Népesedéspolitika

Európának három-gyermek politikára van szüksége és Kínának kell ezt finanszíroznia

2017. november 8. 10:12

Andrew Korybko
Oriental Review
Korybko szerint a „helyettesítő migráció” uniós politikája teljes gazdasági kudarc és aláássa Kína törekvéseit is az Európával való gazdasági kapcsolatok elmélyítésében. A népességcsökkenést bevándorlással helyettesíteni célzó uniós migrációs politika csökkenti a kontinens fő vonzerejét, a fogyasztói piacában rejlő potenciált. Kínának érdemes lenne megfontolnia, hogy ne csak fizikai infrastruktúrába, hanem termékenységet növelő európai szociális programokba, azaz emberi tőkébe is fektessen.

A „helyettesítő migráció” gyökerei

Az uniós liberális-progresszív elit felhasználta a migránsválságot arra, hogy megvalósítsa a helyettesítő migráció elvét a csökkenő európai népesség pótlására. Korybko szerint ez a kulturális marxizmus dogmáján alapul, amely feltételezi, hogy a migránsok azonnal beilleszkednek és termelékeny állampolgárokká válnak. Ez a nézet azt vallja, hogy az új, nagyrészt iskolázatlan afrikai és ázsiai származású európaiak nehézségek nélkül kapaszkodnak majd fel a társadalmi-gazdasági ranglétrán. A szerző szerint az új európaiak nem a semmiből jelentek meg, hanem olyan háborúskodások és az NGO-k által támogatott embercsempész szervezetek fáradozásainak köszönhetően, amelyekben az uniós elitnek is felelőssége van. És bár a bevándorlók gazdaságilag kevés előnyt jelentenek, e politikák megalapozták némely nyugat-európai ország társadalmának újratervezését – véli a politikai elemző.

Kína stratégiai szerepe az unióban

Kevesen veszik észre, hogy e migrációs katasztrófának tovagyűrűző hatásai lehetnek a világ más térségeire nézve. Korybko azt állítja, hogy veszélybe kerül az európai fogyasztói piac, amely Kína számára a fő ösztönzőt jelenti az európai infrastruktúra-beruházások végrehajtásához. Kína olyan új piacokat akar megnyerni az Új Selyemút felépítésével, amelyekre szétterítheti a túltermelését, mivel nem engedheti meg magának, hogy az állami tulajdonú vállalatai leépítésekre kényszerüljenek.

De miért gyengítené a helyettesítő migráció az európai piacokban rejlő óriási keresletet?

A moszkvai geopolitikai elemző szerint politikailag nem korrekt bevallani ezt nyugaton, de

a globális délről érkező új európaiak már sokkal több kormányzati szolgáltatást fogyasztanak, mint valós piaci terméket, és ha be is lépnek a munkapiacra, akkor is a legalacsonyabban fizetett szektorokban kapnak munkát.

Így viszont nem lehet a folyamatosan öregedő nyugati fogyasztókat pótolni.

Emellett ráadásul az új európaiak szegregálják magukat, amely feszültségeket okoz. Amikor pedig a frissen importált helyettesítő lakosság többletjövedelmeket halmoz fel, akkor is a nemzeti vagy vallási közössége által működtetett helyi üzleteket támogatják csupán. Ez az elemző szerint alapvetően gyengíti meg az Új Selyemút inkluzív értékrendszerét és veszélyezteti az európai kereslettől függő Kínát. A keleti óriás számára persze nem csak a migráció destabilizáló gazdasági hatásai jelentenek problémát, hanem a nacionalista törekvések is, amelyek korlátoznák a kereskedelem és a tőke áramlását az unió és Kína között.

Helyettesítő termékenység

A szerző szerint Kínának az lenne előnyös, ha a helyettesítő migráció leállna, ehelyett pedig a nemzeti termékenységi rátákat kezdenék javítani a nyugati országok. Ebben Kína szerepet vállalhatna, támogatva a népességnövekedést a fő európai piacain. A szakértő még azt a lehetőséget is felveti, hogy Kína közvetlen, vagy közvetett módon finanszírozhatná a nyugati országok termékenységjavító intézkedéseit,

hiszen a helyettesítő termékenység jobb eredményre vezet, mint a helyettesítő migráció. Ezzel Kína akár az európai nemzeti politikumhoz is közelebb kerülhetne, megvédve hozzáférését az uniós piacokhoz.

