Hetilap

Jön a harmadik világháború?

Eszkaláció a Közel-Keleten
VI. évfolyam 16. szám

Nem a diszkrimináció az oka a férfi-női béregyenlőtlenségnek

2018. június 05. 17:37

A nők a legtöbb országban átlagosan alacsonyabb fizetésért dolgoznak, mint a férfiak. A ténnyel kevesen vitáznak, a miértekkel annál inkább. Egy új tanulmány dán adatokat elemezve arra jutott, hogy nem diszkriminációról van szó.

2018. június 05. 17:37
null

Henrik Kleven, a Princetoni Egyetem közgazdászának új elemzése megerősíti azokat a kutatásokat, amelyek szerint a gyermekvállalás okozza a férfiak és a nők közötti bérkülönbséget. Az alábbi ábrán látható is, hogy a nők fizetése a gyermek születésének pillanatában csökken, a férfiaké viszont nem.

Ha gyermekkel rendelkező és gyermektelen nőket hasonlítunk össze, akkor szintén azt láthatjuk, hogy a gyermekvállalás visszaveti a bérnövekedés ütemét.

Végül, a férfiak esetében a különbség nem létezik: ők gyermekkel és gyermektelenül is közel ugyanolyan fizetésért dolgozhatnak. 

Ha tehát a diszkriminációt az új kutatás alapján kizárhattuk, már csak azt a kérdést kell megválaszolni, hogy miért létezik ez az „anyasági büntetés” még Dániában is.

Mert a kutatás szerint a férfiak és nők közötti bérkülönbség meglepő módon még a rendkívül családbarát Dániában sem tűnik el.

Sőt: Dániában majdnem akkora, mint az USA-ban, pedig ott nem jár fizetett szülési szabadság. 

Az elemzés szerzője szerint ez azért van így, mert Dániában továbbra is a nők mennek elsősorban gyermekgondozási szabadságra, függetlenül attól, hogy a kormány hogyan támogatja a férfiak otthonmaradását. Bár a férfiak is élhetnének a lehetőséggel, még az állami támogató politika ellenére is csak tíz százalékuk tesz így a friss adatok szerint.

Az egyik magyarázat szerint ennek oka a társadalmi normák hatása, így végül inkább a nők esnek ki a munkapiacról a gyermekükkel hosszabb távon, ez a kimaradás pedig a fizetésükben is meglátszik. Valószínűleg nem arról van szó, hogy a társadalom általában nem hisz a nők teljesítményében és alulértékeli azt.

Egy másik elmélet úgy tartja, hogy nem a társadalom elvárásai és nyomása miatt maradnak otthon a nők, hanem azért, mert a nők és a férfiak preferenciái valamilyen (például biológiai) okból eltérnek egymástól. Így lehetséges, hogy a nők több időt szeretnének gyermekükkel tölteni, mint a férfiak.

Játsszon és nyerjen páros belépőt!

Összesen 47 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
annamanna
2020. március 22. 15:42
Megmondom, kinek az érdeke: a TÁRSADALOMÉ. Az egész társadalom (mondjuk az egész magyar nép) érdeke a közösségi túlélés, hogy a Kárpát-medence magyar kézen maradjon, ehhez magyar gyerekek kellenek. Tehát kinek kell szerződést kötnie a magyar nőkkel? A magyar társadalomnak /államnak. A túlélés az egyes férfinak is érdekében áll, de az egyes férfi nem érzi ezt olyan létfontosságú szükségletnek, mint a szexet. Az egyes férfival megkötött "szerződés" tehát alapvetően a szexre vonatkozik. Épp ezért vannak tízezer éve kurvák, és nincsenek fizetett béranyák, csak néhány különleges esetben (buziknál, színésznőknél, súlyos rendellenesség esetén, ami megakadályozza a szülést). Kurva viszont annyi van, mint égen a csillag, mert az egyes férfi alapvető érdeke a szex finanszírozása. Ez akkor is így van, ha állandó partnere van. Alapvetően ezért tolódott el a szülés ideje: a férfi SEM SZERETNÉ, hogy a nő teste túl hamar elhasználódjon a szülés miatt: lógó mell, lógó has, terhességi csíkok, striák, kitágult vagina, hízás, hormonális változások, elapadt szexuális étvágy, megváltozott érdeklődés.... ez a férfiaknak sem érdeke, ez a TÁRSADALOM érdeke, ezért a társadalomnak kellene megfizetnie. Az egyes férfi hozzáállása ebből jól megérthető: https://www.youtube.com/watch?v=GINojfS6f_c Lefordítva kábé ennyi: "hagyállógva luvnya"
22-es csapdája
2019. május 16. 18:28
Csak hárommal egészíteném ki. - a társadalmi normák évszázadok tapasztalatai alapján alakultak ki (nem oktrojált, hanem felismert szabályok) - a teljes népességre nézve legjobb stratégiákat szolgálják (azaz az átlagember számára is lehetővé teszik a boldogulást, előnyöket-hátrányokat optimalizálva) - létjogosultságukat az ezeket követő csoport fennmaradása, illetve szaporodása bizonyítja (nem az, hogy százszázalékos hatékonysággal működnek, hanem hogy működnek, és a csoportot életképessé teszik).
annamanna
2019. január 09. 12:51
Igen, egészen konkrétan ez a lényeg. Annyi kiegészítéssel, hogy a feladat elvégzéséért jutalomnak is kell járnia, mert akkor lesz BIZTOS, hogy valóban azt a feladatot várják el és nem mást. A feladat elvégzéséért kiosztott jutalom mutatja meg azt, hogy valóban az a feladat volt kiosztva. Ha másért adnak jutalmat, akkor valószínűleg a feladat is más. A mai világ a közoktatásban nem a családért végzett munkát jutalmazza; már itt kezdődik a kikacsintás; aztán ez tovább folytatódik a kétkeresős családmodellel. teljesen egyértelmű, hogy a társadalom elvárásrendszere van összezavarodva, és nem a nők. A társadalomnak kell letisztáznia, hogy mit vár el a nőktől, mit jutalmaz, mit segít elő. Mert az úgy nem megoldás, hogy valamit jutalmazok, aztán teljesen másról szövegelek, hogy mit is várok el, és azt nem jutalmazom. Ebben az esetben ugyanaz érvényes, mint bármilyen képmutatás esetén: Nem hallom, mit mondasz, mert olyan hangosan ordít, hogy MIT CSINÁLSZ. Amíg a társadalom mást kommunikál, mint amit valójában tesz, addig az lesz érvényes, amit tesz, és nem az, amit mond.
annamanna
2019. január 09. 12:50
Sok férfi megpróbálta már, hogy a nő helyett otthon maradjon a kisbabával. Általában feladták, mert nem bírták elviselni azt az idegi terhelést, amit a nőnek BÍRNIA KELL. Te kipróbáltad már? Mert ha nem, akkor miről beszélsz??
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!