Devizakölcsön az érvek mentén

2014. január 12. 11:21

Jobbágyi Gábor
Magyar Hírlap
Bár a döntés tartalmaz a bankok számára kedvező megállapításokat, összességében „kompromisszumos” döntésnek értékelhetjük.

Nincs igaza – véleményem szerint – a Kúriának abban sem, hogy az árfolyamváltozás kockázatát az adósoknak kell viselniük. Miért? Egy szerződéssel – mivel a felek egyenjogúak – mindkét fél visel kockázatot. Jelenleg a »devizaadósok« ötvenhárom százaléka nem törleszti tartozását, és százötvenezer adóst fenyeget a kilakoltatás. Mit kezdenek a bankok ennyi üres ingatlannal, amelyre nincs kereslet? Ma már a bankok is – korábbi horribilis nyereségük után – nagyjából jelenlegi vesztesei a hitelcsapdának. Vagyis a bankoknak is kell kockázatot vállalniuk már a kezdetektől fogva. Hozzátesszük, hogy a hatályos Ptk. magyarázata is kimondja, nem lehet csak az adóst terhelni a kockázattal, az értékállandósági kikötés értelmezésénél. Egyébként sem indokolható a pénz értékcsökkenéséből eredő – nemegyszer igen nagy – hátrányoknak a pénztartozás kötelezettjére való terhelése. (...)

A Kúria szerint a szerződések érvényben tartására kell törekedniük a bíróságoknak az esetleges érvénytelenségi ok kiküszöbölésével.

A megkötésre visszamenőleges érvénytelenség megállapításával ugyanis az adósoknak egy összegben kellene megtéríteni hátralékos tőketartozásukat, erre pedig nyilván nem lennének képesek. A bíróságoknak így lehetőségük van az esetleges érvénytelenségi ok kiküszöbölésére a szerződések módosításával. Ha ezt a felek nem oldják meg, erre a bíróságoknak is lehetőségük van. Tévedés, megtévesztés esetén a tőketartozással szembeni kifogással érvényesítheti igényét az adós. (Tudomásom szerint – érdekes módon – ezt eddig egyetlen adós sem kérte a bíróságoktól.) Így a Kúria – véleményem szerint – nem köti meg a bíróságokat az egyes szerződési jogviták elbírálásában, vagyis nem zárta le a kérdést. Ezt azért sem tette, mert érzékelte, hogy mint tárgya, mint tartalma szerint sokféle szerződés létezik, amelyek megítélése egyedi elbírálást igényel. Így a Kúria döntését egyféle iránymutatásnak értékelhetjük a jövőre nézve, ezért nem zárja le – mert nem is tudja lezárni a nagyon összetett problémakört.

Az indokolás ismeretében nem mondhatjuk azt a kezdetben elterjedt véleményt, hogy a »Kúria a bankok oldalára állt«. Bár a döntés tartalmaz a bankok számára kedvező megállapításokat, összességében »kompromisszumos« döntésnek értékelhetjük. Így vannak a döntésben az adósok részére kedvező elemek is. Ha feltételezhetjük, hogy a kölcsön felvételénél nem volt alapos és megfelelő a tájékoztatás – vagyis tévedésbe ejtették, megtévesztették az adósokat – az adósok felelőssége akkor is megállapítható. El kellett volna, és el lehetett volna gondolkodni azon, hogy a kölcsön felvételénél meglévő rendkívül kedvező feltétek hogyan alakulhatnak tíz-húsz éves futamidő alatt.” 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 18 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

„Nincs igaza – véleményem szerint – a Kúriának abban sem, hogy az árfolyamváltozás kockázatát az adósoknak kell viselniük. Miért? Egy szerződéssel – mivel a felek egyenjogúak – mindkét fél visel kockázatot."

Ezt az egyet vállalta az adós.

Viszont azt a kockázatot, hogy a jelzálognak felajánlott ingatlan fedezi nemfizetés esetén a hitel összegét, azt a banknak kell vállalni.

Az utólagos egyoldalú szerződésmódosítást meg egyértelműen meg kell tiltani ebben az országban!!!!!

"El kellett volna, és el lehetett volna gondolkodni azon, hogy a kölcsön felvételénél meglévő rendkívül kedvező feltétek hogyan alakulhatnak tíz-húsz éves futamidő alatt."

Ennyi. De ez nem erdekelte egyiket se, csak az hogy hol kell alairni, hogy vegyen neki a bank egy lakast.

Az utólagos egyoldalú szerződés módosításról.
Erre nincs szükség, egy rossz gyakorlat. Ha a kamatot akár a nemzeti bank, akár a svájci nemzeti bank kamatszintjéhez kötik, akkor nem kell szerződést módosítani. Persze úgy nyerészkedni sem lehet.

Tehát szerinted az egyoldalú utólagos szerződés módosítás normális a világunkban????

Én nem írnék alá ilyen szerződést.
De vannak kiszolgáltatottak akiket becsapnak, hogy nem lesz abból baj, nyugodtan írja alá...stb
Ezért kellene a tiltás.
Egy uzsora kamatba is belemennek a sértettek mert szükségük van a pénzre, nem? Mégis tilos.

Becsületes ember tartja a szavát.
Ez szerint egy szerződés szent. Azt ne lehessen módosítani, csak mindkét fél beleegyezésével.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés