészetnek is, mert nem léteznek univerzális és örök érvényű gazdaságpolitikai ökölszabályok, amelyek minden teljesen egyedi helyzetre megoldást kínálnak. 

Léteznek viszont feltevések és tévhitek, amelyek elzárják a közgazdászok elől a valóság megértésének lehetőségét. Tegyük hozzá, hogy ezen a téren is pozitív fejlemények kezdődtek, hiszen néhány hete hivatalosan is elindult a közgazdaságtan reformációja.
 

A szerzők a Neumann János Egyetem munkatársai.

Összesen 75 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ott van mindez az írás elején. Tényleg alapvető problémáid vannak a szövegértéssel, vagy csak szereted játszani az idiótát?

Szegény Zazri a béruniójával..

Ismét egy újabb cikk, amely a funkcionális analfabétáknak készült.

Pompás ábrát láthatunk, hasonló grafikonok számoltak be a sztálini és brezsnyevi Szovjetunió fejlődéséről a II. világháború után.

Az eredményt láthatjuk.

A grafikon a mi esetünkben is éppoly csalóka.

http://www.liganet.hu/page/390/art/9520/akt/1/html/qtlagberek-europaban.html

Kiinduló pontként talán elfogadható, hogy vásárolni pénzből tudunk, nem emelésből. A fenti táblázat nettó béreket tartalmaz.

Könnyen kiszámolható, hogy a hazai 562 eurós átlagbér átlagos emelése átlag 28 euró többletet jelent.

Mindez a svéd 2560 eurós átlagbér átlagosan 1,5%-os emelése mellett 38 euró többletet jelent átlagosan, azaz annyira pompás a fejlődés, hogy a lemaradásunk még nőtt is a svédekhez képest, nemhogy csökkent volna.

Régiós szinten midez úgy néz ki, hogy Csehországgal és Lengyelországgal kb. egyforma ütemben nőtt a kézhez kapott nettó kereset, Szlovákián egy kicsit sikerült hozni (de még bőven előttünk vannak).

Erre büszkék aligha lehetünk.

Fontos ugyanakkor tudni, hogy amíg a bérlistán a sor végén vagyunk, a munkabéreket terhelő elvonások tekintetében a dobogón foglalunk helyet.

Válaszok:
Karvaly | 2018. január 12. 9:51

Felejtsük el a november 7-i ünnepi szólamokat és koncentráljunk a számokra:

A minimálbér 2018-ban 138.000Ft Bruttóban. Ebből kézhez kap a delikvens (több, mint egymillió emberről van szó!) 91.770Ft-ot. Egy hónapban 160 munkaóra van, eszerint a nettó órabér 567Ft és 30 fillér.

Szóljon, aki ennyiért tud munkaerőt szerezni!

Nyilván ennyiért ma senki nem megy el dolgozni.

A munkabérek minimuma ma 750-1000 forint környékéről indul nettóban, óránként.

Ez alapján világos, hogy bérnövekedésről a minimálbér emelése miatt szó sincsen.

A minimálbér összegének megemelésével a kormány a saját zsebét tömi: ez után kell a vállalkozóknak, cégeknek közterheket fizetni.

Amint a tavalyi év számai is azt mutatták, hogy a "nagyarányú adócsökkentés" rekord adóbevételeket hozott.

Lehetne még a béreket emelni.

Például úgy, ha a közterheket lecsökkentenék a régió szintjére.

Kevesebb jutna Mészárosra, meg Farkasra, meg a focira, több jutna a magyarokra.

Ehhez persze magyar kormány kellene. Az meg nincs.

A legjobb tízben a magyarok az FSI alapján az Egyesült Királyságot megelőzve
Magyarország jó úton halad a fenntartható élelmiszer-termelés felé, többek között a Kanadát és az Egyesült Királyságot megelőzve a 9. helyen áll az élelmiszer-fenntarthatósági index alapján számított listán.
https://www.magro.hu/agrarhirek/gazdalkodas/zoldseg-gyumolcs/magyarok-elelmiszer-fenntarthatosagi-index/

"Mi a fasz történik a Neumann János Egyetemen? Van már Narancsbráner Felszopó Tanszék is?"

Az ellenoldali vélemények érdekelnek, unalmas lenne és hamar zárt világgá fajulna, ha mindig csak a kölcsönös vállveregetéseket olvashatnám.
Azokat szoktam szűrni, akik észérvek helyett személyeskednek vagy túlzottan trágár stílusban írnak, az már nem vita, nem álláspontok ütköztetése.
Reméltem, hogy a makronóm eleve ilyen hely lesz, szóval most rá is berakom az X-et.

Mikor még benne éltünk, és élőben lehetett látni térségbeli mutatóban az élről utolsó helyre sodródást, csak úgy hívtam, hogy elveszett évtized.

Egyébként erről volt szó, mikor beléptünk az Unióba, hogy a bérek kiegyenlítődnek (azaz a szolgáltatások árai is), ezt láthatjuk, és eléggé ideje volt már.
Egyetértek a cikk megállapításával, hogy fontos a fokozatosság - a piacnak kiszámítható környezetet kell biztosítani, az állandó és nagy változtatások bizalmatlanná teszik az embereket, tartalékolni kezdenek vagy külföldre viszik a céget.
De egyébként az egész civilizáció a bizalomra épül, hogy ne éljük ki az azonnali ösztönt a későbbi kölcsönös és nagyobb haszon reményében.

"azaz annyira pompás a fejlődés, hogy a lemaradásunk még nőtt is a svédekhez képest, nemhogy csökkent volna."

Ott téves a számításod, hogy bár nominálisan valóban nő a különbség, arányaiban viszont csökken.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés