Óriásit nőtt az élelmiszer-kereskedelem májusban

2018. július 10. 12:06

Meghaladta az elemzői várakozásokat a kiskereskedelmi forgalom májusi bővülése; a szakértők további növekedésre számítanak, ami az év második felében lassulhat.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt heti közlése alapján a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 7,2, naptárhatástól megtisztítva 7,8 százalékkal haladta meg májusban az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 5,8, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 8,1 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint egyelőre nincs ok azt gondolni, hogy a fogyasztás lendületét bármi megtörhetné. A munkaerőpiac erősödik, így a szakértő az idei év egészében a kiskereskedelmi forgalom átlagosan 7 százalék feletti bővülésére számít. Kommentárjában kiemelte: a májusi eredmény jelentősen korrigálta az áprilisi gyengébb teljesítményt, így a második negyedév szintén erősnek tűnik.

Az elemző szerint meglepetést okozott az élelmiszer-kereskedelem teljesítménye, ahol szokatlanul magas, 5,8 százalékos növekedést regisztráltak, vélhetően a tavalyi alacsony bázis miatt. Továbbra is erős a forgalom bővülése a nem élelmiszer kereskedelmi üzletekben, ami az idei év eddigi adatait vizsgálva nem számít meglepetésnek, és az üzemanyagárak emelkedése ellenére az üzemanyag-kiskereskedelem dinamikája sem tört meg érdemben – fejtette ki.

Horváth András, a Takarékbank elemzője úgy látja, hogy a tavalyi növekedést az idén gyorsabb, 6,2 százalékos éves bővülés követheti, ami érdemben hozzájárulhat a GDP növekedésének gyorsulásához is. A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti – tette hozzá.

Elemzésében kifejtette: az idén folytatódó, jelentős, 8 százalékhoz közeli reálbér-növekedés, a márciusban 16 éves csúcsra ugró és azóta is a közelében tartózkodó fogyasztói bizalom, valamint a háztartások pénzügyi vagyonának meredek emelkedése miatt a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése, amely azonban az év második felében a magasabb bázis miatt már lassulhat.
Felidézte, hogy 2015 átlagához képest 17,5 százalékkal, 2010-hez képest pedig 29,2 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom.

A szakértő szerint a kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén várható átadási hulláma is. A háztartások ugyanakkor nemcsak a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, hanem a vendéglátás, a belföldi turizmus, a szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is, az új autók eladása pedig 29 százalékkal emelkedett az első fél évben.

A kiskereskedelem gyorsulásával összhangban a tavalyit meghaladó, 4,6 százalékos vagy annál gyorsabb GDP-növekedésre számít a Takarékbank elemzője.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben bekövetkezett forintgyengülés hatással lehet a kiskereskedelmi forgalomra. Ha tartósan gyenge marad a forint, akkor az üzemanyagok ára hosszabb távon magasabb árszinten maradhat, és az importált termékek ára is emelkedhet. Emiatt a lakosság átrendezheti a fogyasztását, ami lassíthatja a kiskereskedelmi forgalom növekedését – hangsúlyozta.

Kommentárjában jelezte: a reálbérek emelkedése miatt a tartós fogyasztási cikkek iránt fokozott a kereslet, ami növekedést eredményez a kiskereskedelmi szektorban.

A szakértő szerint ugyanakkor hosszabb távon a munkaerőpiac is befolyásolhatja a kiskereskedelmet, kérdés ugyanis, hogy a foglalkoztatottság mennyire lesz stabil. Emellett az is kérdés, hogy a bérnövekedés a következő években is meghaladja-e az inflációt – fejtette ki Németh Dávid, aki az idén a kiskereskedelmi forgalom 6-7 százalékos növekedésére számít.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank senior makrogazdasági elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: a májusi kiskereskedelmi forgalmi adatok alátámasztják azt a várakozást, hogy a második negyedévben is a lakossági fogyasztás lehet a GDP-növekedés legfontosabb hajtóereje.

A szakértő szintén úgy látja, hogy a forgalom bővülését az alacsony munkanélküliségi ráta, a növekvő bérek, az elhalasztott fogyasztás pótlásának igénye is támogatja. Mindez nemcsak az év első felére, hanem várhatóan az idei év egészére igaz lehet – közölte.

Az Erste elemzője hozzátette, becslésük szerint 4 százalékkal bővülhet idén a magyar gazdaság, majd 2019-ben 3,3 százalékra lassulhat a növekedés.

(MTI)

vissza a teljes nézetre