Iszlám imaóra volt a keresztény katedrálisban

2014. november 17. 11:39
Először tartottak muzulmán-keresztény imaórát a washingtoni episzkopális katedrálisban. Az esemény közben egy nő felállt és tiltakozott, kivitték.

Történetében először tartottak muzulmán imaórát pénteken, november 14-én a washingtoni episzkopális (anglikán) Nemzeti Katedrálisban, a szándék a a terrorizmus elleni küzdelem és a keresztény-muzulmán párbeszéd elősegítése volt. Az imaóra közben azonban egy nő felállva, hangosan tiltakozott. 

 
Mint mondta: „Jézus Krisztus meghalt a kereszten, ez az oka, amiért csak őt imádjuk, Jézus Krisztus a mi urunk és megmentőnk!” A nő hozzátette: elég mecset az Egyesült Államokban, és a muzulmánoknak a saját vallási épületeikben kellene imádkozniuk. Ezután két férfi kivitte a katedrálisból.
 
Az imaóra házigazdája  Ebrahim Rasool, Dél-Afrika washingtoni nagykövete volt, aki felszólította a keresztényeket és a muzulmánokat, hogy fogjanak össze és harcoljanak az extrémizmus ellen. 
 
Az imaóra ellentmondásos reakciókat váltott ki, sokan olyan véleményt fogalmaztak meg, hogy annak nincs helye egy keresztény templomban.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Episzkopális templomban van helye. Azoknak már mindegy.

Aztán egy iszlám mecsetben mikor lesz keresztény imaóra????

A hitgyüliről annyit hajlamos vagyok elismerni, hogy van bennük keresztény önazonosságtudat. Az episzkopálisokból hírhedetten hiányzik.

Teljesen tönkreszekularizálták az egyházukat, most majd a muzulmánok fogják "helyreállítani" benne a maguk teokráciáját.

Eljöhet az idő, nemcsak a nőt viszik ki a templomból, de a keresztet és az oltárt is, és mecsetté nyilvánítják a templomot.

Mecsetté vált templomok voltak régen is, ismert eredménnyel.
Ami kívülről jön, az mindég a szabadság ellen hat.

Prohászka Ottokárnak van egy remek írása
Bazilika vagy zsinagóga címmel 1896.

Csomorkány felebarátod képes arra, hogy Prohászkát a maga korlátai között értékelje.

Nélküle nagyjából a volt NDK vagy a mai Csehország szintjén állna a magyar katolikus egyház, tehát közösségileg is belőle élünk, ill. az általa elindított két világháború közötti katolikus megújulásból.

Nota bene, Boldog Salkaházi Sárát is ez a katolikus megújulás adta nekünk, tehát egészében antiszemitizmussal vádolni súlyos ostobaság volna.

Az azonban tény, hogy Prohászkánál elég mélyre ment 1919, és azt megelőzően is a baloldali mozgalmak és a zsidóság között megtapasztalt erős korreláció, ezért számos olyan szövege van, amely 1944 után vállalhatatlan. De ő nem is 1944 után írta ezeket, míg akik ma lelkesen idézik, azok 1944 után vannak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés