Annyira összefonódott a globális gazdaság, hogy Trump vámjai Amerikának is ártanának

2018. június 12. 13:13

Londoni pénzügyi elemzők szerint az amerikai ipar is megszenvedheti, ha Washington az autóimportra is megemelt védővámokat vezet be, mivel ez az amerikai autóipar évtizedek alatt kiépült beszállítói láncolatában is töréseket idézhet elő.

Citybeli vélemények szerint a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok jelentős autóipara elvileg szintén megérezheti az esetleges amerikai vámokat, de a térség növekedésének többi hajtóereje ennek visszahúzó hatását valószínűleg felülmúlná, sőt a magyar gazdaság várhatóan az eddig becsültnél gyorsabban növekszik az idén. 

A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató csoport – a hét vezető ipari hatalom (G7) rendkívül feszült hétvégi csúcstalálkozóját is kommentáló, hétfőn Londonban ismertetett tanulmánya felidézi, hogy Donald Trump amerikai elnök az alumínium- és az acélimportra kirótt 10, illetve 25 százalékos vám után az autóimportra is 25 százalékos vám kivetését fontolgatja.

A ház szerint igaz, hogy az Egyesült Államoknak jelentős deficitje van a legnagyobb külföldi partnerekkel folytatott autókereskedelemben: az amerikai autó- és autórészegység-piac tavalyi forgalma 355 milliárd dollár volt, és az amerikai kereskedelmi deficit ebben a szegmensben megközelítette a 112 milliárd dollárt. A legnagyobb európai gyártók közül Németország tavaly 30,5 milliárd dollár értékben exportált autókat az amerikai piacra, viszont csak 8,4 milliárd dollárért vásárolt amerikai járműveket.

A Commerzbank elemzői szerint azonban az Egyesült Államokban nagyon jelentős gyártókapacitásokat működtető német autógyárak egyes esetekben többet exportálnak Amerikából, mint amennyit anyavállalataik az amerikai piacra Németországból exportálnak, és mivel az exportmérlegben nem az anyavállalat nemzetisége, hanem az exportáló cég telephelyének holléte számít, a német autóipar Amerikából exportáló érdekeltségei valójában az Egyesült Államok kereskedelmi deficitjének csökkentését segítik elő. Emiatt a globális összefonódás miatt tűnik szinte lehetetlennek a kereskedelmi értékláncok szétszakítása.

Exportra termelő amerikai üzemeik viszont több részegységet – például motorokat – külföldi telephelyekről hoznak be. Ha ezt a láncolatot megemelt vámok terhelik, azzal amerikai gyártókapacitások versenyképessége kerülne veszélybe.

Az egyik megoldási lehetőség e gyártókapacitások áttelepítése az Egyesült Államokból az amerikai üzemek exportjának célországaiba – egyes esetekben ez már zajlik is.

Hosszú távon a termelési láncolatok ilyen jellegű átrendezése jelentős károkat okozhat az amerikai gazdaság feldolgozószektorában, annál is inkább, mivel az amerikai autóipar jóval dinamikusabb, mint az amerikai gyáripar többi szegmense. Az idei év első négy hónapjában az amerikai autógyártás volumene 21,5 százalékkal volt magasabb, mint 2007-ben mért legutóbbi ciklikus csúcspontján, miközben a feldolgozóipar más területeinek termelése 11,7 százalékkal még mindig elmaradt az akkori csúcsszinttől.

Ebben a helyzetben az amerikai autóipar és a beszállító hálózat megterhelése megemelt importvámokkal „klasszikus öngól” lenne – áll a Commerzbank hétfői tanulmányában.

Egy másik nagy nemzetközi pénzügyi szolgáltató csoport, a Bank of America-Merrill Lynch a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok jelentős autóiparára gyakorolt potenciális hatást vizsgálta. A cég londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) elemzői tanulmányukban kimutatják, hogy a magyar, a lengyel, a cseh és a román autóipar exportjának aránya a négy ország teljes exportján belül 10-20 százalék közötti. A hazai összterméken (GDP) belül Csehországban és Magyarországon a legnagyobb az autóexport súlya: 12, illetve 18 százalék.

A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok teljes kivitelének 75-80 százaléka az Európai Unió piacaira irányul, és csak 2-3 százalék megy az Egyesült Államokba. A térség teljes autóexportjából pedig alig 0,5-1 százaléknyit vesz fel az amerikai piac. A ház szerint a kereskedelmi feszültségek rövid távon a befektetési aktivitás gyengüléséhez vezethetnek az EU-gazdaságokban, mivel a jelentős bizonytalanság kikezdi az üzleti bizalmat.

A cég szerint azonban a közép- és kelet-európai EU-térségben erőteljes védelmet jelentenek e hatásokkal szemben az uniós folyósításokból finanszírozott jelentős beruházási programok, amelyek már az idei első negyedévben növekedési meglepetéseket okoztak a magyar és a lengyel gazdaságban.

A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői közölték: ennek figyelembevételével a magyar hazai össztermék idei növekedésére adott előrejelzésüket az eddigi 3,5 százalékról 4 százalékra, 2019 egészére szóló magyar növekedési prognózisukat 3 százalékról 3,2 százalékra javították.

Más nagy londoni házak is a korábban vártnál jobb teljesítménnyel számolnak a magyar gazdaságban. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzőstábja az európai feltörekvő piacok kilátásairól összeállított legfrissebb előrejelzésében közölte: a magyar gazdaság erőteljes tavalyi évzáró teljesítménye alapján 3,5 százalékról 3,9 százalékra javította a magyar hazai össztermék idei egész éves növekedésére adott előrejelzését, 2019-re pedig a 3,2 százalékos növekedést valószínűsítő korábbi becslés helyett 3,3 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban.

(MTI)

vissza a teljes nézetre