Öt dolog, amit Marx meg akart szüntetni

2018. május 5. 13:20
Mindenki tudja, hogy Karl Marx meg akart szabadulni a magántulajdontól. De mondott még mást is.

Egy aktuális felmérés szerint az amerikai fiatalok közel fele inkább szocialista társadalomban élne, mint kapitalista rendszerben, sőt, a megkérdezettek negyede szerint Sztálin „hős” volt. Az októberi orosz forradalom századik évfordulójához közeledve érdemes ezért feleleveníteni a kommunizmus szellemi atyja, Karl Marx gondolatait az ideális berendezkedésről.

Marx nem elégedett volna meg a magántulajdon eltörlésével, a következő fogalmaktól is végleg meg akart szabadulni.

1. A család. Bár ő maga is beismerte, hogy ez nehéz lesz, hiszen még a legeltökéltebb forradalmárok is felszisszennek az ötlet hallatán. A család azért zavarta Marxot, mert az szerinte a magántulajdonon alapul, a család legfejlettebb és legkiterjedtebb formájában pedig maga a burzsoá (tőkés) család. Remélte, hogy a család intézményét a magántőkével együtt lehet majd megszüntetni.

2. Egyéniség. Az egyéniség Marx szerint a kapitalizmus mesterséges találmánya, társadalmi konstrukció. A probléma itt is a tőkéhez kötődik: míg a tőke független és egyénisége van, addig a dolgozók függő helyzetben vannak, és nincs egyéniségük és szabadságuk. A tőkés egyéniség szerinte az egyenlőség útjában állt.

3. Örök igazságok (kivéve saját osztályharc-elméletét). Minden kor uralkodó gondolatai az uralkodó osztály ideái – vélte. A kommunizmus majd eltörli az örök igazságokat, a vallást és az erkölcsöt, így nem lesznek többé népbolondító ideák és ideológiák.

4. A nemzetek. Ha a dolgozó proletárok társadalmi csoportja megerősödik, átveheti majd a nemzet irányítását. Ez lesz az első lépés, amely a nemzetek megszűnéséhez vezet majd. Nincs szükség nemzeti törésvonalakra, hiszen a dolgozó embernek meglátása szerint nincs nemzete.

5. A múlt. Marx szerint a múlt csupán a gazdagok figyelemelterelő hadműveleteinek része, a dolgozók felemelkedésének egyik akadálya. Nem lehet, hogy a múlt uralja a jelent, ahogyan az a kapitalista társadalomban történik, a jelennek kell uralnia a múltat – gondolta a hírhedt filozófus. 

 

***

Ne maradjon le a legfontosabb gazdasági vitákról és legfrissebb elemzéseinkről! Kedvelje a Makronóm Facebook-oldalát ide kattintva

 

 

 

Összesen 59 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nahát! Minden ballibet ő csinált?

Az eszme tovább él.

Szerintem is létezik tőkés kizsákmányolás. Csak én a sok mélyprolival ellentétben megértem azt, hogy ezek a tőkések állnak köztem és egy kommunista vagy fasiszta diktátor között. Fél Európát megbénította majd' egy évszázadra ez a munkásmozgalmi elmebaj. És sajnos van, aki semmiből nem tanul.

Marx, mint baloldali világbálvány, valójában nem sok szimpátiával gondolt az emberekre. Főleg magára gondolt. Még a családi környezete se érdekelte. Családja maga volt a tragédia: az egyik lánya ópium túladagolásban halt meg, a másik pedig egy öngyilkossági paktum során. Amikor egy harmadik kislány, Franciska, egyéves korában meghalt, még kis koporsót sem tudott venni neki, annyira csóró volt. A fia, Edgár, gyomormérgezésben halt meg a koszos környezet következtében.
Marx dohányzott és ivott, az élvezeti cikkeket nem vonta meg magától. A szappannal viszont spórolt. Alig mosakodott, ritkán fürdött.
A pénz kezeléséhez nem értett. Valójában nem is akart igazán állást szerezni. A rokonságától és barátaitól kölcsönöket vett fel, amelyeket szinte sohasem fizetett vissza. A családi ezüst és a család ruhadarabjai gyakran kerültek a zálogházba.
Odáig is eljutott, hogy a lakását nem hagyhatta el, mert nem volt mit felvennie.
Barátja és jóakarója, Engels Frigyes nélkül a családjával együtt az éhezésig jutott volna.
Cselédet viszont évtizedeken keresztül tartott. A dolgozók kizsákmányolása ellen papoló kommunista a cselédjének egy fillér bért nem fizetett. Helen Demuth csak szállást és ellátást kapott munkája cserébe. Ha van röghöz kötött rabszolgatartás kicsiben, akkor azt Marx gyakorolta. A cseléd kizsákmányolása nem akadályozta meg Marxot abban, hogy teherbe ejtse. A fiút, Fricit, azonban életében csak egyszer fogadta. A gyakorlatilag kitagadott leszármazott az édesanyját is csak a hátsó bejáraton keresztül látogathatta. Végül Engels vette gyámkodásba Marx nem vállalt zabigyerekét.
Az egyetlen proletárt tehát, akit Marx ismert, sohasem fizette meg, de szeretőnek használta.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés