Többet kellene oktatásra költeni, ez csökkenthetné a vagyoni egyenlőtlenségeket a világban – véli Branko Milanovic egyenlőtlenségkutató. Szerinte szétszakadóban vannak a társadalmak, ami a demokratikus politikai rendszereket is veszélyezteti, mivel mindinkább a felső egy százalék írja a gazdaságpolitikát.
A Világbank korábbi vezető közgazdásza szerint korunk gazdasági rendszere úgy van megalkotva, hogy a gazdagoknak kedvezzen – szemlézi az elemzővel készült interjút a Portfolio. Jó példa erre Németország, amely a globalizációnak köszönhetően a világ vezető exportőre lett, alacsony munkanélküliségi rátával. Eközben azonban az Egyesült Államokhoz hasonlóan, a társadalom szegényebb csoportjainak reáljövedelme a gazdasági sikerek ellenére nem nőtt. Németországban például az elmúlt 15 évben a szegényebb ötven százalék jövedelme nem növekedett. Milanovic szerint ráadásul a szakszervezetek ereje is sokat gyengült.
Milanovic szerint a baloldali pártoknak újra kellene gondolniuk az egyenlőtlenségek kezelésében képviselt álláspontjukat. Progresszív adóztatással vagy a szegényebbeknek nyújtott támogatásokkal igyekeznek enyhíteni az óriásira nőtt jövedelmi egyenlőtlenségeket, ahelyett, hogy a probléma valódi okával foglalkoznának.
A professzor úgy látja, hogy a vagyoni egyenlőtlenségek már akkorára nőttek, hogy a társadalom felső egy százalékának kezében korábban nem látott hatalom és lobbierő összpontosul. Emiatt ők képesek arra, hogy egyre több olyan törvényt és szabályozást írassanak a politikai elitekkel, amelyek a leggazdagabb egy százalék érdekeit szolgálják. Ezt a rendszert plutokráciának nevezhetjük, amelyben a leggazdagabbak képviselői a törvényhozási folyamatból is kiszorítják a szegényebb többség képviselőit, így végül ők alakítják a gazdaságpolitikát.
Ezért lenne szükség a tőke hatékonyabb megadóztatására – ahogyan azt Magyarország a válság- és különadókkal már 2010 után megkezdte –, hogy a tőke extra adójából a középosztálynak lehessen adni, például jobb oktatás formájában. Magyarország egyébként éppen ezt a megoldást követi, amikor a tőketulajdonosokat is bevonja a közteherviselésbe, és a különadókból beszedett jövedelmeket illetve az államadósság kamatmegtakarításait többek között családtámogatások formájában osztja szét.
Milanovic azt javasolja, hogy a tőketulajdonlás koncentrációját kellene csökkenteni a tőke megadóztatásával, így a tőkéből jobban részesülhetne a középosztály is. Másrészt kiváló oktatásra van szükség, ami fontosabb is a tőke adóztatásánál, hiszen a jövedelmek újraosztása helyett a jövedelemtermelő képességet támogatja és egyenlő kiindulási feltételeket teremt a társadalom tagjai számára. Végül, az óriás, például egymillió euró feletti örökségek megadóztatásával is enyhíteni lehetne a vagyonok végletes koncentrálódását.
Az amerikai pedagógusképzés a szélsőbaloldal melegágya, de Trump talán megvívja a kultúrharcot, ezúttal a spanyolajkúakkal az oldalán. Interjúnk Mike Gonzalezzel.
A háborúkat tárgyalással kell lezárni, harcolni kell a woke ellen, és nem szégyen a hazafiság – vallja Ram Madhav indiai író, politikus. Interjúnk!
A Facebook alapítója forradalmasítaná az oktatást.
Társadalmi mobilitás, merre vagy? Csak nem ott, ahol a társadalommérnök se jár?
A klasszikus európai felfogás az oktatást mint a műveltség megszerzésének eszközét látta. Szalai Zoltán írása.
A nyugat-európai baloldal nem az utcai embervadászokat üldözi, sokkal inkább az áldozataikat.
Ha az oroszok legyőzik Ukrajnát, bajban lehetünk, legalábbis az ISW gondolatkísérlete alapján.
