Sajtószabadság, ahogy a rendszer elképzeli

2016. november 7. 15:52

Sebes György
Népszava Online
A Népszabadság része volt a magyar mindennapoknak, a közéletnek. De az egy pillanatra sem jutott eszébe a hatalomnak, hogy ha elveszítené, bajba kerülne a néppel is. Itt lényegében következmények nélkül meg lehet tenni mindent.
„ »A család tagja volt. Arra kért, higgyünk neki, és sosem okozott csalódást.« Így búcsúzott hét évvel ezelőtti halálakor az amerikai újságírás legendájától Barack Obama. Walter Cronkite – akit egy időben Amerika leghitelesebb emberének választottak – éppen most lenne száz éves. És egy múló pillanatra képzeljük el, mi lett volna, ha letiltják őt a CBS híradójából, vagy – mondjuk gazdasági okokra hivatkozva – elküldik. Ez elképzelhetetlen, ilyen nem fordulhatott elő. A vietnami háború még felfelé ívelő szakaszában, 1968-ban mondta róla az akkori elnök, Lyndon B. Johnson: »Ha elveszíteném Cronkite-ot, elveszíteném az amerikai népet is«.

Persze ez Amerika. Nincs párhuzam Magyarországgal, még ha kínálkozna is. Mondhatnánk például, hogy az éppen egy hónapja bezárt Népszabadság családtag volt. Igaz lenne, még akkor is, ha a lap azért okozott csalódásokat is. Mégis része volt a magyar mindennapoknak, a közéletnek. De az egy pillanatra sem jutott eszébe a hatalomnak, hogy ha elveszítené, bajba kerülne a néppel is. Itt lényegében következmények nélkül meg lehet tenni mindent.” 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 54 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Száz éve" nem láttam Népszabót, de a végleges utálatot a rókaképű néni hozta el a számomra.

A Népszabadság mint családtag? Még tékozló fiú sem. Hiszen az legalább megbánta a bűneit, mikor már a disznók eledeléből sem kapott...

Az pedig, hogy a kormánynak nem jutott eszébe az a hagymázas őrület, hogy a Népszabadság elvesztése egyenlő lenne "a nép" elvesztésével, nem meglepő.

A nép tudniillik, mint azt az eladott példányszámok is mutatják, már rég elveszítette a jeles sajtóterméket...

Nem rá gondoltam, konkrétan.
Mai "róka".

Mesterházy Attila nem/sem értette , miért nem lépett már évekkel ezelőtt a Népszabi érdekében az MSZP ?...

Némely családtag is lehet szégyellnivaló.
Még maradt azért néhány (pl. amelyikben Sebes elvtárs most síránkozik).

"A Népszabadság része volt a magyar mindennapoknak, a közéletnek" - mint ahogy Fiala Összetartása is 1945-ig. Békés átmenetről szólt az állítólagos rózsadombi megállapodás, de azt már lejártnak tekinthetjük.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés