Nem azonos startvonalról indulunk

2013. december 29. 12:39

Trócsányi László
Ars Boni
Az, hogy a politikai pártok miként vélekednek ma az Alaptörvényről, igazából nem döntő jelentőségű. Interjú.

Sokan vitatták az Alaptörvény legitimációját. Ön egy írásában kiemelte a Nemzeti Konzultáció valamint a szakmai konferenciák szerepét és azt, hogy az egyetemek, önkormányzatok is kifejthették nézeteiket. Véleménye szerint szükség lett volna megerősítő népszavazásra, vagy az előbbieket önmagukban is elég erős legitimációs alapnak tartja?

Egy népszavazás természetesen erősebb legitimációt ad, mint egy nemzeti konzultáció. Az Alaptörvény azonban teljes legalitásban született, ezt senki nem vonhatja kétségbe. Az, hogy a politikai pártok miként vélekednek ma az Alaptörvényről igazából nem döntő jelentőségű. Franciaországban az 1958. évi alkotmányt az akkori baloldali pártok diktatórikusnak tartották, elutasították. Később Mitterand, most pedig Hollande elnök kiválóan együtt tud élni az általuk korábban sokat kritizált alkotmánnyal és fel sem merült a félprezidenciális köztársaság parlamentáris köztársasággá történő átalakítása. Belgiumban szinte valamennyi párt egyetértésével történik az alkotmányozás, mégis gyakori, hogy az alkotmány nem ad védelmet az intézményi problémákra.

Egy alkotmány legitimációját csak hosszabb időtávlatban lehet megítélni. Figyelembe kell venni az alkotmányos gyakorlatot, illetve azt, hogy az alkotmány szelleme miként érvényesül a mindennapokban. Ezek alapján lehet majd ítéletet mondani, ezért nem fogadhatók el a negatív előítéletek, vélelmek. (...)

Az Alaptörvényről szinte kizárólag negatív hangvételű cikkek jelennek meg a különböző francia sajtóorgánumokban. Mint nagykövet azonban tapasztalhatom, hogy a szakmai vélemények nem mindenben fedik a sajtóorgánumok által közvetített értékítéletet. Sokan üdvözlik, hogy Magyarország a keresztény gyökereket betette az Alaptörvénybe, példát mutatva Nyugat-Európának. Számukra az, hogy Magyarország Alaptörvénye kiáll bizonyos értékek mellett pozitív, bátorító dolog. Úgy is tűnhet, mintha egy ideológiai küzdelem folyna: két össze nem egyeztethető, antagonisztikus erő között Magyarországon és Nyugat-Európában is. A magyar Alaptörvény felvállalta olyan közösségi értékek védelmét, amelyek ma Nyugat-Európában kihalóban vagy átalakulóban vannak, vagy amelyek mellett már nem szokás kiállni. Sokan úgy érzik, hogy a magyar Alaptörvény értékteremtő jellege példaként szolgálhat más országok számára is.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Összesen 20 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem azonos startvonalról indulunk. Igy igaz.

A Teszkó buherált pénztárgép-programokkal, fiktív számlákkal, ÁFA visszaigénylésekkel
oldja meg.
A kínaiak illegális pénztárgépekkel, adóhivatali baksisokkal, körhinta-csalással dolgoznak.
A magyar bennszülött meg robotolhat és adózhat orrvérzésig.

Mi lesz, ha kitör az állampolgári engedetlenség?
Senki sem fog adózni?

;-) Valamivel nagyobb képzettségű, képességű személy, mint balint60 és az itt írogató többi hibbant.

"Trócsányi László (Budapest, 1956. március 6. –) magyar jogtudós, ügyvéd, diplomata, egyetemi tanár. Kutatási területe az összehasonlító alkotmányjog, a közjogi bíráskodás, a közjogi (közigazgatási) bíráskodás és az európai közjog, ezen belül a nemzeti alkotmányjog és az európai integráció kérdése. 2000 és 2004 között Magyarország brüsszeli nagykövete, 2007-ben az Alkotmánybíróság tagjává választották. Tisztségét 2010-ig töltötte be, amikor kinevezték Magyarország párizsi nagykövetévé."

"Az Alaptörvényről szinte kizárólag negatív hangvételű cikkek jelennek meg a különböző francia sajtóorgánumokban."
Akkor remek az alkotás viszont!

Hiányzik az Alaptörvényből a buziházasság. Azért, mert olyan nincs.

A magyar alkotmányos berendezkedésben egy nagy hiányosság van. Hogy önkormányzati rendeletekkel ( nem törvénnyel!) olyan helyzetet lehet teremteni, hogy kifizetett 20 perces szombati parkolás után akár az autódat is lefoglalhatják minden jogorvaslat nélkül. Sehol fékek, meg ellensúlyok, vagy arányosság.

Soros György semmilyen titkot sem fedett fel, mert ez már korábban is észlelhető volt. Tulajdonképpen ez is a rendszerváltás egyik eleme volt, amely már a 80-as évek elején látszott. Ekkor voltam Berlinben és egy szűkkörű társaságban ez is szóba került.
Máskülönben a folyamat még nem záródott le, kb. a felénél tartunk. Még Soros úrnak van némi tennivalója. ;-)

Sorosnak jó a "liberalizmus"

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés