Ha emelték volna a minimálbért, most nem fájna a fejük a Brexit és Trump miatt

A tankönyvi modell hibái

A mainly macro blog szerint két okból sem érvényes a való életben a minimálbérekről alkotott bevezető tankönyvi modell, azaz

Az egyik ok a keresési költség, ami azt jelenti, hogy az új munkahely megtalálása időbe és pénzbe kerül. Ha egy vállalat vezetői például tudják, hogy a munkaerőnek sok anyagi ráfordításba telne egy hasonló munkahelyet találni, akkor ez lehetőséget adhat számukra, hogy ezzel „visszaélve” leszorítsák a béreket. (Emellett persze a cégeknek is költséges új munkaerőt toborozni.)

A másik probléma a monopszónium, ami azt jelenti, hogy kevés munkahely található egy térségben egy adott szektorban. Ez növeli a cég erejét és hatalmát, hogy csökkentse vagy ne emelje a fizetéseket a termelékenység javulása ellenére. Bizonyos értelemben itt is keresésről van szó, hiszen a költözés egy rendkívül nagy keresési költségnek tekinthető, főleg a családok számára. A monopszónium klasszikus példája egy olyan város, ahol csak egy cég létezik.

Akik amellett érvelnek, hogy a minimálbérek emelése munkahelyek megszűnésével fenyeget, sokszor nem veszik figyelembe, hogy a piacon kialakuló bér már a vállalatok erőfölényét tükröző „leszorított” fizetés. Ehhez képest az emberhez méltó életkörülmények garantálására az államnak érdemes lehet beavatkoznia és kikényszerítenie egy magasabb bérszintet.

Monopszóniumok mindenütt

Bár a legtöbb közgazdász a monopszóniumot valamiféle speciális esetként képzeli el, ezt a megközelítést azonban újra kell gondolni. Egy új kutatás szerint a legtöbb munkapiac nagyon koncentrált, azaz kevés cég uralja. Ez a koncentráció szignifikáns negatív hatással van a bérekre. A monopszónium esete működik: mivel kevés cég található egy helyen, kevesebb állást is hirdetnek meg, ezért a cégeknek kevésbé kell aggódniuk, hogy a munkavállaló felmond és más munkahelyet talál.

Mi ennek a szakpolitikai következménye? Például az, hogy a dolgozók munkakeresési költségeit csökkenteni kell. Ennek egy módja az, hogy jobb infrastruktúrát és közlekedést hozunk létre, rövidítve az utazási időket, így kiterjesztve a piacot. A lényeg, hogy a dolgozók könnyebben közlekedjenek városok között. 

A minimálbér megoldás lehet

Mindez ráadásul a minimálbérekhez is kapcsolódik.

a profitok helyett a béreket nyomják le. Elvégre helyi monopszóniumnak tekinthetők, tehát a dolgozónak egyébként sincs hova hátrálnia. A minimálbér mindezt egyből megakadályozhatja.

Ha viszont a monopszóniumok inkább a nagy településeken gyakoriak, nem pedig a városokban, akkor ez a választók konkrét politikai döntéseit is meghatározza. A brexitre közismerten a vidék szavazott, de Donald Trump törzsközönsége sem New Yorkban található. Hanem ott, ahol Steinbaum és társai kutatása monopszóniumokat talált. A jelenségből az is következhet, hogy vidéken nem csak a fizetések, hanem a munkakörülmények is rosszabbak. Talán ez is hozzájárul a vidék elnéptelenedéséhez.

Az eredménnyel összefügg, hogy amerikai kormányzati adatok szerint azokban a térségekben

Átlagosan az USA-ban három százalékkal csökkennek a fizetések ott, ahol a cég raktárt hoz létre.

Az újabb eredmények alapján egyre inkább látszik, hogy a minimálbér szükséges mértékű emelésének elmaradása súlyos károkat okozhat egy gazdaságban és tartósíthatja a nem hatékony, alacsony bért fizető cégek uralmát. Másrészt a drasztikus emelésnek szintén lehetnek káros hatásai. A tisztánlátást – a béremelés potenciális hatásainak megismerését – a vállalati szereplők nem minden esetben segítik, hiszen az ő kollektív alkueszközük éppen a bevezető közgazdaságtan kereslet-kínálati egyszeregyére való hivatkozás.

A magyar bérek viszont nagyot nőttek

Az amerikai munkaerő tömegeinek reálbére évtizedek óta stagnál, a brit reálbérek – nyolc másik európai országgal együtt – pedig csökkennek. Ezzel szemben Magyarországon ennek ellenkezője, rég nem látott béremelkedés zajlik: sosem volt példa a tavalyi 10,3 százalékos reálbér-emelkedésre. 2018-ra egy londoni intézet a legmagasabb bérnövekedést várja Magyarországon az OECD-országok között. ​

A bérnövekedésben nagy szerepet játszik a kormány teljes foglalkoztatásra törekvő politikája, amelynek köszönhetően 2010 óta 750 ezer munkahely jött létre a gazdaságban, így a gazdaság megközelítette a teljes foglalkoztatottság állapotát.

A megtermelt jövedelemből ráadásul a munkaerő sokkal továbbra is kisebb részt kap, mint a nyugati országokban, a bérarány jelentősen alacsonyabb, mint nyugaton. Emiatt a bérnövekedésnek bőven van még tere, és ez áremelkedést sem szükségszerűen okoz, jótékonyan hat viszont a gazdasági növekedésre a fogyasztáson keresztül.