Hogy lesz a menekültből magyar állampolgár? – Megnéztük: szinte sehogy

2016. július 21. 14:30
Gyulai Gábor
Helsinki Figyelő
Magyarország a nemzetközi jog alapján köteles minden lehetséges módon megkönnyíteni, hogy az itt élő menekültek és hontalanok bizonyos idő elteltével állampolgárságot szerezzenek. A világon elsőként megnéztük, hogy ezt a kötelezettséget egy állam hogyan teljesíti.

A kutatás kimutatta, hogy Magyarország e téren is indokolatlanul szigorúan bánik a menekültekkel és a hontalanokkal. A honosítás nemzetközi jogban elvárt „lehető legnagyobb mértékben” való megkönnyítése helyett e két csoport számára valójában jóval nehezebb a magyar állampolgárság megszerzése, mint a többieknek. A kutatás legfontosabb megállapításai a következők:

  • A menekültek és a hontalanok is egyaránt három év folyamatos magyarországi lakóhellyel való tartózkodás után kérelmezhetik honosításukat, és így a leginkább kedvezményezett csoportba tartoznak a várakozási idő tekintetében (ez az egyetlen kedvezményes feltétel számukra). Mindazonáltal a lakóhely magyar jogi értelemben több mint a tény, hogy valakinek van hol lakni. Ez egy speciális jogi kategória, és a hontalan státuszú személyek számára a magyar jog nem teszi lehetővé, hogy ilyen lakóhelyet létesítsenek (csak akkor, amikor és ha minimum három évvel később letelepedési engedélyt szereznek), így nekik valójában jóval többet (legalább hat évet) kell várniuk a honosítás puszta lehetőségére.

  • Minden más honosítási feltétel esetén a menekültek és a hontalanok a többi, „sima” honosítását kérelmezővel azonos előírásoknak kötelesek megfelelni. Ez azt is magában foglalja, hogy fel kell mutatniuk olyan okmányokat (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány stb.), amelyekkel sok menekült és hontalan – a legtöbbször önhibáján kívül – nem rendelkezik. Például az UNICEF legfrissebb elérhető statisztikái szerint Afganisztánban 2011-ben csupán a gyermekek 37%-a volt anyakönyvezve, míg Szomáliában 2006-ban ez az arány mindössze 3% volt. A Magyarországon az elmúlt évtizedekben menekült státuszt kapott személyek jelentős része e két állam állampolgára, számukra a születési anyakönyvi kivonat vagy más személyi okmány beszerzése alapból lehetetlen.

  • Magyarország nem teljesíti azt a nemzetközi kötelezettségét, hogy csökkentse a menekültek és hontalanok honosítási eljárásával járó díjakat és költségeket. Mindkét csoportnak komoly anyagi terhet jelentő díjakat kell fizetnie egyrészt a kötelező alkotmányos alapismeretek vizsga letételéhez (ami 2015-ben 52 500 forintba került), másrészt számos benyújtandó idegen nyelvű dokumentum hiteles fordításának elkészítéséhez. Ehhez egy példa: egy oldal hiteles fordítása mondjuk perzsáról magyarra 25-40 ezer forintba kerül (a leütések számától függően), és évtizedek óta csak egyetlen cég jogosult ilyen hiteles fordítást készíteni Magyarországon, természetesen a monopolhelyzetet tükröző borsos árakon.

  • 2011 és 2015 között 3122 Magyarországon élő külföldi szerzett magyar állampolgárságot »sima« (tehát nem egyszerűsített) honosítással. Közülük mindössze 46-an voltak menekültek és 38-an hontalanok. 2010 végén egyébként a hivatalos adatok szerint 1887 menekült státuszú ember élt Magyarországon, akik – ha csak nem telepedtek le később máshol – mind teljesítették legkésőbb 2013 végéig a megkövetelt legalább 3 év magyarországi lakóhely feltételét. Így a leginkább megengedő számítási módszerrel is csak oda jutunk, hogy az elmúlt öt évben kevesebb, mint minden negyvenedik, már a jogszabály szerint elég hosszú ideje itt élő menekültnek sikerült megszereznie a magyar állampolgárságot.

  • 2011 és 2015 között a »sima« honosítást kérelmezők teljes csoportjában 57%-ban született pozitív döntés. A hontalan kérelmezőknél ez 33%, míg a menekülteknél mindössze 14% volt. Tehát statisztikailag egy hontalan fele-, egy menekült pedig negyedannyi eséllyel vág neki a magyar állampolgárság megszerzésének, mint egy átlagos, nem magyar származású bevándorló.

  • Annak megállapításához, hogy mennyi jövedelem és mekkora lakás számít – a jogszabály által előírt – »biztosított« megélhetésnek és lakhatásnak, sem jogszabály, sem nyilvános iránymutatás nem határoz meg mércét. Így a hatóság lényegében olyan döntést hoz, amilyet akar, különösen úgy, hogy meg sem köteles azt indokolni. Nem csoda, hogy egyes esetekben az elutasítás minden látható logikát vagy indokot nélkülöz. Egy sok éve honosítási ügyeket is vállaló ügyvéd beszámolt például egy olyan menekült esetéről, akinek a honosítási kérelmét több alkalommal elutasították, annak ellenére, hogy büntetlen előéletű, élettársa és két gyermeke mind magyar állampolgárok, a család egy megfelelő lakásban élt együtt, és mintegy 400 000 forint havi jövedelemmel rendelkeztek. Összehasonlításképpen: a két felnőttből és két gyermekből álló családra kalkulált havi KSH létminimum 2014-ben 253 318 forint volt. A Karimi család már egy korábbi tanulmányunkban bemutatott története még erőteljesebben mutatja a hatósági döntéshozatal abszurditását. Karimi úr hontalan, felesége, Karimi asszony pedig afgán állampolgárságú elismert menekült. Mind a négy gyermekük már Magyarországon született, és egyaránt a magyar a leginkább használt nyelvük. Karimi úr sikeres vállalkozó, büntetlen előéletű és több mint egy tucat magyar állampolgárnak biztosít állást és megélhetést vállalkozásában. A család életszínvonala megfelel a magyar városi középosztály átlagának, sőt meg is haladja azt. Bár látszólag problémamentesen teljesítik az összes jogszabályi feltételt, honosítási kérelmüket mégis számos alkalommal elutasította a hatóság (még a Magyarországon született és soha máshol nem élt gyerekekét is). Hogy miért? Azt a BÁH Igazgatóságán kívül soha senki nem fogja megtudni. Egy egyedülálló menekült anya honosítási kérelmét is visszadobta a hatóság. Ő is büntetlen előéletű volt, valamint biztos lakhatással és megélhetéssel rendelkezett. Úgy tűnt, hogy az elutasítás indoka egyedül az lehetett (bár ezt indokolt döntés hiányában sosem lehet biztosan tudni), hogy a kérelmező havi nettó jövedelme „mindössze” 120 ezer forint volt, amit a hatóság nem tekintett elégségesnek a megélhetés biztosítására – annak ellenére, hogy az a jogszabályban meghatározott nettó minimálbér majd’ kétszerese.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 49 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Irigylem Gyulai Gábor problémáit. Neki sikerült azért megkapnia a magyar állampolgárságot?

Hogy lesz a menekültből magyar állampolgár? Lásd Galícia.

"Magyarország a nemzetközi jog alapján köteles minden lehetséges módon megkönnyíteni, hogy az itt élő menekültek és hontalanok bizonyos idő elteltével állampolgárságot szerezzenek. A világon elsőként megnéztük, hogy ezt a kötelezettséget egy állam hogyan teljesíti. "

Én is megnéztem, hogyan keletkeznek a menekültek és hontalanok, magyarul a migránsok?
Nézzük:
1. " Hillary Clinton Izrael kedvéért támogatta az iraki háborút, jelentette ki Mark Landler, a New York Times újságírója egy televíziós műsorban."
2. Maghdi Síhata, az egyiptomi hadsereg nyugalmazott vezérőrnagya: "“Az Iszlám Állam akár egy nap alatt is elpusztítható lenne."
"Egészen biztos vagyok abban, hogy csakúgy, mint az afganisztáni tálibokat, az Iszlám Államot is mesterségesen hozták létre."
3. Cél: Irak és Szíria tartós feldarabolása és az izraeli-, amerikai-, török érdekszféra kiterjesztése a régióra. Ha Irakból és Szíriából apró országok jönnek létre, ezek automatikusan valamelyik érdekszférába fognak kerülni, mert túl kicsik lesznek ahhoz, hogy a saját érdekeiket érvényesíteni tudják. Ez az elsődleges cél. ...Ha Egyiptomot is sikerülne felrobbantani, akkor nem lenne a régióban rendes hadsereggel rendelkező ország Szíriától Algériáig, Szudánnal. Gyenge arabok lennének, hadsereg nélkül."
4. Angela Merkel migránsügyi főtanácsadója: Gerald Knaus, Soros György kitartottja.
5. Soros: rengeteg pénz kell a menekültválság kezelésére
Soros György az EU előtt álló kihívásokról tartott előadást az Európai Parlamentben. A magyar származású befektető radikálisan csökkentené az uniós kohéziós politikát és agrártámogatásokat.
Soros György provokatív előadása szerint a migrációs válság megoldására évi 30 milliárd eurós uniós forrásteremtést javasolt. Soros azzal az elképesztő javaslattal állt elő, miszerint új uniós adókat kellene kivetni, továbbá hitelfelvétellel, a Közép-Kelet-Európának nyújtott felzárkóztatási források, valamint az agrártámogatások radikális csökkentésével kellene finanszírozni a válság megoldását."
MÉG EGYSZER: "“Az Iszlám Állam akár egy nap alatt is elpusztítható lenne."
IGEN, de akkor nem lennének migránsok, hontalanok, menekültek, Európa nem kényszerülne kölcsönfelvételre, honnan is...
És Soros Györgyre a kutya nem lenne kíváncsi.
Az Európa Parlamentben való szerepeltetése felülmúlja Hitler egyes gaztetteit.

Mert ezek a feltetelek nem elegseges csupan szukseges feltetelek. Az allampolgarsag nem automatikus jog, hanem ha minden feltetelnek megfelel akkor adhato.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés