Piketty fájdalmas igazsága

„Sajátos eretneküldözésnek lehettünk tanúi az elmúlt hetekben Magyarországon is, azok után, hogy Thomas Piketty neves francia közgazdász közzétett egy tanulmányt, miszerint hazánkban az uniós támogatásoknál sokkal több profit megy ki az országból, mint amennyit az EU-s alapokból visszakapunk. A magukat a neoliberalizmus felkent papjainak és jelenkori inkvizítorainak tekintők együttes erővel rontottak neki Pikettynek és az eredményeit ismertető hazai közgazdászoknak. 

Először minősíthetetlen stílusban a HVG együttműködésével működő Kapitalizmus blogon, majd a Portfólión, az Indexen és Mércén kezdték el ostorozni azokat és azok nézeteit, akik hírt adtak Piketty elemzésének eredményéről. (...)

El kell szomorítanom az egyre hiteltelenebb és színvonaltalanabb, azonnali felindulásból tollat ragadó, magukat a közgazdaságtan egyedüli letéteményesének tekintő balliberális-globalista szerzőket, hogy e kérdéskörben már több elemzés is született hasonló eredménnyel, illetve az adatok mindenki számára most is széles körben elérhetők. A tények tagadása ebben az esetben is hasonlóan megmosolyogtató, mint annak a tagadása, hogy a Föld nem mozog, és a Nap kering körülötte. (...)

A magyar kormány és a MNB közös gazdaságpolitikája eredményeként mára sikerült elérni, hogy az ország nettó pénzügyi vagyona kedvezőbb, mint 2002-ben volt, és összehasonlíthatatlanabbul jobban alakul, mint 2009-ben vagy 2010-ben.

De kétségtelen az, hogy a pénzügyi mérleg hiánya még ma is meghaladja az országba beáramló EU-támogatások mértékét. A pénzkiáramlások csökkenésében természetesen jelentős szerepet játszott az, hogy az ország valamennyi gazdasági szereplőjének adósságállománya lényegesen csökkent, egy­aránt beleértve ebbe az államot, az önkormányzatokat, a háztartásokat és a vállalkozásokat.

Ráadásul az akkoriban még majdnem a teljes egészében külföldi kézben lévő pénzügyi szektorból származó profit szinte maradéktalanul külföldre áramlott, mert – ahogy azt az OECD említett tanulmánya megállapította – a pénzügyi szektorban a külföldi vállalatok befolyása kiugróan magas volt Szlovákia és Csehország összehasonlításában.

Ezért volt szükség többek között a bankadó bevezetésére, több külföldi bank, az MKB, a Budapest Bank teljes átvételére, illetve állami részesedés vásárlására az Erste Bankban, valamint szigorú szabályok bevezetésére annak érdekében, hogy a kormány megakadályozza a gazdaság szereplőinek újbóli eladósodását.”