György László: A cégek munkaerőhiányt érzékelnek, de ez a munkapiac természetes állapota

2018. szeptember 12. 23:10

A tömeges munkanélküliség és inaktivitás létrejöttéhez hozzájáruló kilencvenes évekbeli gazdaságpolitika és annak örökösei hagyták leépülni azokat a rendszereket, így a szak- és felnőttképzést, amelyek képesek lettek volna a „feszes” munkapiac kiszolgálására. Mi azon dolgozunk, hogy ezeket a rendszereket visszaépítsük – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a Joint Venture Szövetség (JVSZ) 8. makrogazdasági konferenciáján kedden. Az eseményen a JVSZ és az ITM Stratégiai Partnerségi Megállapodást írt alá.

Nem munkaerőhiány, hanem a munkapiac természetes állapota

2010-ben Magyarországon Csehországhoz viszonyítva arányaiban egymillió fővel kevesebb munkavállaló tartott el egymillió fővel több inaktívat – mutatott rá György László. Ezzel szemben ma 800 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, ami korábban nem ismert problémákat is felszínre hozott – vélekedett.

A munkaadók munkaerőhiányt érzékelnek, miközben ez a munkapiac természetes állapota,

hiszen épp olyan feszes a piac, mint a többi visegrádi országban. Valójában a probléma az, hogy a tömeges munkanélküliség és inaktivitás létrejöttéhez hozzájáruló kilencvenes évekbeli gazdaságpolitika és annak örökösei hagyták leépülni azokat a rendszereket (a szak- és felnőttképzést), amelyek kiszolgálták volna a „feszes” munkapiacot.

Az embereket nem lebutítjuk, hanem képezzük és munkához segítjük, ezért fejlesztjük a szak- és felnőttképzést

– tette hozzá, emlékeztetve, hogy ezeket azonban szinte a nulláról kell visszaépítenünk. A cégek a technológiai fejlődés ellenére is növelnék a foglalkoztatottak számát, ami jelzi, hogy az új technológiák nem az ellenségeink és egyre több, egyre képzettebb munkavállalót igényelhetnek. Ha jól válaszolunk a technológiai kihívásokra, akkor az újítások a magyar munkavállalókat és a munkájuk hatékonyságát is támogathatják – mondta.

A magyar sikeresség értékei: rugalmasság, aktivitás, alkalmazkodás

A 2010 utáni gazdaságpolitika a társadalom egyik fő alapértékévé az aktivitást teszi. E társadalomban a felnőttkorúak tanulnak vagy más módon, munkával fejlesztik képességeiket, ugyanis a 21. században egyre több és összetettebb képességgel kell rendelkeznünk ahhoz, hogy képesek legyünk együtt dolgozni a robotokkal. 

Ha e képességeket nem tudjuk megszerezni, akkor fennáll a veszély, hogy a robotok nem velünk, hanem helyettünk dolgoznak majd.

Márpedig a foglalkozások 60 százalékában a tevékenységek 30 százaléka automatizálható. Különösen érintett a vendéglátás, a gyártás, a mezőgazdaság és a szállítás – emlékeztetett.

Fotó: Alapfy László.


2020-ra a korábbiaknál is fontosabbá válik a kognitív rugalmasság és az érzelmi intelligencia – tette hozzá. Nem csak tiszta, hanem összetett struktúrákban gondolkodó emberekre lesz szükség, akik képesek átalakítani gondolatrendszerüket a környezet változásának hatására. Lehetséges, hogy emiatt a bölcsészek iránti kereslet nő majd meg – vélte az államtitkár. 

A 2010 utáni új magyar gazdaságpolitikával szemben is kognitív rugalmatlanság érződött külföldről, de mára a külföldi szereplők is megértették, hogy a magyar úton a munkavállalók mellett a munkát teremtők is célba érhetnek – vélekedett.

Innovációs ökoszisztéma a leányvállalat-ország helyett

A kilencvenes években vált hazánk „leányvállalat-országgá”. A kifejezés arra utal, hogy a nemzetközi vállalatok a magas hozzáadott értékű termelést többnyire otthon tartják. Ráadásul hallgatólagos megállapodásuk van kormányaikkal arról, hogy az innovatív termékfejlesztési termelési folyamatokat anyaországaikban végzik el – emlékeztetett. 

Ezért kell megtanítanunk a magyar kis- és középvállalatokat arra, hogyan boldogulhatnak az új, digitális korszakban

– tette hozzá, utalva arra, hogy az új technológiákra adott szabályozási válaszokban is élen kell járnunk. A drónszabályozás kapcsán például Magyarország az uniós álláspont kialakítására vár, e téren mi már előrébb járunk – emelte ki.

A globális kihívásokra gyors és hatékony válaszokat kell adni, kísérletezésre nincs sok idő. Ezért kell jobban fókuszálni a hazai tudományos, oktatási és innovációs erőforrások, egy szóval az innovációtermelési rendszer költéseit. Fontos eszköz lehet az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma megteremtése, ami olyan tudásközpontokat jelentene, amelyek 60 kilométeres körzetben kiszolgálnák a magyar kkv-k igényeit.

Újabb tudományos parkokat kell létrehozni, ahová betelepülhetnek a globális piacokhoz hozzáférő nemzetközi vállalatok fejlesztési részlegei. E közeg inspirálóan hatna a kisebb magyar cégekre, amelyek igénybe vehetik majd a park infrastruktúráját, és szervezetfejlesztési vagy éppen márkaépítési tanácsadásban is részesülhetnek – mondta el György László.

Jó példa erre, hogy Magyarország építi Közép-Európa legnagyobb, önvezető autók tesztelésére is alkalmas pályáját Zalaegerszegen,

amely a határidő előtt és a költségkereten belül épül meg, ráadásul már most is 350 kutatási-fejlesztési munkahely létrejöttét ösztönözte – hívta fel a figyelmet.

Kevesebben vagyunk és kevesebb erőforrásunk is van az USA-hoz vagy Kínához hasonló óriás innovátor-országokhoz képest, ezért el kell döntenünk, hogy mely tudományterületeken igyekszünk élen járni. Bizonyos megatrendeket követni kell, másokat alkalmazni, de több területen új eredményeket is létre kell hozni – figyelmeztetett. Ez csak a tudományfinanszírozás átalakításával sikerülhet, de Magyarország a kiválóságot továbbra is kiválósági alapon finanszírozza – tette hozzá.

A Joint Venture Szövetség a Magyarországon bejegyzett külföldi részvételű társaságok – részben vagy egészében külföldi tulajdonban lévő vállalatok  érdekképviseletére, működésük és a gazdasági életbe való beilleszkedésük elősegítésére alakult, 1986-ban. Az eseményen a JVSZ és az ITM Stratégiai Partnerségi Megállapodást írt alá. Jogszabály-véleményezésre és munkacsoportokban való részvételre is lehetőségük nyílik a JVSZ tagjainak. 
Fotó: Alapfy László.


Cél az országos 5G-lefedettség

Előadása végén az államtitkár az Innovációs és Technológiai Minisztérium jövőbeli terveiről elmondta, hogy Magyarország az önvezető autózás megatrendjét nem csupán követni kívánja, ezért a világban elsők között hoz létre 5G-fejlesztőkörnyezetet, majd teljes lefedettséget az országban. Ez ugyanis az önvezető autózás elengedhetetlen feltétele – ismertette.

A fizikai infrastruktúra mellett az emberi tőke és képességek fejlesztése is kiemelt feladat, ezért

cél, hogy 2030-ra minden évben legalább minden negyedik munkavállaló vegyen részt felnőttképzésben.

Bár a szak- és felnőttképzés újjáépítéséhez hazánk csak 2010 után kezdett neki, a kormány egy pezsgő felnőttképzési rendszer létrehozására törekszik, amely rugalmasan képes felkészíteni a magyarokat a munkaerő-piacnak a technológiai változásokból eredő folyamatosan változó igényeire – tette hozzá. 

Ehhez munkaerő-piaci előrejelző rendszert is építenek, amely a gyűjtött munkapiaci adatokra építve ellenőrizhetővé teszi a képzések minőségét, hogy garantáltan a leghasznosabb képzések maradjanak a felnőttképzési piacon – zárta előadását György László.

 

vissza a teljes nézetre