Számszerű vallomás jött Von der Leyenéktől: Magyarország a top10-ben, miközben a „bezzegországok” a sor végére álltak
Beszédes rangsort posztolt az Európai Bizottság az Unió gazdasági helyzetéről.
Nagyon fontos, hogy az automatizálást, robotizálást ne veszélynek, hanem lehetőségnek tekintsük, és ehhez mértén készüljünk fel rá. De ne essünk át a ló másik oldalára.
„Az állam a gazdasági szerkezet modernizációjához hozzájáruló tőkebefektetések ösztönzésével, a hazai kisvállalati szektor tudás- és innovativitás szintjének emelésével, valamint a humán vagyonba történő jelentős és gyors beruházással mozdíthatja olyan irányba a magyar gazdaságot, hogy az sikeresen tudjon bekapcsolódni a gyors változásokba. Ami a magyar gazdaság szerkezetének korszerűsítését illeti, ahhoz elsősorban az úgynevezett tudáságazatok – az infokommunikáció, az oktatás és a kutatás-fejlesztés, a szakmai-tudományos, a műszaki-szolgáltató tevékenység –arányát kellene növelni, amely jelentős beruházásokat is igényel.
Másrészről a végzettségi struktúra is átalakításra szorul. A V4-országok statisztikai hivatalai által készített friss elemzés szerint a 15–74 éves népesség iskolai végzettség szerinti megoszlása tekintetében Magyarország van az automatizálás okozta várható veszélyek szempontjából a legkockázatosabb helyzetben. Ugyanis nálunk a legmagasabb – 23,2 százalék – az alapfokú, és a legalacsonyabb – 56,9 százalék – a középfokú végzettségűek aránya, a felsőfokú végzettségűek tekintetében pedig a második helyen vagyunk.
Csehországban a legalacsonyabb, 12,6 százalékos az alapfokú végzettségűek aránya. Az OECD-tanulmány szerint a V4-országok között a cseh munkahelyeket fogja a legkevésbé veszélyeztetni az automatizálás. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy kutatás-fejlesztésre is a csehek fordítanak a legtöbbet. 2016-ban az egy főre jutó kutatás-fejlesztési ráfordításuk a magyar érték csaknem kétszerese volt, és meghaladta az EU28 átlagának háromnegyedét.
Magyarországon az alapfokú végzettségűek magas aránya lehet az egyik akadálya annak, hogy a munkaerő általános szakmai szintjét gyorsan és hatékonyan lehessen emelni, és a nagyobb tudást és képességeket igénylő munkahelyeket megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerővel lehessen ellátni. Az ezzel kapcsolatos problémákat már érzékeltetik a KSH friss foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatai.
2018 első negyedében az előző negyedévhez képest enyhén csökkent a foglalkoztatottak száma, és 3,8-ról 3,9 százalékra nőtt a munkanélküliség. Az okok között világosan kirajzolódik a végzettségi probléma. 2018 első negyedében az előző évhez viszonyítva a legfeljebb alapfokú végzettségűek foglalkoztatása 2,7 százalékkal csökkent, míg a felsőfokú végzettségűeké 4,8 százalékkal nőtt. 2018 első negyedében a legfeljebb alapfokú végzettségűek között 11 százalék, a felsőfokú végzettségűek között pedig csupán 1,3 százalék volt a munkanélküli.
A munkanélküliség szintje általában is azokban a régiókban a legmagasabb, ahol a legnagyobb az alap- és a legkisebb a felsőfokú végzettségűek aránya. Adódik tehát a feladat: nyilvánvalóan az alapfokú végzettségűeket kell a leggyorsabban és elsősorban szakmai képzés segítségével a középfokú végzettségűek közé felemelni. De fontos a diplomások arányának növelése is, hiszen a robotizáció, digitalizáció egyre több felsőfokú végzettségű szakembert igényel. Magyarország a 30–34 éves korosztályon belül a felsőfokú végzettségűek tekintetében is el van maradva az EU-s átlagtól.
A gyors technológiai változásokba való sikeres bekapcsolódásunk legfontosabb feltétele tehát a képzettségi szerkezet javítása, a képzettségi szintek közötti előrelépés, illetve az általános, mindenkire érvényes tudás felfrissítése és a képességfejlesztés. Azonban egy dologról nem szabad megfeledkeznünk. A robotizáció, mint említettük, elsősorban a könnyen gépesíthető, automatizálható munkahelyeket váltja ki.”