Kína tehát két problémával szembesül: az egyik az uniós fogyasztói piac hosszú távú szűkülése, a másik pedig a kínai vállalatok uniós kapcsolatainak megőrzése. A jövő a moszkvai elemző szerint a lengyel és magyar irány lehet, amely állami támogatásokkal igyekszik megállítani a népességfogyást. Úgy látja, hogy ezek a politikák akár már a következő évtizedben elterjedhetnek Európában. Tudni kell azonban, hogy a migrációs megoldás gyors és egyszerű, míg a demográfiai lassabb, költségei pedig nem a jövőben, hanem a jelenben mutatkoznak. Ezért lehet, hogy egyes európai országok nem engedhetik meg maguknak, hogy elegendő pénzt költsenek a demográfiai programokra.

A kettős dilemmát egy történelmi szövetségkötés oldhatná fel: Kína hozzáférést kapna az európai piacokhoz, cserébe az európai termékenységjavító programok finanszírozójává válna.

A célzászlót magasra kell tűzni a szerző szerint, létrehozva egy európai három-gyermek programot. Így a kínai vállalatok profitjuk egy részéből saját sikerükbe és jövőjükbe ruháznának be a célpiacok keresletének fenntartásával.
 

***

Ne maradjon le a legfontosabb gazdasági vitákról és legfrissebb elemzéseinkről! Kedvelje a Makronóm Facebook-oldalát ide kattintva

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

No végre egy a probléma lényegét érintő írás!
Már csak az a kérdés, hogyan lehet rávenni az "egyszer élek" bűvöletében élő nyugati fogyasztót a pelenkázásra?

Válaszok:
bispora | 2017. november 8. 11:23
Csigorin | 2017. november 9. 15:00

Mert ne feledjük: jelenleg Izrael az egyedüli fejlett tud-tech társadalom, ahol a zsidó nőknek 3 gyerek van átlagosan, annyi mint az ott élő araboknak. Mi lehet a zsidó titok?

Nem tartom jó ötletnek, hogy kínai pénzből akarjuk megoldani a reprodukciós rátánk emelését. Egyáltalán megoldható ez az egész probléma több pénzzel? Van erre valami példa?

Válaszok:
bispora | 2017. november 8. 18:22

A zsidó demográfiai csoda lényege, hogy a szekularizált zsidó nők is vállalják a második-harmadik gyereket (TFR 2,1 feletti!). Az ortodox zsidók TFR-je 4 körüli, az ultraortodox haredi zsidóknál hat feletti.

Nem értem, mit kellene csinálniuk a kínaiaknak. Megszülhetnék a nekik nem kellő lányokat és átadhatnák Európának. De én annak sem lennék ellene, ha kínai és dél-kelet ázsiai népesség "migrálna" hozzánk. Dolgos, kiegyensúlyozott, terhelhető, alkalmazkodó emberek. Csak muszlimok ne jöjjenek! Pontosabban, annak is örülnék, ha a muzulmániában alacsonyabbrendűnek tekintett nők fellázadnának és ide menekülnének.

De a legfontosabb észrevételem az, hogy javítsuk persze, de nem az alacsony európai termékenységgel van az igazi probléma, hanem az iszlám világ, Fekete-Afrika, Kaszt-India és Dél-Amerika fékezhetetlen túlszaporodásával. Ezt kellene megállítani, mert versenyre kelni vele úgysem lehet. A műveletlen, iskolázatlan, bádogvárosokban nyomorgó civilizálatlan, illetve agresszív civilizációhoz tartozó tömegek hasznavehetetlenek a fejlett, tudományos alapokon álló gazdasági rendben és úgyis az lesz a vége, hogy tömeggyilkosságokkal áll helyre az egyensúly vagy Európára támadnak és utódaink arra kényszerülnek, hogy harcban végezzenek velük. Jobb lenne mindezt megelőzni, de semmiképp sem szabad ide telepíteni őket, mert lerombolják azt, amit ezer évek alatt itt felépítettünk. Ebben a civilizációs háborúban Európa szövetségese Kelet-Ázsia.

A jelcini éra végén az orosz reprodukciós ráta 1,2 körül volt. aztán jött Putyin, meg egy rendelet később, hogy minden újszülött számlájára 8 ezer dollárnyi pénzt töltenek fel. Most 1,75 a TFR, folyamatosan emelkedik.
Mondjuk Szingapúrban az ötezer dolláros gyerekpénz semilyen hatást nem fejtett ki...

Válaszok:
Megtalálta | 2017. november 9. 12:45

Komolyan érdekel a dolog, mert nem sajnálom a pénzt családoktól, a gyerekektől a támogatást, de ha a pénz nem segít, akkor ismét el kéne gondolkodni az okokat illetően.

este het es tiz kozott ki kell kapcsolni a netet meg a tevet, oszt hirtelen lesznek gyerekek.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés