Nincs versenyképesség merész ötletek nélkül

2018. március 19. 16:14

Csath Magdolna
Növekedés

Lobbiereje miatt korábban sokkal több uniós fejlesztési forrást kapott egy nagyvállalat, mint egy kkv.

„Ha már szóba kerültek a vállalati támogatások: a brüsszeli forráselosztásnál előnyben részesülnek –e a multik a kis-és közepes cégekkel (kkv-k) szemben? Magyarul: működik –e a kormányzati segítség?

Úgy gondolom, a multiknak a lehetősége nagyobb, mert nagyobb hatással vannak a gazdaság fejlődésére, erősítésére. Lobbiereje miatt korábban sokkal több uniós fejlesztési forrást kapott egy nagyvállalat, mint egy kkv. Ez is komoly problémát vetett fel. Álljon itt egy példa: egy nagyvállalat bejelenti, amennyiben támogatáshoz jut, akkor létrehoz száz új munkahelyet. Ám ha száz kkv kapna fejlesztési pénzt, akkor azok ennek a többszörösét biztosíthatnák. Mégis mennyivel jobban hangzik, hogy azonnal száz új munkahely lesz egy multinál? Sajnálatos, de a pálya a nagy cégek felé lejtett, sőt, azokból is a külföldiek felé. Az ipar, azon belül is a járműgyártás és a beszállítók álltak a fókuszban. Különleges lehetőségek rejlenek a közepes méretű cégeknél. A kormányzat ezt mára felismerte és a forráselosztásban kiemelten figyel a közvetlen állami támogatásra és a munkahelyteremtésre. Azaz a multik után a kkv-k következtek a támogatási rangsorban, és úgy látom ez az a vállalatcsoport, amelyik mostanra már érezheti a »törődést«. Eredményességről, mint mondtam később beszélhetünk.

Mi lesz a kis és még kisebb vállalatokkal? 

Szintén figyelmet kell, hogy kapjanak. Ez azért fontos, mert a kkv szektor a munkavállalók 75 százalékát foglalkoztatja. Ezen belül is a legtöbb ember mikro méretű cégeknél dolgozik. Ezek azok a vállalkozások, ahol maximum kilencen állnak alkalmazásban. Sok és nagyméretű lehetőség van ezeknél, amelyeket megbélyegezve olykor-olykor csak adócsalóknak neveznek. Ez nem igaz. Kormányzati szinten kellene ez ellen tenni, kiemelt figyelmet kellene kapniuk. Ez is a versenyképességet, innovációt segítené elő. Máris jobb lehetne a gazdaság dinamizmusának a mutatószáma, amely azt jelzi, hogy mennyire gyorsan jönnek létre a vállalatok és mennyire gyorsan színeződik a gazdaság szerkezete. A gazdaságban még több élet, mozgás, lendület lehetne. Többek között azért is csúsztunk le két helyet az innovációs listán, mert a kicsikből nem jött ki ez a lendület. Pedig van bennük szufla. Bátrabb kormányzati gondolkodásra lenne szükség és rájönni arra, hogy az erő nem csak a multikban lakozik. A pályázati pénzeket pedig úgy kellene kiírni, hogy a legkisebbek is hozzáférjenek, olyanok, akik tíz fő alatt foglalkoztatnak.  És itt kanyarodtunk vissza a beszélgetésünk elején elhangzott bürokrácia csökkentéséhez: ezeknél a cégeknél létkérdés lenne, hogy ez minimalizálva legyen. Nem mindegy, hogy egy nagyvállalatnál tucatnyian intézik az ügyeket, vagy egy pár fős vállalkozásnál mindenki a hivatalokba jár. Sőt odáig is elmennék, ha egy ilyen kisvállalat egy hatalmas ötlettel előáll, akkor igenis meg kellene engedni neki bizonyos ideig az adómentességet. Ez például Lengyelországban már működik, úgy hogy a tulajdonos maga után fizet, a munkavállalói után viszont nem. Ha egy-egy vállalat nem kap időt a beinduláshoz, azzal nem lehet mit kezdeni, ha rögtön a nyakába szakad az összes költség és a bürokrácia.  Azt kell megérteni, hogy nincs versenyképesség merészebb ötletek nélkül.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
vissza a teljes nézetre