Suppan Gergely: a gyors bérnövekedés továbbra sem jelenik meg az árakban

2018. február 13. 21:02

A fogyasztói árak lassú növekedésére számítanak a következő hónapokban az MTI-nek nyilatkozó elemzők, akik a Központi Statisztikai Hivatal kedden kiadott jelentése alapján úgy vélik, éves átlagban idén is a jegybanki célérték alatt maradhat az infláció, és továbbra is laza maradhat a monetáris politika.

2018. február 13. 21:02
null

Januárban a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, decemberhez viszonyítva pedig 0,3 százalékkal nőttek.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az év első hónapjaiban az üzemanyagok bázishatása miatt alacsony maradhat az infláció, majd átmenetileg megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt. Az év végére ugyanakkor kissé mérséklődhet az árak növekedése, így a szakértő az idén átlagosan 2,6 százalékos inflációra számít. Hozzátette: a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, a viszonylag alacsony olajárak és tartósan alacsony importált infláció azonban fékezhetik az árak emelkedését.

Suppan Gergely közölte, továbbra is gyenge árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,5 százalékra mérséklődött, míg a kosárba tartozó termékek és szolgáltatások árai összességében stagnáltak a tavalyi decemberhez képest.

A meglepetést az élelmiszerárak 4,4 százalékos éves drágulása okozta, amit ellensúlyozott a szolgáltatási árak vártnál jóval mérsékeltebb növekedése,

így a dinamikus bérnövekedés továbbra sem jelenik meg az árakban

– fogalmazott.

A szakértő szerint a jegybank egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával. 2019-ben azonban már tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél – mutatott rá kommentárjában.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kifejtette, az első negyedévben még a januári, mérsékelt szinten maradhat az infláció, az ezt követő hónapokban viszont a nemzetközi környezet, valamint a belső kereslet miatt 3 százalék közelébe kerülhet a mutató.

A szakértő szerint az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésének hatását nem számolva az éves infláció januárban legalább 0,1 százalékponttal magasabb lett volna, ami gyorsulást jelentett volna. A múlt évben csaknem 30 százalékos növekedést produkáló építőipar is hatással van az inflációra, az építőipari termelői árak tavaly több mint 5 százalékkal emelkedtek – tette hozzá.

Németh Dávid szerint februárban 2 százalék körüli szintre lassulhat az inflációs mutató, majd az első negyedév után jöhet a gyorsulás.

A nemzetközi szinten is gyorsuló inflációt megemlítve elemzésében kifejtette: az Eurostat által mért harmonizált infláció 2014-től 2016-ig az EU-ban átlagosan stagnálás körüli volt, míg 2017-ben már 1,7 százalékos, ez a folyamat pedig az „importált” infláció miatt felfelé húzza a magyar árindexet.

A jelenlegi kilátások alapján az elemző arra számít, hogy idén decemberre az infláció elérheti a 3 százalékos szintet. 

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője a következő hónapokban szintén nem vár érdemi változásokat az éves inflációs mutatóban, várakozása szerint éves átlagban kicsivel 3 százalék alatt maradhat a fogyasztói árak drágulása.

Kommentárjában egyebek mellett kiemelte, hogy az élelmiszerárak alakulása fontos inflációgyorsító tényező volt januárban, és ez a tendencia várhatóan fennmarad az idén. A szakértő úgy látja: továbbra is igaz, hogy az eurózónából „importált” alacsony infláció segíthet megelőzni bármilyen látványosabb árrobbanást. Ugyanakkor a benzin és élelmiszerek árának alakulása várhatóan a tavalyinál kevésbé lesz támogató, és inkább gyorsíthatja az inflációt.

A szakértő úgy fogalmazott: a mögöttes gazdasági folyamatok, az élénkülő belső kereslet által vezérelt növekedés, illetve a béremelkedések továbbra is azt sugallják, hogy az infláció lassan, de tartósan magasabb pályára kerülhet a második félévtől, és közelítheti a 3 százalékos jegybanki inflációs célt.

A cél alatt lévő, és várhatóan csak visszafogottan emelkedő infláció továbbra is hagy teret a jegybanknak, hogy laza monetáris politikát folytasson – fejtette ki.

(MTI)

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Wazav
2018. február 14. 11:44
Ez a monetáris finanszírozás, seniorage. Tiltott eszköze a jegybankoknak, ebből lesz a hiperinfláció, Zimbabwében meg ilyen helyeken csinálják mostanában. "Miközben ugye maga az inflláció is extra haszon az államnak, hiszen azért a fedezetlen pénzkibocsátás okozza az inflációt, nem más." Minden pénz fedezetlen. Nem válthatod be aranyra. A modern pénznek nincs köze az aranyhoz. Az infláció költsége nem az, hogy jövőre kevesebbet ér a pénzünk. Hanem hogy nem szinkronban nő a bér és az ár, az emberek nem tudják hirtelen, hogy mi mennyit ér, többet kell pénzt kivenniük, alászámolják, felülszámolják gyakrabban kell cserélni a címkéken az árakat. Az infláció költségei ilyen banálisak.
Akitlosz
2018. február 14. 11:40
A forint hivatalos inflációja 1946-tól máig, kb. 11 700%. Ellenben arany alapon - bárki gyorsan kiszámolhatja - kb. 85 000%. Hosszabb időtartam alatt kb. semmit sem lehet találni, aminek csak a hivatalos infláció mértékében ment fel az ára. Az arany nem hazudik. A valós infláció rendszerint magasabb a hivatalosnál. Az államnak további anyagi haszna van az infláció szándékos alászámításából. így a tervezettnél több adó folyik be, pl. SZJA--ból, ÁFÁ-ból, miközben az állami kiadások kevésbé nőnek az alátervezett inflációval számolt kötlségvetés miatt. Miközben ugye maga az inflláció is extra haszon az államnak, hiszen azért a fedezetlen pénzkibocsátás okozza az inflációt, nem más. A bér- meg áremelkedések csak mutatják az inflációt, de nem az okai annak, hanem a következményei.
Wazav
2018. február 14. 11:32
És ez jó? 5 éve az Eu legnagyobb baja, hogy nincs infláció, állandóan ezen görcsölnek, hogy még mindig csak 1,5% lesz az infláció 2018-ban és 2019-ben is, 5 éve nem tudja teljesíteni az ECB a 2%-ot megközelítő inflációt. Annak örülünk, hogy mi sem tudjuk az MNB 3%-os célértékét? A jegybanknak egy feladata van: 3%-os infláció, minden más másodrendű.
Akitlosz
2018. február 14. 11:32
"idén is a jegybanki célérték alatt maradhat az infláció, " Azért, mert a célérték túl magas. Hiába tartják a célérték alatt az inflációt tartósan, akkor sem csökkentik a célértéket. Ami azt jelenti, hogy szándékosan növelni akarják az inflációt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!