Robotforradalom zajlik Kelet-Európában, amit a bevándorlás megakadályozhat – svájci lap a magyar gazdaságról

Az automatizálás és a digitalizálás forradalmasítja a munka világát, emiatt azonban Nyugat-Európában kifejezetten aggódnak. A döntéshozók tartanak a tömeges munkanélküliségtől, mert úgy vélik, hogy a robotok hatására rengeteg munkahely vész majd el.

Kelet-Európa átalakuló gazdaságaiban azonban a vélemények meglehetősen eltérőek. Itt egyre több közgazdász, vállalkozó vagy akár szakszervezeti képviselő úgy tekint az automatizálásra, mint egy óriási lehetőségre – szól a Neue Zürcher Zeitung elemzése.

Fejlődő vállalkozások

Miért nyitnak a kelet-európai országok és vállalkozások a gazdasági tevékenységek automatizálása felé? A lap szerint a rövid távú ok az, hogy az elmúlt években hatalmas munkaerőhiány mutatkozott Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon.

Az egykor még magas munkanélküliség mára történelmi mélypontra esett ezekben az országokban, amelyet az elmúlt években lezajló gazdasági fellendülés, illetve a Nyugat-Európa irányába történő kivándorlás váltott ki. A szakképzett munkaerő hiánya nagymértékben növelte a béreket és ennek hatására

a reálbéreket tekintve Lengyelországban öt százalék, Magyarországon pedig tíz százalék – emelik ki.

Kelet-Közép-Európa a robotokba fektet be

A kelet-közép-európai vállalatokat két erő is a munkafolyamatok automatizálása és digitalizációja felé tereli. Amikor nehéz munkaerőt találni, akkor érdemes belefektetni a robotizációba és digitalizált rendszerekbe (ipar 4.0), ráadásul a bérek is erőteljesen emelkednek, ami tovább növeli a munkatényező árát. Ha pedig a munkatényező ára (költsége) nő, akkor a tőketényező (a gépek és robotok) viszonylag olcsóbbá válik.

A lap hivatkozik a bécsi nemzetközi gazdaságkutató intézet (WIIW) Kelet-Közép-Európára vonatkozó gazdasági előrejelzésére, amely arra mutat rá, hogy a vállalkozások valóban a fent leírt logika szerint reagálnak a világgazdasági folyamatokra. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adatai szerint Kelet-Közép-Európa hamarosan a világ leginkább robotizált térségeinek egyikévé válhat a következő években.

A multifunkciós ipari robotok előrejelzett éves növekedése (2019-2021, százalék)

Forrás: IFR.org

a használt robotok száma valójában még mindig meglehetősen alacsony a vezető országokhoz – például Japánhoz, Dél-Koreához vagy Németországhoz – képest.

Bevándorlás, mint megoldás?

Az automatizálásba való befektetésnek nem csak rövid távú, hanem hosszú távú okai is vannak. A közeljövőben a korábbi szocialista országok nagy demográfiai kihívásokkal néznek majd szembe a lap elemzése szerint, hiszen a lakosság ezekben az országokban nemzetközi összevetésben is gyorsan öregszik, száma pedig csökken.

A jelenlegi előrejelzések szerint 2040-re Lengyelországban és Magyarországon a munkaképes korú lakosság húsz százalékkal csökkenhet és ennek hatására a teljes foglalkoztatottság is megvalósul. Az öregedő és zsugorodó társadalmakban különösen nagy az ösztönző erő az automatizálásba való befektetésre.

Ez magyarázza azt, hogy a világ egyik legidősebb társadalma, Japán, vagy éppen Dél-Korea és Németország is a robotizálás élvonalában található – húzza alá a lap.

Tízezer főre jutó telepített robotok száma a feldolgozóiparban 2017-ben

Forrás: IFR.org

Bár a bevándorlás nyugaton mérsékelni tudta a népesség csökkenését és a szakképzett munkavállalók hiányát, a migráció kérdése megosztja Közép- és Kelet-Európát.

ezek a munkavállalók pedig mind nyelvi, mind kulturális szempontból könnyen integrálhatók.

A térség azonban a muszlim kultúrából érkező bevándorlókat elutasítja, Lengyelország pedig ellenzi a menekültek „újraelosztását” Európában – hívja fel a figyelmet a lap.

A társadalmak mellett a közgazdászokat is megosztja a bevándorlás kérdésköre. A bevándorlás ugyanis rövidtávon enyhítené a szakképzett munkaerő hiányát és a bérnyomást, ami segítené a munkaadókat. Hosszabb távon azonban a bevándorlás háttérbe szorítaná és lassítaná az automatizálást.

ezzel megnehezítve a nyugati gazdasági fejlettséghez és jóléthez való felzárkózást.

Lelassul a gazdasági fejlődés?

A kelet-közép-európai gazdaságokban a munkaerőhiány és a bérnyomás kettős következményekkel járhat, ahogyan arra a WIIW az előrejelzésében is rámutat. A növekvő bérek olyan hatalmas fogyasztást eredményeztek a térségben, hogy ennek köszönhetően Csehországban három százalékos, Lengyelországban pedig öt százalékos GDP növekedést történt.

Azonban a munkaerőhiány előbb-utóbb korlátozhatja is a növekedés ütemét. A WIIW szerint a kelet-európai országok valószínűleg hamarosan átlépik a jelenlegi fellendülési csúcsot, így várhatóan a térség gazdasági növekedése átlagosan évi három százalékos ütemre lassul majd 2020-ig.

Hozzá kell tenni, hogy a friss, harmadik negyedéves, közel öt százalékos magyar GDP-növekedési adat óriási meglepetést jelent, mivel az elemzők nem gyorsulást, hanem már a nyugat-európai trendeket követve inkább lassulást vártak a hazai gazdaságban. 

Címlapkép: robotpincér egy győri étteremben 2018. szeptember 11-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba.