Üldözött egyház?

2014. november 10. 11:12
Szeverényi János
Evangélikus.hu
A kereszténység missziós vallás, de lényegéhez nem tartozik hozzá az erőszak. A keresztény egyház eltér a tanításától, ha fegyvert fog a hitért! Interjú.

Számokban mit jelent a kereszténység növekedése és a keresztényüldözés?


Európában nem terjed a kereszténység, talán nem is fogy, inkább stagnál, ezért nehéz innen érzékelni, hogy mit jelent az, hogy más, tőlünk távoli területeken dinamikusan növekszik. Létszámában ma is a legnagyobb vallásnak számít a kereszténység! Mindemellett döbbenetes, hogy a leghalványabb becslések szerint is évente közel százezer keresztény mártírunk van úgy, hogy ehhez nem számoltuk hozzá azokat, akik Kínában, Észak-Koreában és más muszlim országokban börtönökben, lágerekben sínylődnek, vagy emberrablás áldozatai.

A keresztényüldözés vonatkozásában többen úgy fogalmaznak, hogy ez nem a hitről, sokkal inkább politikáról és gazdasági érvényesítésről szól. Te is utalsz erre. Hogy látod ezt a kérdést?

az iszlám világ és a nyugati, keresztény jellegű kultúrkörök között nagy a feszültség– Valóban, az iszlám világ és a nyugati, keresztény jellegű kultúrkörök között nagy a feszültség. Nehéz azt megállapítani, hogy mennyire hitbeli kérdések ezek és mennyire gazdasági vagy politikai erők konfrontációjáról beszélhetünk. Sokszor ezek összecsúsznak. Nem véletlen, hogy amikor bizonyos terrorcselekményekről hallunk, akkor megjelenik az az értelmezés, hogy ezek a szent könyvekre visszavezethetők-e. Sokszor ezzel próbálja a közvélemény magyarázni a történéseket.

Ugyanakkor évszázadok óta átszövi ezt a kérdést a politika és gazdaság hatása. A politika mindig is igyekezett a vallásokat a maga szempontjai szerint használni, de ez fordítva is igaz, hiszen néha az egyház is élt a maga befolyásoló szerepével. Ne felejtsük el, hogy Európában, azon belül Magyarországon is, néhány évszázada még vallásháború dúlt és a hit nevében folyt a vér!

Tudnunk kell, hogy a kereszténységnek számos emberi hibája volt, gondoljunk csak arra, hogy a gyarmatosításhoz a missziót is használták. A missziónak mindig is voltak elkötelezett emberei, így az indiánok között, de Indiában, Afrikában is. Emellett sajnálatosan volt olyan vonulata is, ami úgy fonódott össze a gyarmatosítással, hogy szellemileg erősítette egyes törzsek, népek kiirtását. Ezekből a múltbéli történésekből jó lenne tanulnunk és a politikai és gazdasági szempontokat az ebből jövő következtetések által kezelnünk.

Mit jelent ez?

A keresztényeket üldöző világban a kereszténység megítélése összefonódik Izrael kérdésével is. A világ vezető hatalma, az Amerikai Egyesült Államok egyértelműen elkötelezi magát Izrael mellett. A zsidó hitrendszerben benne van az erőszaknak és a hadseregnek az alkalmazása. Többször jártam Izraelben, ahol érzékelhető volt, hogy az Isten által nekik ígért föld megszerzése és megvédése mennyire beleivódott az ottani gondolkodásba. Nem kell csodálkozni azon, hogyha az iszlám világ előtt összemosódnak a zsidósággal és kereszténységgel kapcsolatos határok.

Az iszlám világban sokan úgy élik meg, hogy a nyugati, keresztény világ hadseregei és harci gépei jelentek meg Afganisztánban, Irakban és az öbölbeli országokban és nemcsak jelen vannak, hanem harcolnak, bombáznak és ölnek is.

Összetettebb a kép mint ahogy elsőre tűnik, tudniillik hogy vallási háború zajlana most a világban. Ezt nem lehet leszűkíteni erre a megállapításra, hiszen politikai és gazdasági tényezők erős szerepet játszanak a mai konfliktusokban. Gondoljunk a délvidéki háborúra, ahol egyértelműen próbálták kihasználni a felekezeti hovatartozás kérdését. Ott a horvátok a római katolikus vallás által Európához, míg a szerbek az ortodox vallás által Oroszországgal kerültek kapcsolatba, melyet a politika igencsak ki- és felhasznált... (...)

Európa és a kereszténység hangja ugyanakkor a világban történő keresztényüldözésre válaszul mintha halk lenne. Miért nem állunk ki határozottabban az üldözöttekért?

A keresztény egyház eltér a tanításától, ha fegyvert fog a hitért!– A kereszténység missziós vallás, de lényegéhez nem tartozik hozzá az erőszak. A keresztény egyház eltér a tanításától, ha fegyvert fog a hitért! Jézus, Keresztelő János és a reformátorok sohasem beszéltek a katonaság ellen, de az hangsúlyozták, hogy a hitünkért nem folytathatunk hódító háborúkat. Az elmúlt száz-százötven évben a politikai és gazdasági hatalma visszaszorult az egyháznak, ilyen értelemben még védtelenebbé vált a keresztény világ.”
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ne szívasd már! Hát tényleg csak belekötöttél kordartba. Most miért akarod a saját gúnyolódásodat filozófiai mélységekig kielemeztetni vele?

Azért nehogy már szellemi kötelessége legyen ízlésed szerint válaszolni, ha gúnyolódsz vele.

Ráadásul az első válasza teljesen rendben is volt, a második sem volt értelmetlen, te verted az asztalt, hogy "de válaszoljon a kérdésedre", amely pedig nem valódi kérdés volt.

Szóval te tudod, de én most neked mondanám, hogy lógsz neki egy "bocs"-csal...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés