Németországi törökök: Vissza Mohamedhez!

2016. június 16. 11:17
Átfogó kutatást készítettek a Münsteri Egyetem szociológusai a Németországban első- vagy második generációs bevándorlóként élő törökök önmeghatározásáról és szocializációjáról. Bár sokan pozitívan viszonyulnak a németek és a keresztények felé, generációtól függően 36-57 százalékuk azért fontosabbnak tartja a muszlim vallási előírások betartását, mint a német törvényekhez való igazodást, és csaknem egyharmaduk visszatérne a Mohamed idején uralkodó társadalmi rendhez.

A Münsteri Egyetem vallás és politika kapcsolatával foglalkozó kutatóközpontja – ahol egy magyar vallásszociológus, Rosta Gergely is dolgozik – ezerkétszáz németországi török megkérdezésével készített átfogó kutatást az első- és második generációs török bevándorlók ön- és társadalomképéről, kulturális és társadalmi integrációjáról. A kutatásról a FAZ tett közzé összefoglalót.

A kutatásban résztvevők negyven százaléka már Németországban született, a megkérdezett első generációs bevándorlók pedig átlagosan 31 éve élnek az országban. A megkérdezettek 28 százaléka német állampolgár, 8 százalék pedig török és német állampolgársággal is bír.

A nagy többség pozitívan értékelte a személyes életkörülményeit: 90 százalék jól érzi magát Németországban, 87 százalék pedig erősen kötődik is Németországhoz. A Törökországhoz való viszonyáról 85 százalék nyilatkozta ugyanezt. A megkérdezettek 70 százaléka integrálódni szeretne a társadalomba.

A törökök elégedettebbek, mint a keletnémetek

Arra a kérdésre, hogy „megkapja-e az igazságos részét” az újraelosztásból, 44 százalék igennel válaszolt, 5 százalék pedig úgy vélte, hogy még többet is. Ugyanezt megkérdezték németektől is: az ország nyugati felében élők közül erre a kérdésre 49 százalék válaszolt igennel, a keletnémeteknek viszont csak a 31 százaléka elégedett.

A kutatásban résztvevő törökök kisebbsége, 41 százaléka nyilatkozta azt, hogy „nagyon pozitívan” áll a többségi német társadalomhoz. 35 százalék nyilatkozta ugyanezt a keresztényekről. Az ateisták és a zsidók irányába már általában megfigyelhető volt egyfajta távolságtartás, ami a kutatók szerint konfliktuspotenciált hordozhat. 

Azzal kapcsolatban, hogy mit kell tenni a sikeres integráció érdekében, a törökök nagyon hasonlóan vélekedtek mint a németek: a legfontosabbnak a német nyelv megtanulását (90 százalék), a törvények betartását (84 százalék), és a németekkel való jó kapcsolatokat (76 százalék) tartották. Hátrébb került a rangsorban a német kultúra nagyobb mértékű átvétele (39 százalék), az öltözködés (33 százalék) és az állampolgárság felvétele (32 százalék).

A második generációs török bevándorlók képzettebbek, de vallásosabbak

Az első generációs bevándorlókhoz képest látványosan sikeresebbek a tanulás, a nyelvtudás és a többségi társadalomhoz kötődő kapcsolatok terén azok, akik már Németországban születtek.

Míg az első generációs bevándorlók 40 százaléka nem végezte el a nyolc osztályt, és csak 47 százalékuk beszél jól németül, a második és harmadik generáció tagjai között 94 százalékos a németül jól vagy nagyon jól beszélők aránya és csak 13 százaléknyian vannak, akik nem végezték el a nyolc osztályt.

Bár a már Németországban született török muszlimok kevésbé járnak mecsetbe és tartják be a napi ötszöri ima parancsát, magukat mégis nagyobb arányban tekintik mélyen vallásosnak, mint az első generációsok. Előbbi csoportban a magukat mélyen, nagyon vagy inkább vallásosnak tartók aránya 72 százalék, utóbbiban 62 százalék. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy a vallásnak egy identitásjelző szerepe van a második és harmadik generációs török bevándorlók körében.

Sokan visszatérnének a Mohamed-korabeli társadalmi rendhez

A FAZ ijesztőnek nevezi a további vallási jellegű kérdésekre adott válaszokat, amelyekből akár a fundamentalizmusra utaló jelek is kiolvashatók. Az első generációs bevándorlók 57 százaléka, a második generációsok 36 százaléka úgy gondolja, hogy az iszlám vallás előírásainak követése fontosabb számukra, mint a német törvények betartása.

Azok aránya 36, illetve 27 százalék a két csoportban, akik úgy gondolják, hogy a muszlimoknak a Mohamed idején fennálló társadalmi rendhez való visszatérést kellene szorgalmazniuk. 54, illetve 47 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy „csak egyetlen igaz vallás létezik”, továbbá 40 és 33 százalék gondolja úgy a két csoportban, hogy „csak az iszlám képes megoldani a mai kor problémáit”.

20, illetve 7 százalék értett egyet azzal, hogy az erőszak igazolható, ha a nyugati világ részéről fenyegetés éri az iszlámot, vagy ha az iszlám érvényesítéséről és terjesztéséről van szó. 

A második- és harmadik generációs megkérdezettek körében a nők 21 százaléka visel fejkendőt, és összességében a férfiak és nők 27 százaléka gondolja úgy, hogy a muszlim nőknek viselniük kell ilyet.

 

Fotó: dpa (Friso Gentsch)


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 29 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ok térjenek vissza Mohamedhez és vele együtt térjenek vissza Törökországba is ahol be akarják tartani a törvényt is.

A kulturális integráció sikeresnek nevezhető, hiszen "míg az első generációs bevándorlók 40 százaléka nem végezte el a nyolc osztályt, és csak 47 százalékuk beszél jól németül, a második és harmadik generáció tagjai között 94 százalékos a németül jól vagy nagyon jól beszélők aránya és csak 13 százaléknyian vannak, akik nem végezték el a nyolc osztályt."

A keményebb dió a vallási identitás kérdése. A szekularizált Európának már szinte elképzelhetetlen, hogy a vallási hovatartozás identitáserősítő legyen. Azt sem igazán értjük, hogy valakinek fontosabbak a vallási (isteni) parancsok, mint a földi törvények. Ha meg akarjuk érteni az iszlámot, meg kell próbálnunk felülemelkedni a szekularizáció által ránk erőltetett látásmódon. Ezeknek az embereknek a vallás nem magánügy, nem valami jópofa hobbi, hanem az identitásuk sarokköve. Európa egyik nagy gyengesége éppen ennek az erős vallási, keresztény identitásnak a hiánya. A miszlim vallásúak esetében nehezebb lesz a vallástalanítás, és ez lehet az integrációjuk egyik fő akadálya. Egy erős keresztény közegbe hamarabb beilleszkednének, mint egy vallástalan-ateista környezetbe, hiszen az ő szemükben ez a legalacsonyabb rendű létforma, míg mi (tévesen) a haladás csúcstermékének gondoljuk ezt.

Válaszok:
veletlen | 2016. június 16. 20:04

"megkérdezettek 28 százaléka német állampolgár"

Hála a szocialista Schrödernek, aki a szavazatokért megváltoztatta az állampolgársági törvényt. Manapság meg a Gazprom tanácsadója...

Kicsi a minta, de hátborzongató, hogy potenciálisan még a törökök számottevő részétől is félnünk kell.

és felvenni az összes szociális juttatást - ezt kifelejtetted

:DD

A vallás hiányából nem feltétlenül következik ilyesfajta gyengeség. A gyengeséget az emberek fejébe töltött katyvasz és az emberek fejébe nem töltött bölcsesség okozza.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés