Szóval baj van a tündérmesével: az újraiparosítás nem lendítette növekedési pályára a magyar gazdaságot.
„Kedves vezetőinknek ez a becsípődése a termelés-központú gazdasággal nem új keletű. A 2011 végén közreadott Magyar Növekedési Terv című konzultációs anyag már Magyarország újraiparosítását tűzte ki célul, mint a gazdaság fellendítésének alapvető eszközét. Ezt annak idején ki is veséztem, most legyen elég annyi, hogy már akkor sem tűnt ígéretesnek a dolog. Már abban az évben – a miniszterelnök tusnádfürdői előadása nyomán – bevonult a közbeszédbe a munka alapú társadalom víziója, amit azóta Európának is nagy szeretettel ajánlgat.
Nos, tettek is az ügyben. A nemzeti össztermék előállításában a feldolgozóipar súlya valóban emelkedett az elmúlt időszakban. A dolog szépségén sokat ront, hogy a többi nemzetgazdasági ágnak nem csupán a súlya, de a hozzáadott érték termelés abszolút értéke is csökkent az eltelt időszakban. (...)
Szóval baj van a tündérmesével: az újraiparosítás nem lendítette növekedési pályára a magyar gazdaságot. Ha kimutatható is némi pozitívum a számokban, az sajnos csak a négy nagy autógyár teljesítménye. Azokkal persze semmi baj, sőt. De ha a magyar gazdaság sorsa négy nagyvállalaton és pár beszállítójukon múlik, akkor elkezdhetünk aggódni.”
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
Megbecsülésre méltó, világszerte irigyelt regionális integráció részei lettünk, de van még mit elfoglalni. Brüsszelt, vagy legalább a méltó helyünket benne. Kohán Mátyás írása.
Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
A statisztikai hivatal ma reggeli előzetes adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, míg negyedéves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés ez év első három hónapjában a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok alapján. Az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbbek a számok – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az év egészében 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
Brutálisat nőtt az államadósság Romániában, ezért takarékosságra kötelezik a kormányt, létszámstopot rendeltek el a közszférában.
Úgy tűnik, össztűz alá vették az oroszok a várost.
