György László: A külföldről diktált gazdaságpolitika helyett a növekvő bérekért küzdünk

2018. szeptember 24. 08:36

Magyarország 2010 előtt a pénzügyi rendszer kiszolgálója volt és a külföldi cégeket hozta helyzetbe, most viszont mozgásterét feszegetve minden eszközt annak rendel alá, hogy a magyarok életminősége javuljon – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára csütörtökön egy szakmai konferencián, Budapesten.

A sereghajtóvá válásban voltunk éllovasok

Magyarországon mélyebb volt a 2008-as pénzügyi válság, mint az európai országok többségében – kezdte előadását György László az Országgyűlés fenntartható bizottsága és a Magyar Természetvédők Szövetsége által szervezett, Válság után, válság előtt? – A fenntartható fejlődés esélyei a világgazdasági válság után tíz évvel elnevezésű rendezvényen. 

Régiós lemaradásunk gyökere az a hetvenes évekbeli döntés, hogy a növekvő olajárak miatti olajszámla kifizetésére inkább hitelt vettünk fel a fogyasztásunk visszafogása helyett. Ennek eredményeként az államadósság a GDP arányában tíz-húsz százalék körüli szintről a rendszerváltoztatásra már 80 százalékra nőtt – emlékeztetett. A lengyel adósság a magyarnál is magasabb volt, de a lengyelek az adósságuk újratárgyalását kérték és addig nem fizettek kamatot, míg nem kaptak adósságkönnyítést – tette hozzá. 

Magyarország ezzel szemben a nemzetközi pénzügyi rendszer hűséges kiszolgálója volt, ezért kellett a 2008-as válságban a Nemzetközi Valutaalap segítségéért fordulnia.

A hitelezők felelősségét az adósságproblémában Magyarország nem ismerte fel, miközben lett volna esély egy méltányos alkura. Ráadásul rossz gazdaságpolitikai mixet is választott: elsietve és túlzó mértékben liberalizálta gazdaságát, építette le szabályozásait, áron alul árusította ki az állami vagyont a privatizáció keretében, végül túlságosan szigorú csődtörvénnyel járult hozzá a magyar vállalatok nagyszámú megszűnéséhez – mutatott rá György László.

Így szakított Magyarország az önsorsrontó gazdaságpolitikával

A magyar „éltanulóskodás” eredménye nem az lett, hogy a külföldi nagyvállalatok magas színvonalú tudást hoztak hazánkba. Ehelyett az alacsony hozzáadott értéket előállító tevékenységeket telepítették Magyarországra. Ezzel párhuzamosan a hazai tulajdonú gazdaság részesedése az exportból drasztikusan csökkent.

A problémát súlyosbította, hogy a gazdaságpolitika a külföldi cégeket jobban támogatta, mint a hazai vállalatokat

– mondta az államtitkár.

Az önsorsrontó politika a magyarok életminőségét is rontotta: másfélmillió munkahely szűnt meg a rendszerváltoztatás után, mivel a gazdaságpolitikának nem volt célja a teljes foglalkoztatás fenntartása. Így a nettó reálbér csak 28 százalékkal nőtt 1970 és 2010 között, miközben az egy foglalkoztatott által előállított termék megháromszorozódott. 2010-ben ráadásul ugyanolyan foglalkoztatási mélyponton volt a munkapiac, mint 1996-ban, amikor megszűnt a magyar ipar – tette hozzá. 

A foglalkoztatás leépülésével a szak- és felnőttképzés is leépült, miközben az unióban ma már sokkal magasabb a szakmát szerzők aránya, mint hazánkban. A 2010-es 3 százalékról mára 7-8 százalékra sikerült növelni a felnőttképzésben résztvevők arányát – mutatott rá az államtitkár.

György László szerint a külföldi érdekeket előnyben részesítő gazdaságpolitika tehát öt fő következménnyel járt: leépült a hazai ipar és teret nyertek a külföldi vállalatok, leépült a foglalkoztatás, valamint a szak- és felnőttképzés, továbbá kialakult egy duális adószerkezet, e problémák pedig hozzájárultak a külső eladósodáshoz is.

Külföldi helyett magyar érdek

2010 után éles váltás történt a magyar gazdaságpolitika irányultságában. A külföldről diktált és külföldi érdeket szolgáló gazdaságpolitikát a magyar érdeket szolgáló, mozgásterét rendre feszegető politika váltotta fel György László szerint. A görög, válságba vezető úttal szemben Magyarország visszautasította az IMF és a Bizottság javaslatait és saját utat kezdett járni – vélekedett.

Így sikerült 2012 óta folyamatosan az uniós három százalékos kritérium alatt tartani a költségvetési hiányt, emiatt pedig az államadósság is folyamatosan csökken. Ráadásul az adósság szerkezete is átalakult, hiszen 2010-ben még kétharmada, ma már csak egyharmada van külföldi kézben.

Magyarország végre egyre kevesebb kamatot fizet: az államadósság kamatai megfeleződtek, így kevesebb adósság után kevesebb terhet is kell fizetnünk

– tette hozzá György László. Az ország már hazai forrásokból képes finanszírozni az adósság megújítását, ráadásul az uniós átlag alatti az államadósság-arányunk is. Emiatt már most is sokkal kevésbé sebezhető a magyar gazdaság mint 2010-ben, de középtávon cél az államadósság 50 százalék körüli szintre csökkentése – mondta.

További siker, hogy mára 4,5 millió főre emelkedett a foglalkoztatottság, miközben a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken – 220 ezer fős csúcsáról 110 ezer fő közelébe –, miközben a tartós résztvevők száma csupán 70 ezer fő – mondta. Az ezen felüli közfoglalkoztatottak folyamatosan cserélődnek és lépnek be inaktivitásból a munkapiacra. „Először képessé tettük az embereket arra, hogy munkát végezzenek, most pedig arra tesszük őket képessé, hogy magas hozzáadott értéket hozzanak létre” – mutatott rá a következő lépésre.

A munkaalapú társadalomban nem csak egyre többen, hanem egyre több fizetésért is dolgoznak:

2011 óta közel ezermilliárd, családonként évi félmillió forintot csoportosít át Magyarország a globális felső tízezertől

– köztük jelentős részben a globális tőketulajdonosoktól – a hazai munkavállalókhoz. A gazdaságpolitika felismerte, hogy a tervutasításos és a szuperkapitalista rendszer is rossz szélsőség, amelyek a kevesek szolgálatára épülnek. Ezért a középutat, azaz az egyensúlyban lévő szabad piacgazdaságot kell megvalósítani, de úgy, hogy az a magyar érdeket és a növekvő béreket szolgálja – tette hozzá.

Ennek eszközeként említette a bérek és a hazai középvállalatok adóterheinek gyors csökkentését illetve az innovatív termékeket szolgáló fejlesztőcégek helyzetbe hozását ahhoz hasonlóan, ahogy 2010 előtt Magyarország a külföldi cégeket hozta helyzetbe.

Erős vállalkozások, stabil munkahelyek, növekvő bérek

Az államtitkár előadásában kifejtette: környezeti élhetőségben és az épített környezet minőségében Magyarország most is a világ élvonalában van, a jövedelmeink növekedésén azonban még dolgoznunk kell.

Ugyanakkor nem az állam határozza meg a béreket, a kormány csak küzdeni tud azért, hogy a magyarok megkapják azt, ami nekik jár

– figyelmeztetett, hozzátéve, hogy a növekvő életszínvonalhoz erős magyar vállalkozások, stabil munkahelyek és növekvő bérek szükségesek. 

Elmondta, mindennek az elérését segíti a szaktárca által megfogalmazott négy nagy ügy, a kreatív magyarok és az innovatív vállalkozások támogatása, a gyors és biztonságos közlekedés, a tiszta, okos és megfizethető energia, valamint a tiszta ország céljának elérése. A négy ügy köré szervezték meg az ITM gazdaságfejlesztési stratégiáját, 15 nevesített programmal, az azokhoz rendelt több mint 60 projekttel, amelyeket az elkövetkezendő 12 évben valósítanak meg – tette hozzá az államtitkár.

Példaként az államtitkár több ügyet is kiemelt. Ilyen a digitalizáció, amely elengedhetetlen a hozzáadott érték növeléséhez. Bár a digitális infrastruktúra – a szélessávú internet és a 4G lefedettség – kiváló, ezeket használni és alkalmazni is kell. Hiába költünk a következő 4-5 évben több tízmilliárdot digitalizációra, ha a magyar innovatív ötleteket és cégeket külföldi nagyvállalatok vásárolják fel – tette hozzá.

Ezért át kell alakítani az innovációs politikát, hogy innovátoraink ne fáradjanak el, mielőtt belépnének a piacra, hogy prototípusból valóban termék válhasson. 

Segíteni kell, hogy fejlesztőmérnökeink ne adják el kezdő vállalataikat aprópénzért külföldi befektetőknek,

erre szolgál a Gazella-programunk – ismertette.

Az ipar 4.0 és a beszállítófejlesztési programok célja pedig azon cégeknek a segítése, amelyeknek nincs közvetlen hozzáférésük a nemzetközi piacokhoz és még át kell állniuk a 21. század gyakorlataira. 

A kormány különös hangsúlyt fektet négy iparágra – az élelmiszergazdaságra, a kreatív iparra, az egészséggazdaságra és az építésgazdaságra – mivel ezeken a területeken van a legnagyobb hozzáadottérték-növekedési potenciál a magyar gazdaságban – fejtette ki. A GDP minőségi és nem mennyiségi növekedésére van szükség – mutatott rá.

A közlekedési fejlesztések között említette, hogy a következő 4-5 évben 4 ezer milliárd forintot fordítanak közútfejlesztésre, így 2023-ra nem lesz olyan település, ahonnan 30 perc alatt ne lehetne elérni valamelyik gyorsforgalmi utat. Folytatódnak a vasútvillamosítások és az autópálya-építések is, ez utóbbiak egészen az országhatárokig – közölte.

György László elmondta, törekednek arra is, hogy a keletkező hulladékot minél nagyobb arányban anyagában és energiájában újrahasznosítsák, valamint felgyorsítsák a háztartások okos mérőműszereinek felszerelését.

Célunk az, hogy a magyarok életminősége javuljon, minden eszközt és programot ennek rendelünk alá – húzta alá az államtitkár.

(MTI, Makronóm)

 

vissza a teljes nézetre