Bérnövekedés, fogyasztói bizalom, gazdagodó háztartások: ezért nő a kiskereskedelmi forgalom

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán kiadott első becslése szerint szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma a nyers adat szerint 4,4, naptárhatástól megtisztítva 5,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az első három negyedévben a forgalom naptárhatástól megtisztított volumene 6,5 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában, a nyers index 6,3 százalékos növekedést jelez.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője emlékeztetett: a piac eleve lassulást várt, így érdemi meglepetést  aligha okozhattak a kiskereskedelmi forgalom szeptemberi adatai, amelyek a második leggyengébb eredményt mutatták ebben az évben. Mint megállapította az év eleje óta trendszerű lassulást tapasztalható, amit a háromhavi átlagos teljesítmények fokozatos mérséklődése is jelez. 

A következő hónapokban a továbbra is erős munkaerőpiac segíthet fenntartani a még mindig kedvező növekedési dinamikát, Virovácz Péter azonban nem számít a trendszerű lassulás megtörésére. A harmadik negyedév kiskereskedelmi teljesítménye alátámasztja azt a feltevést, hogy a fogyasztás továbbra is erőteljes húzóereje maradt gazdasági növekedésnek, ugyanakkor  hozzájárulása GDP emelkedéséhez mérséklődhetett. 

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint szeptemberben a bank várakozásainak megfelelő ütemben bővült a kiskereskedelmi forgalom, ami az egy évvel korábbi erős bázis miatt mutat lassulást  az előző hónapban mért  növekedéshez képest.

Az idén 8 százalékot meghaladó reálbér növekedés, a  16 éves csúcsa közelében tartózkodó fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt Suppan Gergely szerint a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése, ám az év hátralevő részében a magasabb bázis miatt már lassulhat. A tavalyi 5,6 százalékos növekedés az idén 6,3 százalékosra gyorsulhat,  ami hozzájárul a GDP növekedésének gyorsulásához is.

A forgalom növekedésének idei gyorsulása összhangban van a Takarékbank szakértőinek  azon várakozásával, hogy idén a tavalyit 4,1 százalékot meghaladó, 4,6 százalékos lehet a GDP növekedése. 

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője úgy látja, a szeptemberi adatok a  lassulás ellenére továbbra is impresszívnek mondhatóak. A harmadik negyedévben némileg lassulhatott a háztartások fogyasztásának növekedési üteme a második negyedévhez képest, ám a belső fogyasztás továbbra is a GDP bővülésének meghatározó tényezője maradt.

Az emelkedő bérek, a feszes munkapiac, a fogyasztói bizalom alakulása továbbra is támogatja a vásárlások folytatódását, így Nyeste Orsolya alapvetően erős kiskereskedelmi számokat vár az elkövetkező hónapokra is.

A tavalyi  utolsó negyedév magas bázisadatai némi lassulást sugallnak a volumenindexekben az idei év utolsó negyedévére, így az éves növekedés üteme a 4-6 százalékos sávba kerülhet vissza. Az élénk belső kereslet hatására a maginfláció is hamarosan emelkedésnek indulhat, miközben a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg többlete csökken.

(MTI)