Erős vár a mi Istenünk!

2015. április 2. 16:26

Fabiny Tamás
A Szív
Fontos, hogy a zsoltár szövege nem irányul senki ellen, nincs antikatolikus vagy antireformátus éle például. A törökre való utalás ugyanakkor valószínűleg benne van. Interjú.

»Erős vár a mi Istenünk!« Miért pont ez az evangélikus jelmondat, és mi az eredete?


Minden nagyobb felekezetnek és vallásnak van valamiféle köszönése, jelmondata. Az evangélikusok esetében ez az »Erős vár a mi Istenünk«, legalábbis Magyarországon. Ez erős identifikációs faktor, ha meglátjuk valahol, megdobban a szívünk. Ki van írva az evangélikus templomokra, és Luther Márton 46. zsoltár-feldolgozása, amiben szerepel ez a sor, az evangélikusok himnusza, amit felállva énekelünk. A négy versszakból legalább kettőt kell énekelni, mert az első versszak a Sátánra való utalással zárul, amihez azért jó hozzáénekelni a második strófát is, aminek pozitív üzenete van. Luther írta egyébként a dallamot is. Fontos volt a reformáció korában, hogy a tanítás egyszerű formában eljusson a néphez, és ennek volt egyik fő formája az ének. Fontos volt a gyorsan memorizálható, közérthető énekeken keresztül való tanítás. A 46. zsoltár feldolgozásának genezise mögött az is ott lehet, hogy Luther sokáig Wartburg várában élt, amíg birodalmi átokkal sújtották: Bölcs Frigyes fejedelem elraboltatta és »kivonta a forgalomból«; így Wartburg várában fordította le a Bibliát. Szerintem a várban való időzése különösen is felerősíthette benne ezt a vár-metaforát. Fontos, hogy a zsoltár szövege nem irányul senki ellen, nincs antikatolikus vagy antireformátus éle például. A törökre való utalás ugyanakkor valószínűleg benne van. Buda elestekor Luther szép zsoltárprédikációt küldött Habsburg Mária királynőnek biztatásul. Sokat is prédikált a zsoltárokról.

Tulajdonképpen Luther tette meg ezt a zsoltárt főhimnusszá?

Igen. Luther kiadott egy énekeskönyvet németül, amiben az első ének az Erős vár a mi Istenünk volt. A harmincas években kiírtak Magyarországon is egy fordítói pályázatot, ami jeligés volt; utólag, a hatvanas években derült ki, amikor felbontották a jeligéket is, hogy az egyik pályázó József Attila volt; a fordítása később bele is került a ma is használt evangélikus énekeskönyvekbe. Nyilván a zsűri elsősorban nem a költői, hanem a tartalmi szempontokat részesítette előnyben. A Luther-rózsa, mint jelkép, Luther családi címere is hamar evangélikus jelképpé vált. Ez Krisztus-motívum, egy szív, benne egy kereszttel.

Külföldön nem ez a fő jelmondat?

Az ének az főhimnusz más evangélikus egyházaknál is, de hogy köszönés lenne az »Erős vár a mi Istenünk«, az magyar sajátosság. Ahogy az őskeresztények a homokba rajzolt halról ismerték fel egymást, úgy mi is erről a jelmondatról, habár ma nem üldöznek minket, de kisebbségi helyzetben vagyunk.

Hogy élték meg az évszázadok folyamán ezt a jelmondatot?

Nem tudom, hogy az ellenreformáció idején hogyan értelmezték ezt, mivel a zsoltárfordítás nem irányul senki ellen. Arról nem tudok, hogy magával a köszönéssel vagy a himnusszal bármi baj lett volna, ez még a nehezebb időkben is tolerálható volt.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában