Közös szocializáció

KreaNod: a kóklereknek semmi esélye

2013. szeptember 17. 10:51
Mekkora potenciállal bír egy magyar kreatívoknak készült crowdsourcing oldal? Lenyomja az árakat, vagy megtisztítja a piacot? Fontos-e a hazai megbízóknak, hogy magyar dizájnerekkel dolgozzanak, mennyire globalizált a grafikusok piaca? A Mandiner.startup interjúja Szöllősi Gergellyel, a KreaNod alapítójával.

A Freelancer vagy más külföldi oldal adta a KreaNod ötletét?

A Freelancer inkább egy outsourcing oldal, ahol csak mellékfunkcióként szerepel a pályáztatás rendszere. Anno 2009-ben én egy már azóta megszűnt külföldi oldalon találkoztam az ötlettel, de nem igazán mélyedtem bele sem abba, sem az azóta felemelkedett más oldalak működésébe sem. Természetesen ismerem őket viszonylag behatóan, de elvből általában csak akkor néztem rá egy-két megoldásukra, miután én már kidolgoztam a saját elképzelésemet. Szerintem a modell jó, jól megtervezve és szabályozva sok érdeket tud megvalósítani, de feláll a szőr a hátamon a crowdsourcing oldalak tálalásától. Mindenhol úgy kezelik a kreatívokat, mint egy hentes a húst, és az a fő üzenet a megbízók felé, hogy „egyet fizet, sokat vihet”, és tálcán kínálják a szakembereket. Én erről másképpen gondolkodom. Megérheti ez mindkét félnek, és arra törekszem, hogy a kreatívoknak minél inkább hasznosak legyünk. Ebből pedig a megbízók is bőven profitálhatnak, mert az nekik is jó, ha a dizájnerek szívesen dolgoznak a KreaNodon.

A Freelancer részben magyarítva működik már, konkurenciát jelent-e számotokra? Egyáltalán, globális-e a szabadúszó grafikusok piaca, milyen erős korlátot jelentenek a kulturális és a nyelvi adottságok?

A kreatívok oldaláról talán nincs akkora korlát, de szerintem a hazai megbízók szívesebben dolgoznak együtt hazai szakemberekkel. Biztonságérzet, közös kulturális háttér, gördülékenység… Mindezek jobban érvényesülnek, ha nem külföldi a partner. Emellett néhány piaci szituációt, megbízói igényt néhány külhoni kolléga el sem tud képzelni, annyira jellegzetesen magyar sajátosságok, míg az itthoniak már megtanulták kezelni az ilyen speciális helyzeteket. A közös szocializáció szerintem rendkívül fontos az üzleti együttműködések terén.

Emellett egy nemzetközi oldalnak szinte lehetetlen megvalósítania azt, hogy az egyes országok dizájnszakembereket kereső megbízói egyéni projektekhez is a crowdsourcing oldalakon keresgéljenek kivitelezőt, míg részünkről ez a cél: tudja meg mindenki itthon, hol tud a legnagyobb biztonsággal megbízható kreatívot találni. Ez pedig egy plusz motiváció a dizájnereknek is a pályázaton való részvételhez.

Miben különbözik a KreaNod a vetélytársaktól, a Kreatív Magyarországtól, illetve a DesignerTendertől?

Abban, hogy jobbak vagyunk. Álszent lennék, ha nem ezt mondanám először. Nálunk minden dizájnpályázat sikeres volt. Mi egyedi víziót akarunk megvalósítani, amelyből a pályázatok csak egy pillér a többi közül, amelyek egymás mellett, egymást erősítve léteznek. Ahogy említettem, nem nézzük, mások mit csinálnak, maximum utólag. Jó példa erre a portfóliórendszerünk is. Véglegesítettük a terveinket, és csak utána néztük meg, hogy vajon mit tudnak mások ezen a területen. Elégedettek voltunk. Lehet, hogy kicsit önfejű és makacs hozzáállás ez, de egyszer vállalkozik az ember, akkor pedig szerintem tegye úgy, ahogy neki tetszik. Mi abban a dicsőség, ha mások álmait valósítod meg újra? Ne vegye el tőlem senki a dicsőséget, ha befutunk, de ne is mutogathassak másra, ha mégsem. Természetesen nem lehet mindenben feltalálni a spanyolviaszt, és nekünk is volt olyan újítónak vélt ötletünk, amiről kiderült, hogy másoknak is hasonlóképp járt az agyuk. De ez nem baj, a lényeg, hogy a törekvés meglegyen.

A Megoldás.Moston megjelent írásokból kiderül, hogy hosszú idő telt el az indulásig az eredetileg tervezett, 2011 őszi időponthoz képest. Utólag visszatekintve nagy veszteség ez a másfél év a szolgáltatás piaci lehetőségei szempontjából?

Nagyon sok energiába és önkontrollba telik megpróbálni nem foglalkozni a „mi lett volna ha” kezdetű kérdéssel. Így fél év után azt látom, hogy a hazai vállalkozói kultúrát kell valamelyest megváltoztatnunk, és ráébreszteni az átlag KKV döntéshozókat, hogy a dizájn mennyire jelentős terület a cég sikerre szempontjából, és hogy a mi pályázati és portfóliós rendszerünknek hála mindezt könnyen ki lehet pipálni, mindenféle kockázat nélkül. Azt látom, hogy a dizájn vagy csak egy kötelezően letudandó dolog, vagy abszolút nincsenek a területen kiokosítva a cégvezetők, de mégsem hagyatkoznak a döntéseikben szakemberekre. Természetesen tisztelet a kivételnek, jó néhány igényes magyar cég is van, a versenytársaik pedig el kéne, hogy gondolkozzanak, hogy milyen a saját és az igazán igényes piaci szereplők megítélése közti különbség. Ebben egyébként sok kreatívnak is igen jelentős sara van. Rengeteg magát dizájnstúdiónak beállító cég weboldalát elnézve csodálkozhatunk, hogy miből élnek, mert képtelen vagyok elhinni, hogy valaki őket bízza meg feladatokkal. A kultúrán kell tehát változtatni, és ezen vagyunk minden eszközünkkel.

Ebben mindenképp előrébb járnánk, ha mondjuk 2011 szeptemberében elindulunk. Ez nyilván a bevételen is megmutatkozna, de a lényeg, hogy túléltük azt az időszakot. Sokat tanultam belőle, és meg inkább hiszem, hogy a hitelesség, mint piaci rés még mindig mennyire betöltetlen a szolgáltatások terén. Nekünk a kreatív területen ez a célunk.

Az oldal statisztikái alapján eszkimóból nincs hiány, de fókából lehetne jóval több is. Hogyan próbáltok újabb megbízókat felhajtani?

És mindez úgy, hogy a statisztikáinknál is a hitelességre törekszünk: a kreatívjaink száma az aktív tagokat jelöli. Akik bizonyos ideig nem térnek vissza hozzánk, azok nem szerepelnek a számokban. Ha a villogásra mennénk, akkor ez a szám még magasabb lenne.

Anyagilag ugyebár szűkös kereteink vannak, de nem baj, mert ez a melegágya a kreativitásnak. Minden marketingtevékenységünknél a márkaépítés az első szempont, és nem folyamodunk olyan eszközhöz, ami erre negatív hatással lehet. Még akkor sem, ha a statisztikák azt mutatják, hogy ilyen-olyan megoldások mondjuk 2-3%-kal megnövelik az eladásokat, a kattintásokat, a hozzászólások számát stb. Hosszú távon akarunk jól járni. Szerintem elég jó a PR-tevékenységünk, általában a szakmával kapcsolatos médiumok beszámolnak a velünk kapcsolatos hírekről, és párszor szélesebb közönségnek szóló felületekre is eljutottunk már. Emellett a közösségi médiakommunikációra fektetünk nagy hangsúlyt, ami jól aládolgozik a népnevelő célzattal formálódó blogunknak is, és mindezek jót tesznek a SEO-nak is. Próbálunk személyességet kölcsönözni a cégről kialakult képbe, és a sztorinkat az általad említett cikksorozat miatt sokan ismerik is. Email marketinget is időről-időre alkalmazunk, de én kicsit önsorsrontó vagyok azzal, hogy az ilyen klasszikus technikákat annyira nem szeretem. Előbb menjek csődbe, minthogy például hideg hívással próbáljak megbízókat találni. Ennél jobb a termékünk. A hírünk pedig terjedni fog, ugyanis eddig minden megbízónk arról nyilatkozott, hogy visszatérne hozzánk, és volt, aki meg is tette. Az idő nekünk dolgozik.

Havonta milyen értékű pályázati megbízást kell behoznia a KreaNodnak, hogy nullszaldós legyen? Mekkora árbevételt vártok 2013, és mekkorát 2014-re?

Mivel vannak a pályázatokhoz kapcsolódó szolgáltatásaink is, amelyek körét bővíteni szeretnénk, valamint egyéb terveink is, ezért nem teljesen a pályázatok díjazásán múlik a dolog. Nem titok, hogy többen vagyunk a cégben, és a munkánkat tesszük bele. Azon kívül, hogy fizetést nem tudunk kivenni egyelőre, pénzt befizetnünk már legalább nem kell. Nekem másfél év cégfenntartás után már ez is nagy öröm. A 2013-as árbevétel a néhány százezres nagyságrendet fogja megütni, de 2014-ben bőven át fogjuk lépni a milliót. Ezek egyáltalán nem nagy számok, de olyan helyzetben vagyunk, mint sok korábbi internetes cég itthon. Túl kell élni a kezdeti nehézségeket, és mindent megtenni addig, amíg igazi piaca lesz egy új irányzatnak itthon. Amikor ez megtörténik, akkorra szeretnénk már csak egyedül jelen lenni rajta.

Reális elképzelés, hogy a KreaNod egyedüli szereplő legyen a maga piacán? Jó az egyáltalán, ha valakinek teljes monopóliuma van valahol, és semmilyen kihívó nem ösztönzi jobb teljesítményre?

Reális elképzelésnek tartom, de természetesen biztosan mindig lesznek próbálkozók. Sőt, ha igazán jól tesszük a dolgunkat, és kellőképp stimuláljuk a piacot, akkor arra a külföldi szereplők is felfigyelhetnek, és megpróbálhatnak betörni. Leleményességgel azonban le lehet őket is győzni, lásd például a Bónusz Brigád példáját. Szerintem méltatlanul kevés szó esik a tényről, hogy ők nem adták el a cégüket az első adandó alkalommal, és a hazai piachoz igazodó egyéni megoldásaikkal meg is tartották vezető pozíciójukat. Minden tiszteletem az övék!

A motivációval soha nem lesz gond nálunk, új kihívásokat mindig találunk majd, de ha nekünk nem is, a kreatívoknak és a megbízóknak biztosan jó, ha állandó verseny van a kegyeikért. Nekem sem lesz ellenemre.

Milyen a KreaNod megítélése a kreatív szcénában? Sokan mondják, hogy árletörő hatású, és ezért rontja a kreatívok piacát?

A visszajelzések 95%-a nagyon pozitív, ami minket is meglepett. Elég kevés negatív kritika jutott el hozzánk, és azok is csak az indulás környékén, de persze lehet még néhányakban ellenérzés velünk kapcsolatban. A kritizálók azonban sok körülményt nem vesznek figyelembe. Tény és való, hogy csak egy ember nyerheti el a felajánlott díjazást, de a nyereségvágyon túl még rengeteg indíttatás létezik, amiért részt vesznek a pályázatokon. Van a közösségben GYES-en lévő kismama, aki így szeretne munkában maradni, van jó néhány diák, akik a KreaNod révén ismerkednek az éles megbízásokkal és ügyfélkezeléssel, akadnak vidéki dizájnstúdiók, akik általunk próbálják meg leküzdeni a korlátokat, és nem egy kreatív természetesen csak a versengés, vagy az érdekes feladatok miatt indul.

Egyébként sem mindenkit bíznak meg állandóan százezer forintos logótervezéssel, és valószínűleg senki nem is így kezdi, csak később sokan hajlamosak elfelejteni, honnan jöttek. Nálunk ráadásul minimális díjazás is van, pont a kreatívok munkájának tisztelete miatt. Csak hogy a példánál maradjunk, a KreaNodon 40 ezer forint díjazást kell minimum felajánlani egy logópályázathoz. Itthon nagyon sokan vállalnak ilyesmit 20-30 ezer forintért, jó néhány megbízó sokallta is ezt, de mi kitartottunk. Arról pedig ne legyen senkinek illúziója, hogy mi történne, ha mi nem lennénk. A kispénzű megbízók nem kezdenék el megfizetni a nagyon drága dizájnereket, hanem találnának a környezetükben olyanokat szép számmal, akik nálunk is olcsóbban megcsinálják, de azoknak a minősége olyan is. A mi létezésünk remélhetőleg arra lesz hatással, hogy a kisebb megbízók is minőségi partnerekre bukkanhatnak, mert ahogy egy régi kreatívunk fogalmazott: „Mi megtisztítjuk a piacot, mert itt a kóklereknek semmi esélye az érvényesülésre.”

Egyébként én is kreatív oldalról jöttem, és olyan oldalt terveztem, amit szívesen használnék. A lelkiismeretem tiszta ilyen szempontból. De a bírálóknak nem kell aggódniuk: ha olyan kizsákmányoló ez a modell, akkor feltételezhetjük, hogy a kollégáik sem buták, így előbb-utóbb nem lesz, aki részt vegyen a pályázaton, mi pedig szépen csődbe fogunk menni. Várjanak erre! A munkák minősége azonban eddig önmagáért beszél, ha pedig a megbízók is elégedettek – márpedig dizájnpályázatoknál 100%-ban azok –, akkor mondjuk úgy, hogy a piac eldöntötte a kérdést. Mindenesetre az én fejemben egy olyan portál él, amit menő kreatívoknak is megéri használni, de ehhez még fejlesztetnünk kell. Remélem, a bírálatok is általában a crowdsourcingról kialakult – általam is sokban osztott – képnek szólnak, és nem kifejezetten a KreaNodnak.

Az éles üzem elindulása óta milyen problémák okozták a legtöbb, illetve a legnagyobb nehézséget?

Az összeszokás. Mind kreatívoknak, mind megbízóknak teljesen új volt ez a fajta együttműködés, és meg kellett találni azokat a mechanizmusokat, amik révén hatékonyan tudnak együttműködni. Néhány alapelvre rá kellett vezetni mindkét felet, de ebben azt hiszem, nagyon jó eredményt értünk el. A kreatívok közössége ugyebár visszatérő szereplő, akik nemcsak egy pályázat erejéig jönnek az oldalra, így folyamatosan fejlődnek, míg a megbízók számára is sok példa áll már rendelkezésére ellesni hatékony fogásokat. Kezdik megtanulni egymás tiszteletét, és mivel ez volt a célunk, erre nagyon büszkék is vagyunk.


Kedvelje a Makronómot Facebookon!



Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés