A zalaegerszegi autóipari tesztpálya révén tovább erősödnek Magyarország járműipari piaci pozíciói a járműgyártás és fejlesztés területén – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára szerdán a zalai megyeszékhelyen.
Lepsényi István az önvezető autók tesztelésére is alkalmas próbapálya első épületének elkészülte alkalmából tartott rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a járműiparban jelenleg az önvezető autók fejlesztése a legjelentősebb terület, e járművek nagy többsége elektromos meghajtású lesz. A zalaegerszegi tesztpálya biztosítja azt, hogy „jól szervezett, elismerhető, ismételhető” értékelési folyamaton menjenek keresztül a járművek. A pálya olyan elemeket is tartalmaz, amelyek másutt nincsenek a hasonló létesítményekben – tette hozzá.
Az államtitkár elmondta, hogy a magyar gazdaság az elmúlt hat évben stabil növekedési pályára állt, tavaly a bruttó hazai össztermék (GDP) – messze az európai uniós átlag fölött – 4,2 százalékkal bővült, az idén pedig 4,3 százalékos növekedés várható, és a következő évek növekedési üteme is ehhez hasonló lehet.
A növekedés egyik hajtóereje az ipar bővülése, ami tavaly megközelítette az 5 százalékot. Az iparon belül a járműipar talán a legfontosabb terület, hiszen a feldolgozóipar 30 százalékát adja, de ha a kapcsolódó iparágakat is ide számítjuk, akkor ez az arány eléri az 50 százalékot is.
Magyarországon mintegy 700 vállalkozásban 300 ezer embert foglalkoztat az autóipar, amely az ipari export 35 százalékát adja, és számos kis- és középvállalkozásnak, beszállítónak is lehetőséget ad – fejtette ki.
Lepsényi István kulcsfontosságúnak nevezte a kutatást, a fejlesztést és az innovációt, amelynek csaknem fele Magyarországon a járműgyártáshoz kapcsolódik.
A zalaegerszegi tesztpálya iránti érdeklődésről azt mondta, hogy a világ 20 legnagyobb járműipari beszállítója közül 15 jelen van Magyarországon, ezek az infokommunikációs szektorban működő cégekkel együtt a kezdetektől részt vesznek a munkálatokban. Nem egészen egy évvel a tavalyi alapkőletétel után már elkészült az első, technikai célokat szolgáló épület, de a pálya egyes szakaszain már aszfaltburkolat van, más fázisai pedig még készülnek.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy a „feszes tempót” folytatni kell, hogy a pálya a terveknek megfelelően kevesebb mint két év múlva elkészüljön.
Palkovics László oktatásért felelős államtitkár, a próbapálya kormánybiztosa, hangsúlyozta, hogy az önvezető járművek fejlesztését szolgálja Magyarországon a tudományos kutatási környezet, illetve a nemzetközi viszonylatban is a legegyszerűbben beszerezhető, közúti, városi forgalomra vonatkozó engedélyek. Hozzátette: szeretnének egy nagyobb tesztflottát is kialakítani, amelynek adatait, tapasztalatait mások számára is meg tudnák osztani.
Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz), a beruházás miniszteri biztosa közölte: az eddigi – minden engedély megszerzésében és a kivitelezésben is rendkívül gyors – munkálatok során 300 ezer köbméter földet mozgattak meg, 220 ezer tonna követ és 30 ezer tonna aszfaltot dolgoztak be a 265 hektáros, mintegy 42 milliárd forintból épülő létesítményben.
A most elkészült épületben az elektromos és autonóm autók laboratóriuma működik majd, ahol ősszel már elkezdődhet a tesztelés. A fogadóépület is készül, és várhatóan az idén átadhatják, de a pályák burkolata is olyan állapotban van, hogy májusban a nagyobb nyilvánosság előtt is be lehet majd mutatni.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) egyebek mellett arról beszélt, hogy a tesztpályához kapcsolódik az M76-os gyorsforgalmi út 170 milliárd forintos beruházása, az elsőként itt kiépülő 5G mobilhálózat, a tervezett logisztikai központ és konténerterminál is. A zalaegerszegi felsőoktatási intézményekben pedig 4,4 milliárdos fejlesztés indul.
Háry András, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetője elmondta: minden forgalmi szimulációt modelleznek, sőt a megrendelők a tesztet a valós közúti forgalomban is folytathatják majd, a múlt héten született egyezmények alapján nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában és Szlovéniában is.
Hozzátette, hogy elkészült a dinamikus vezetési, fékezési tesztekre szolgáló körpálya, a nyolcféle burkolatú fékpálya alapozásánál tartanak, elkészült a smart city, vagyis az okos város környezetének alapaszfaltozása, majd 2020-ra utolsóként az egészet körbeölelő ovális pálya készül el.
Közölte, hogy a pálya piaci fogadtatása pozitívabb, mint ahogy várták, szeptemberre már megrendelték tőlük az első járműtesztet.
(MTI)
Két, egymástól elszigetelődő globális technológiai blokk van kialakulóban: egy amerikai és egy kínai vezetésű. A két nagyhatalom különféle módszerekkel erősíti a saját közösségi oldalait, keresőjét és technológiai óriásait.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
Kétmillió otthont érinthet a kormány legújabb bejelentése.
Ebből majdnem tragédia lett.
A progresszív-liberális média kinyírta az összes progresszív és/vagy liberális pártot.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
