Lezárható az egyházügyi kálvária

2015. november 26. 9:56

Szánthó Miklós
Magyar Idők
A viszontagságokra és az emberi jogi fundamentalizmus által korlátozott közpolitikában adható válaszadás nehézségei­re jó példa a hazai egyházügyi szabályozás elmúlt pár éve, illetve a napokban benyújtott új egyházügyi törvényjavaslat.

A javaslat alapján továbbra is a bíróság veszi nyilvántartásba a vallási közösségeket, fő szabály szerint taglétszám helyett azonban az elmúlt évek szja-felajánlásaihoz kötve a regisztrációt. Kihúzandó az EJEB-diszkriminációt emlegető döntésének egyik méregfogát, de szembemenve a 2011-es jogalkotói szándékkal, valamennyi egyház jogosult lesz az szja 1 + 1 százalékára, azonban az már az állam diszkrecionális jogköre maradna, hogy mely vallási közösséggel köt együttműködési megállapodást. Ennek kapcsán szintén előremutató változás a tervezethez képest, hogy történelmi súlyukra és társadalmi beágyazottságukra tekintettel differenciálni lehet majd a közcélú tevékenység állami támogatása kapcsán az egyes egyházak között, legyen az akár nyilvántartásba vett, akár bejegyzett – akár bevett. És itt viszont elérkeztünk a törvényjavaslat neuralgikus pontjához, amennyiben az nem tesz érthető és átlátható különbséget a többi vallási közösséggel, illetve a bejegyzett egyházzal köthető megállapodás(ok) között. A szöveg alapján ugyanis az állam valamennyi vallási közösséggel – így a bejegyzettel is – (rész)megállapodást köthet, azonban utóbbival úgynevezett átfogó megállapodást is, melyet az Országgyűlés törvényben hirdet ki, és amellyel egyes bejegyzett egyházak bevetté válnak.

A bevett egyház kategóriájának beiktatása az alaptörvény miatt mindenképpen szükséges volt, azonban a törvényszöveg alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy a bejegyzett egyházakkal egyébként, a többi vallási közösséggel köthető mintájára kötött megállapodás azonos-e vagy sem az átfogó megállapodással. Amennyiben igen, úgy baj van, ez esetben ugyanis bejegyzett egyházzal csak úgy működhetne együtt az állam, ha az egyben »bevetté« is avanzsál. Ha nem, akkor érdemes lenne pontos különbséget tenni a két kategória között. Ez azért sem mellékes, mert a javaslat szerint csak a bevett egyház tekintetében lehetne eltérni az állami kie­gészítő támogatás felső korlátjától. Ami nagyobb gondot okozhat azonban, az az, hogy az alaptörvény szövege szerint valamennyi vallási közösség kérelmezheti az Országgyűléstől bevett egyházként történő elismerését, a részletszabályokat az egyházügyi törvényre hagyva – azonban annak tárgyalt módosítása minderről összességében csak egy bekezdésben szól. Mivel az Alkotmánybíróság és az EJEB korábbi kritikái éppen ilyen eljárásjogi hibákra hivatkoztak korábban, ezen félreértésekre okot adó passzusokat jó lenne minél előbb pontosítani – lehetőleg még a törvényjavaslat elfogadása előtt.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Kálvária helyett inkább káosznak nevezném a helyzetet. Ami annak az egyenes következménye, hogy a kormány alkotmányellenes jogszabályokat fabrikált és az érintettek tiltakozása ellenére átnyomta őket a parlamenten.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés